Az éjjel annyira izgultam, hogy alig aludtam ami reggel meg is látszott. A szemeim alatt volt két sötét karika. Villámsebességgel felvettem az ünneplőmet, megcsináltam a hajamat és tettem fel egy kis korrektort. Mikor kész voltam lementem a konyhába. Adtam Démonnak enni, majd az ajtó felé mentem. Márk a deszkájával a kezében várt engem.
- Gyalog vagy deszkával?
- Most gyalog mennék - néztem rá angyalian.
- Ahj, akkor nekem is sétálnom kell - nyöszörgött.
- Ne legyél lusta disznó - nevettem el magam. Reggeli nélkül indultunk el a suliba. Az egész utat elbeszélgettük, mígnem megláttunk egy négyfős társaságot a suli előtt állni. Márkkal lett teljes a balhés négyes. Boti adott egy rövid csókot utána Adéllal elindultunk befelé. A portán megkérdezték a nevünket.
- Pataki Emese Johanna 9/a.
- Király Adél 9/a - amikor a portás kihúzta a nevünket a kilencedikesek listájáról elmondta, hogy a 19-es terembe menjünk. Az elvileg Márkék terme mellett van. Bementünk az aulába, ahol egy szemüveges nő vonalzóval a kezében állt a Jeanne d'Arc szobor mellett állt.
- Kisasszony! - bökött Adélra a vonalzójával a nő.
- Igen?
- Ugye nem szándékozik az épületen belül használni a gördeszkát?
- Nem.
- Mi a neve?
- Király Adél - válaszolt a hátunk mögül Boti.
- Te? - mutatott rám.
- Pataki Emese Johanna - mondta Márk. Sértetten néztem a bátyámra.
- Szia, Emese!
- Szia, Márk - röhögött a tesóm.
- Jézusom, adj erőt - motyogta a nő. Visszatartott nevetéssel mentünk fel.
- Szép évei lesznek Hartay-nak - kezdett röhögni Csongi.
- Melyik a termetek? - érdeklődött Teó.
- A 19-es.
- Az a miénk mellett van! - vidult fel Teó.
- Aha, sziasztok - mentünk be a termünkbe. Sokan ültek bent. Egyedül Kolos hiányzott. Levágtam magam az ablak felőli padsor második padjába. Adél pedig mellém ült. Máté bejött a terembe, és megindult felém. Felálltam a helyemről, és kimentem volna, de megfogta a kezem.
- Mit akarsz? - kérdeztem Mátétól.
- Beszélnünk kell!
- Nem kell - rántottam ki a kezemet. Épp Márkék terme előtt álltam, mikor Máté megint visszatartott.
- Hagyjál már békén! - fordultam a Cameron hasonmás felé.
- Nem!
- Nem hallottad mit mondott? - jött ki Boti. Hálásan néztem fel rá. Máté elengedett, én pedig szorosan Botihoz bújtam.
- Ha mégegyszer ilyen körülmények között látlak meg a barátnőm mellett, akkor neked véged! Világos?
- Igen - motyogta, és visszament a terembe. Botit szorosan megöleltem.
- Köszönöm - suttogtam.
- Érted bármit - ölelt szorosan.
- Pataki és Király! Majd az épületen kívül romantikázzatok! - hallottuk Hartay hangját. Ekkor kitört belőlem a nevetés.
- Mit nevetsz?!
- Ha ezt a bátyámnak mondta volna - nevettem. Boti is elmosolyodott.
- Az idegeimre mész, Pataki - ezzel lement.
- Legalább nem hozok szégyent a bátyámra - kuncogtam.
- Lassan menj vissza - adott egy puszit a fejemre Boti.
- Jó - indultam vissza a terembe. Kolos már bent ült (mögöttem).
- Szia - köszöntem Kolosnak.
- Szia - köszönt Kolos. Ekkor bejött Tibi bá'. Bekapcsolta a tévét, és kezdődhetett az igazgató (Ricsi) évnyitó beszéde.
- Köszöntöm a két új kilencedikes osztályt, és az idősebb diákokat - ezután elmondta, hogy mikre számítsunk. Ricsi után az igazgató helyettes (Hartay) elmondta a házi rendet. Ezzel elment az első ofő óra. Tibi bá' kikapcsolta a tévét.
- Mehettek szünetre - engedett ki minket. Én ezúttal a helyemen ülve olvastam.
- Mit olvasol? - kérdezte Kolos.
- Alvilági dal - néztem fel a könyvből.
- Biztos jó könyv - mosolygott.
- Mesi, jössz a büfébe? - jött be Adél.
- Mehetünk, jössz Kolos?
- Nem - olvasott tovább. Felálltam a helyemről, és lementünk. Adél egy nyalókát és xixo-t kért, én pedig citromos minyont és szintén xixo-t. Kiindultunk az udvarra. Az árkádok alatt Márk, Boti és pár felsőbb éves álltak. Márk odaintett nekünk. Adéllal odamentünk.
- Helló, csinibabák - köszönt egy vörös hajú srác. Boti már nyitotta volna a száját, de megráztam a fejem.
- Nem vagyunk csinibabák - feleltem a srácnak.
- Kis vad, ez tetszik - ekkor egy szép vörös nyomot hagytam a képén. A srác fájdalmasan kapott ahhoz a ponthoz ahol a pofon érte.
- Ez az én csajom! - húzott magához Boti, és a fejemre nyomott egy puszit.
- És? - köhintett Márk.
- És a húgod - forgattam meg a szemeimet mosolyogva.
- Bocs, de elkérem a csajod - húzott magához Márk.
- Hü... - kezdtem volna, de egy festett hidrogén szőke lány jött felénk.
- Szijjja, Márk! - nyávogott a csaj. Te jó ég!
- Szia, Dóri - köszönt unottan a bátyám... és a "csapat" többi fiú tagja.
- Ajj, de aranyos, hogy pátyolgatod a kis gólyát, de mostmár itt vagyok - nyávogott tovább.
- És mi van akkor, ha nem megyek el? - vontam fel a fél szemöldököm. A csaj hátra dobta a haját, és sértődötten elvonult.
- Imádlak, húgi - szorított magához Márk.
- Márk! Megfojtasz! - próbáltam kiszabadulni Márk karjai közül. Márk elengedett, de a hajamat sikeresen összeborzolta.
- Többé nem fogom megmenteni a segged! - indultam be. A teremben a lányok a padom köré gyűltek.
- Veled meg mi történt?! Ki csinálta ezt a hajaddal?! Jó pasi?! - záporoztak felém a kérdések.
- Állj! Elég! Mi van?!
- A hajadat összeborzolták! - válaszolt Detti.
- Nyeh - dőltem a padomra. Csengetéskor bejött Tibi bá'. Lediktálta az órarendet, a rendezvények, szülőik, fogadóórák és a szünetek időpontját. A nap gyorsan elszaladt. Márkkal ketten mentünk haza. Démon lelkesen várt.
- Szia, szépségem - öleltem meg a kutyámat.
- Szia, Démon - köszönt unottan Márk a kutyának.
- Majd megkedvel - adtam egy puszit a fejére. Démonnal felmentünk a szobámba. Felfeküdt az ágyra, és nézte, hogy pakolászok.
- Mesi! Vendéged jött - nyitott be anya.
- Ki? - ekkor belépett Adél.
- Szia, Mesiii - ugrott a nyakamba.
- Szia, Adél! - öleltem. Démon érdeklődve kapta ránk a fejét.
- Szia, Démon - simogatta meg Adél.
- Mizu?
- Semmi, csak átjöttem dumcsizni - ült Démon mellé.
- Miről?
- Hogy tetszett az első nap?
- Jó volt, Mátét leszámítva.
- Mit csinált? - kérdezte érdeklődve. Leültem én is, és elmeséltem.
- Akármennyire szeretem Cameront egyszer beverem a képét - simogatta Démon fejét.
- Szereted Mátét?!
- Nem őt! Az igazi Cameron Dallas-t - felelte elvarázsoltan. Ekkor hangokat hallottunk lentről.
- Mi ez? - kérdezte Adél.
- Nem tudom. Nézzük meg - álltam fel. Halkan lementünk. A hangok a konyhából jöttek. A konyhába ketten lisztcsatáztak. Márk és egy rózsaszín tincses lány. Ha Márk megint felszedett valami hisztérikát én kiherélem azt a hülyét!
- Úristen - mondtuk Adéllal.
- Annyira szeretlek húgi - tárta ölelésre a karjait az idióta bátyám.
- Húzzál innen - hátráltam.
- Te nem szeretsz?
- De, csak lisztes vagy!
- Annyi baj legyen - ölelt magához.
- Neee, engedj el! Hallod, te hülye?! - próbáltam kiszabadulni a karjai közül, de a próbálkozásom feleslegesnek bizonyult ugyanis ő erősebb volt nálam. Jóval erősebb.
- Hiába való a próbálkozás, tökmag - vigyorgott rám lisztes arccal. Ekkor zseniális ötletem támadt.
- Valóban, Márk? - és ráléptem a lábára. Jajgatva engedett el engem.
- Ennyi vagy birka! - mentem távolabb tőle.
- Eszel te még a sütiből amit sütöttem!
- Hé! - szólt közbe a csaj.
- Mármint amit, Riettával sütöttünk - tette hozzá.
- Rietta? Milyen név az már, hogy Rietta? - értetlenkedtem.
- A bátyád egyik nem normális ötlete - forgatta meg a szemeit mosolyogva.
- Honnan tudod, hogy nem normális?
- Majdnem egy éve ismerem, Mesi.
- Heni?! - esett le végül.
- Igen - mosolygott.
- Meg se ismertelek! - öleltem meg.
- Hő! Őt önszántadból megöleled?! A tulajdon bátyádat meg nem?!
- Bocs, tesó, de ő a másik legjobb barátnőm - nyújtottam rá a nyelvem mire megdobott egy kis liszttel.
- Teee - dobtam vissza. Adél nevetve nézett minket. A mókának Heni csörgő telefonja zavarta meg.
- Igen?
- ...
- Nem mondom meg - majd letette.
- Ki volt az?
- Geri - tette el a telefonját.
- Szerintem pakoljunk össze - néztem szét.
- Oké - vette el a seprűt Márk. Hosszas takarítás után kész lettünk. Ez idő alatt a süti is elkészült. Ettünk a sütiből. Finom lett.
- Ez finom lett - mondta Adél.
- Csók a cukrásznak - vigyorgott Márk.
- Egoista lettél a nyáron? - oltotta le Heni. Ezen elnevettük magunkat. Heni 10 perccel később elment. Adél nálam aludt. Elmentünk fürdeni utána lefeküdtünk aludni.

Első nap a Szent Johannában 5/5: Nagyon jó volt, de az a festett hidrogén szőke csaj nem szimpi nekem
Heni haja 5/5: Jól áll neki
Márk 5/4: Mindig is hülye ötletei voltak
Süti 5/5***: Finom lett☺

'EDDIG TARTOTT'

Halihó emberkék akik ezt olvassátok! Remélem tetszett ez a rész!
Ui.: A helyesírási hibákat nézzétek el nekem!

By: M.