Reggel lassabban öltöztem fel a szokásosnál. A hajammal is meggyűlt a bajom. A konyhában adtam Démonnak enni. Kicsit késésben voltam, de deszkával pár perc alatt a sulihoz értem. A fiúk kint álltak.
- Mi van Márkkal? - támadtak le.
- Eltört a lába, és négy hét múlva veszik le a gipszét addig nem jöhet suliba - feleltem, majd elindultam be. Felmentem az emeletre, a deszkámat betettem a szekrényembe. Épp a terem felé mentem mikor véletlenül neki mentem valakinek.
- Bocs - kerültem volna ki a srácot, de elém állt. Szemforgatva mentem a másik irányba, mire a srác is abba lépett.
- Ne forgasd a szemeidet, mert fenn akadhatnak - mosolyodott el.
- Semmi közöd ahhoz, hogy mit csinálok - néztem rá.
- Csak egy tanácsnak szántam. Tony - nyújtotta a kezét. Nem fogtam meg.
- És neked mi a neved? - kérdezte.
- Nem mondom meg - kerültem ki.
- Kitalálhatom?
- Tőlem - legyintettem, és tovább mentem.
- Sára? - kérdezte a srác vagyis Tony.
- Ja, sáros Sára - feleltem unottan.
- Oké, akkor ez nem nyert. Hm akkor talán...
- Takarodj! - hallottam Boti hangját.
- Különben?
- Különben úgy szétverem a pofádat, hogy még anyád se fog felismerni - mondta szikrázó tekintettel. Tony nem mondott semmit, csak elment.
- Ne beszélj vele - ölelt meg Boti.
- Jó.
- Szeretlek - adott egy szájra puszit.
- Én is - ezután lementem a nyelvi előadóba.
- Jól van Márk? - támadtak le páran.
- Kérdezzétek meg tőle! Attól, hogy a húga vagyok ne várjátok már el tőlem, hogy hírt adjak róla! - mentem a helyemre. Ezen a kirohanásomon meglepődtek.
- Nyugi, van Johanna - vigyorgott Balu, de szúrósan néztem rá.
- Haver, ezt most nem kéne - szólt Balunak, Zalán.
- Bocsi - nézett rám Balu. Nem reagáltam. Csengetéskor elkezdődött a francia óra.

- Mesi! - kiáltott nekem a szünetben egy kékes fekete hajú lány. Úristen! Viki 2.0! Csak feketében, és teljesen más stílusa volt, mint Vikinek.
- Ismerlek? - kérdeztem flegmán a csajtól.
- Igen. Mi van, Márkkal? - kérdezte lélegzet visszafojtva.
- Kérdezd meg az osztálytársait - mentem volna tovább.
- Nemár, Mesi! Haragszol rám? Csináltam valami rosszat? Vagy tényleg nem ismersz fel?
- Nem, nem ismerlek fel - néztem rá.
- Heni - mosolygott kedvesen.
- Úristen, mit csináltál magaddal?!
- Márk tette ezt velem, mikor lekapott egy másik lányt a skate parkban.
- Viki - mondtam halkan.
- Járnak?
- Azt hallottam, de nem tudom biztosra, mert Viki miatt összevesztünk.
- Mint múltkor Réka miatt?
- Mint múltkor Réka miatt - bólintottam.
- Hartay mit szólt hozzád? - tereltem.
- Hát... Kicsit kiakadt, de elengedett - vigyorgott Heni.
- De te még... szereted?
- Sajnos igen. Miért kell a bátyádnak ennyire jól kinéznie? - sóhajtott Heni.
- Ne fordulj meg - néztem Henire.
- Miért? - kérdezte.
- Ott megy Viki, és... Épp... ide... jön... - néztem a közeledő lány felé.
- Jaj, mit csináljunk?
- Nem tudom, de ha megkérdezi, hogy mi baja a bátyámnak kiugrok az ablakon - mondtam Heninek. Idő közben odaért hozzánk Viki.
- Sziasztok - köszönt vidáman.
- Szia - köszöntünk mi is.
- Hogy van Márk? - kérdezte, mire szét néztem.
- Megyek ugrani - mentem az ablak felé, de Heni utánam kapott.
- Csak viccelt - szabadkozott Heni helyettem.
- Mesi, beszélhetnénk? Négyszemközt?
- Persze - sóhajtottam. Heni udvariasan odébb állt.
- Nézd, nem tudom miért fújsz rám, ezért gondoltam megmagyarázhatnád nekem - kérte.
- A bátyámmal jársz, és még jobban összetörte Heni szívét Márk - tettem karba a kezeimet.
- Mi? Én nem járok Márkkal.
- De, megcsókolt nem?
- Nem ő volt, de csak azért tettem, mert Heni és egy srác arra sétáltak.
- Heni és egy srác?
- Igen, de Heni szereti Márkot?
- Igen, de ne mondd el neki! Különben engem kinyírnak.
- Jó, de akkor Henivel beszélnem kell, hogy miért is szereti őt.
- Jó, és bocsi a viselkedésemért.
- No problem - ekkor csengettek.
- Szia - köszöntünk el egymástól. Egy fokkal vidámabban mentem be az infóterembe. Márcsak a bátyámmal kell tisztáznom a helyzetet.
- Minden oké? - kérdezte Tivi.
- Igen, de remélem nem hallgatóztál - utaltam a tegnapira.
- Nem, csak érdekelt, hogy minden oké-e - ment a helyére. A tanárunkat Lovas Ottónak hívják, és megengedte, hogy első órán gépezzünk. Felnéztem facebookra. Volt egy rakás ismerősnek jelölésem. Mind Szent Johannás. Végül nem jelöltem vissza senkit, csak pár embert (Vikit, Gabriellet és az olvasó körösöket). Ezután felnéztem instára. Lola tett ki egy új képet.

Lolitaaa: Ti amo, @Fede.Rico ❤🔐
Kedveli: @ElenaG, @Soso és további 236 személy.

ElenaG: Gratulálok!! @Lolitaaa
Lolitaaa: Grazie @ElenaG
Ptk_Ms: Na végre, hogy elmert hívni randira az a tökfej! @Lolitaaa @Fede.Rico
Fede.Rico: Köszi, hogy drukkoltál nekünk @Ptk_Ms
Ptk_Ms: Nincs mit, de ha megbántod rád uszítom a dobermannomat, Démont 😉😈 @Fede.Rico
Fede.Rico: Nem lesz rá semmi szükség 😅 @Ptk_Ms
Ptk_Ms: Remélem is 😉

Véget ért az óra.
- Van egy ötletem! - kiáltotta Zazi.
- Neked olyanod is szokott lenni? - oltottam le egy pillanat alatt.
- Valaki beszél ilyen nyelven? - nézett körbe. Ekkor jöttem rá, hogy olaszul mondtam.
- Csupán leoltott, ja és olaszul - adott rövid választ Máté. Jó lesz vigyázni vele - gondoltam.
- Tudsz olaszul? - kérdezte Balu.
- Nem, nulla olasz tudással szoktam Olaszországba járni - feleltem szarkaztikusan.
- És mi az ötleted te nagyokos? - tért vissza az eredeti témára Emma.
- Mi lenne, ha a nap hátralevő részében valamilyen idegen nyelven beszélnénk? - ezen elgondolkodtunk.
- Persze csináljuk meg, és akkor majd beírnak mindenkinek egy figyelmeztetést - mondta unottan Kolos.
- Egy figyelmeztetés még nem ártott meg senkinek - vont vállat Máté.
- Sejtettem, hogy te leszel az aki ezt pártolja - ment ki a teremből Kolos.
- Ki van benne?

Csendben ültünk matekon amikor Rácz megkérte Edut, hogy menjen ki a táblához. Először csendben kezdte el megoldani.
- Magyaráznál is közben? - kérte Rácz. Franciául kezdte mondani, de nem az anyaggal kapcsolatban, ha nem teljesen mást.
- Anyám egyszarvú, apám mongúz, ebből lettem én aki mindenkit megnyúz - mondta franciául.
- Magyarul mondd, hogy én is értsem.
- Az egyszarvú és a mongúz szerelme nem tartott sokáig, mert a kölyköt iskolába kellett járatni.
- Szőke Endre, magyarul beszélj! - kezdett kitérni a sodrából Rácz.
- Kész a példa - tette le a krétát.
- Még egy francia mondat, és kiküldelek!
- Really? - tért át angolra.
- Kifelé az órámról! - a tanárnő pechjére véget ért az óra. A matek után átmentünk a nyelvi előadóba.
- Szia, Mesi - köszönt Boti.
- Ciao! - köszöntem én is, csak én olaszul.
- Ez a szia akart lenni?
- Si - bólintottam.
- Egésznap így fogsz beszélni?
- Yes - sóhajtottam.
- Adél is?
- Oui.
- Jaj - sóhajtotta, mire elnevettem magam. Csengetéskor beültem angolra.
- Sziasztok gyerekek - jött be Tibi bá'. Mindannyian angolul köszöntünk.
- Szeretnék bejelenteni valamit - kezdte az órát. Csendben hallgattunk.
- A jövőhéten lesz egy verseny az osztályok között.
- És mi a nyeremény? - kérdezte angolul Detti.
- Nos, amelyik osztály ezt megnyeri két hétre elmehetnek tanulmányi kirándulás címszóval egy az osztály által választott helyre - ezt a bejelentését hangos üdvrivalgás követte. Egész órán erről beszéltünk. Óra végén odamentem Tibi bá'hoz.
- Igen, Mesi?
- És, mi lesz akkor, ha esetleg ketten lesznek első helyezettek?
- Akkor a két osztály együtt utazik, és együtt döntik el, hogy hova menjenek.
- Köszönöm a válaszokat - indultam ki.
- Szívesen, szia - engedett ki. A nap további részében erről beszéltünk. Órák után mentem megnézni a konyha kultúrát. Ott volt Gabrielle, Ábel és még pár felsőbb éves. A szakkört egy régen itt tanult nő vezette (Jacquelin). Kókuszgolyót csináltak. Nagyon finom volt☺. A szakkör végén megállapítottam, hogy én inkább eszem a sütiket, mert a készítésében nem igazán jeleskedem. Otthon anyuék a kanapén ültek.
- Sziasztok - álltam meg előttük.
- Szia, mi volt ma a suliban?
- Semmi különös, csak a jövőhéten lesz a suliban egy verseny az osztályok között, és a győztes osztály két hétre elmehet egy választott helyre - meséltem.
- Ez csodálatos, kicsim!
- Felmegyek Márkhoz - indultam fel. Megálltam Márk ajtaja előtt, majd halkan bekopogtam. Nem vártam meg a választ, csak benyitottam. Viki és Márk bent beszélgettek.
- Sziasztok - köszöntem mosolyogva.
- Szia - köszönt Viki, de Márk rám se nézett.
- Sajnálom, Márk - mentem beljebb. Nem mondott semmit, csak nézett maga elé.
- Ne csináld már!
- Magatokra hagylak, jó? - állt fel Viki, és kiment. Leültem az ágy szélére.
- Ne haragudj, Márk! Beszéltem Vikivel ma a suliban - néztem rá. Továbbra se mondott semmit. Sóhajtva álltam fel, és elindultam az ajtó felé.
- Hihetetlen, hogy valaki képes téged teljes szívéből szeretni - suttogtam.
- Mit mondtál? - nézett rám.
- Semmit, csak azt, hogy sajnálom amit tegnap a fejedhez vágtam - néztem rá.
- Nem nem, amit mondtál az velem kapcsolatos volt - mosolyodott el lassan.
- Ez volt az a veled kapcsolatos - mentem ki a szobájából.
- Én is sajnálom - kiáltott utánam, de nem mentem vissza. Néha annyira hülye!

Mai nap 5/5: Vicces volt idegen nyelven beszélni☺
Jövőheti verseny 5/5: Már várom
Viki 5/5: Előítéletes voltam vele, és így később jöttem rá, hogy ő is jófej, és szurkol Márniért... vagy Herk☺

'EDDIG TARTOTT'

Halihó emberkék akik ezt olvassátok! Remélem tetszett ez a rész!
Ui.: A helyesírási hibákat nézzétek el nekem!

By: M.