Október 9. (hétfő)
Reggel (na jó, délelőtt) az eső kopogó hangjára keltem. Kikeltem az ágyból, és öltözködni kezdtem. Miután kész voltam kimentem a szobából, de Márk szinte fellökött. Sőt, fel is lökött.
- Mi bajod van?! - kiáltottam utána. Nem válaszolt csak az ajtajuk csapódását kaptam válaszul. Utána mentem. Bekopogtam az ajtón, majd bementem. A fiúk a fürdőszoba ajtó felé bámultak, majd rám.
- Ennek meg mi baja van? - utaltam a bátyámra. Ekkor furcsa hangok szűrődtek ki.
- Inkább ne válaszoljatok - ráztam meg a fejem.
- A te bratyód valakire nagyon beindult - indult az ajtó felé Teó, majd kiment.
- Akkor most szépen elmegyek - indultam az ajtó felé, de Boti megfogta a karomat, és magához rántott egy csókra.
- Héj, tolerálni a szinglit! - vágott hozzánk egy párnát Csongi.
- Szhihnglihkeht - zihált a fürdőből Márk.
- Aki verdes az kussoljon! - szólt be Csongi.
- Kapd be! - lehúzódott a wc. Megnyílt a csap utána kijött Márk.
- Hogy van Heni? - vigyorgott Boti.
- Jól van - felelte kimérten.
- És a kis barátocskád? - kérdezte Csongi.
- Menjetek a francba!
- Azt hittem, hogy máshová! Mondjuk a tűn lévő kis lyukba - röhögött Boti.
- Nem vagytok viccesek - viharzott ki a szobából.
- Mi baja van?
- Csupán annyi, hogy már attól beindult, hogy Heni elmagyarázta neki, hogy hogyan kell befűzni a cérnát - válaszolt Csongi.
- Értem - bólintottam furán.
- Az ofő mondta, hogy pakoljunk össze - jött be Márk.
- Miért?
- Passz nem mondta - kezdett pakolni Márk. Átmentem a szobánkba pakolni. A lányokkal minden féle elméletet alkottunk, de egyiknek se lett volna értelme (pl: Elszabadult egy tigris a hotelben :D) a hallban állva gondolkodtunk, majd az osztályfőnökök megszólaltak.
- Azért üzentünk, hogy pakoljatok össze, mert az igazgató úr üzent nekünk, hogy még ma vissza kell menjünk - nézett ránk Takács.
- Miért kell visszamenjünk? - kérdezte Bende.
- Azért mert az iskola nem tudja fizetni a többi napot. Higgyétek el, hogy mi végig akartunk maradni, de nem lehet - rázta meg a fejét Tibi bá'.
- Az igazgató úr elfogja mondani ennek az okát? - hallottuk előről Bence hangját.
- Valószínűnek tartom - bólogatott Takács.
- Gyertek menjünk - indultak el a tanárok. A két osztály nyomott hangulatban tette meg a reptérre vezető utat. A repülőn Boti mellett ültem. Az egész utat csendben töltöttük. Mikor leszálltunk a repülőről Budapesten megkerestük a cuccainkat, majd megkerestük a szüleinket.
- Sziasztok - köszönt anya.
- Szia - köszöntünk mi is Márkkal. Heni egyedül állt az aulában.
- Heni szomorúan álldogált a reptér aulájában.
- Heni, elvihetünk? - kérdezte anya. Heni felénk nézett, azaz inkább Márk felé.
- A bátyám jön értem, de azért köszönöm - felelte. Márk kicsit letört ettől. Anya bólintott, és elindultunk a kocsihoz.
- Sajnálom - suttogtam Márknak. Nem válaszolt, csak csendben ment. Hosszú volt az út hazáig. Otthon amint beléptünk a házba, Démon rám vetette magát.
- Te is hiányoztál - öleltem meg a kutyámat. Márk letette Benjit a földre. Démon érdeklődve figyelte, majd megnyalogatta a kis picurkát.
- Szereti! - keltem fel a földről. Márk elmosolyodott, és felvitte a bőröndjét a szobájába. Én is felvittem az enyémet. Kipakoltam, majd egy üzenetem jött.
Ráírtam Botira.
Gyorsan átöltöztem, rendbe szedtem a hajamat, majd fogtam a zsebpénzemet, és lementem. Csengettek. Kinyitottam, és a Király testvérpár állt előttem.
- Sziasztok - köszöntem nekik.
- Szia - ölelt meg Adél. Boti egy gyors puszit adott az arcomra, majd kézen fogva indultunk el a mekibe. A meki előtt már mindenki ránk várt.
- Sziasztok - köszöntünk. Visszaköszöntek, majd bementünk a mekibe. Mindenki kikérte a kajáját, majd két négy személyes asztalt összetoltunk, majd leültünk. Jól éreztem magam velük. Délután Botiék haza kísértek, majd bementem a házba. Már a vacsi is készen volt addigra.
- Heni egy darabig itt lesz nálunk, nem baj? - kérdezte anya.
- Nem, de miért?
- Családi okok. Miss kezet utána gyere enni - mosolygott anyu. Elmentem kezet mosni majd leültem enni. Márk és Heni együtt jöttek le vacsizni. Elfojtott mosollyal néztem Márkra. Vacsora után elmentem fürdeni utána bementem a szobámba Démonnal együtt.
Meki 5/5: Jó volt :D
London 5/4: Kár, hogy korábban kellett hazajönnünk :(
'EDDIG TARTOTT'
Halihó emberkék akik ezt olvassátok! Remélem tetszett ez a rész!
Ui.: A helyesírási hibákat nézzétek el nekem!
By: M.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro