Hajnali fél hatkor szólalt meg az ébresztőm. Kómás fejjel kinyomtam, majd felvettem a mai ruhámat ami egy szaggatott farmerből, egy fekete szegecses trikóból, egy fekete bőrkabátból és egy magassarkú boka csizmából állt. A hajamat hagytam a vállamra omlani. Kisminkeltem magam aztán lementem a konyhába. Márk a reggelije felett ült, és majdnem belefejelt a tükörtojásába.
- 'Reggelt - ültem mellé.
- Aha - motyogta. Anya tett elém egy tál tükörtojást. Megettem a reggelimet utána apa jött le az emeletről.
- Mehetünk? - nézett ránk.
- Igen - feleltük egyszerre. A cuccainkkal együtt kimentünk a kocsiba. Az út csendben telt a reptérre. A reptéren elköszöntünk apától (Márk csak elköszönt, én pedig szorosan megöleltem) utána Márk odament az osztályához, én meg csak álltam, és a telefonomat nyomkodtam.
- Miért? - kérdezte Tibi bá' minden bevezető nélkül.
- Mit miért?
- Ne játszd a hülyét, Emese! Régóta ismerlek, de sose láttalak ilyennek - fejtette ki.
- Kell a változatosság - tártam ki a karjaimat.
- És a változatosság része az, hogy a bátyádból egy idegroncsot csinálsz? - vonta fel kérdőn a szemöldökét.
- Nem csinálok belőle semmit! Ő aggódja túl a dolgokat - ezzel bedugtam a fülhallgatómat a fülembe. Tudom, hogy ez pofátlanság volt, de abban a pillanatban nem érdekelt. A szemem sarkából láttam, hogy Márk rohanni kezdett Heni felé, majd megölelte. Utána Mirabellát is majd Lottit megkergette. Tíz perccel később teljes lett a csapat. Először becsekkoltunk utána feltettük a cuccunkat a futószalagra, és felszálltunk a gépre. Leültem az ablak mellé.
- Helló, ribi - ült mellém Marci.
- Helló, paraszt - ezzel véget is ért a beszélgetésünk. A stewardess elmondta a szokásos szöveget, majd elindult a repülő.

A gép biztonságosan landolt a reptéren. Mindenki felállt, és elhagytuk a járművet. Esett az eső. Gyorsan összeszedtük a csomagjainkat, majd felszálltunk egy buszra. A hotelnél ahol megszálltunk volt a közelben egy buszmegálló, és ott szálltunk le. Futva tettük meg a maradék 500 métert, de így is eláztunk egy kicsit. A szobák úgy voltak elosztva, hogy lányok egy szobában (négyen egy szobában). Csendben mentem be a mi "szobánkba" ami a 205-ös volt. Elfoglaltam az utolsó ágyat ami a fal melletti volt. Betettem a szekrénybe a ruháimat, és leültem az ágyra. A lányok vidáman csacsogtak, de közben néha-néha szomorúan megvető tekintettel pillantgattak felém. Igyekeztem nem foglalkozni velük. A volt legjobb barátnőimmel.
- Lányok, gyertek le az aulába - nyitott be Tivi. Utolsóként hagytam el a szobát, így Tivinek volt alkalma a karom után kapni.
- Engedj el - próbáltam kiszabadítani a karomat, de ő erősebb volt nálam.
- Egy srác miatt lettél utcalány? - kérdezte figyelmen kívül hagyva a kérésemet.
- Semmi közöd hozzá! - rántottam ki a karomat, és (amennyire a magassarkú engedte) gyorsan lementem az aulába. Mikor Tivi is leért teljes lett a létszám.
- Az időjárás miatt a hotelben kell maradnunk, de kulturáltan elfoglalhatjátok magatokat - mondta Rentai.
- De ne törjetek össze semmit - tette hozzá Márkék ofője.
- Ezt tetszik kinézni belőlünk? - kérdezte tetetett sértettséggel Teó.
- Ezt - vágta rá Takács. Erre a 10/b és Edu felröhögtek. Ezután elvonultunk volna, de Rentai még utánunk szólt.
- Senki se hagyja el a hotel épületét! Elmehettek - engedett utunkra. Felmentem az emeletre, és ahogy elhaladtam Márkék szobája előtt meghallottam valamit.
- Egyszer megfojtom azt a kurvát! - hallottam Teó hangját.
- Nem gondolod, hogy a testvérének kellene? - felelte Boti. Rémülten néztem magam elé. Ki akarnak nyírni?!
- Ha én ölöm meg az fájdalmasabb lesz! - ezután valami hangosan csattant.
- Bántott az a kuka?
- Nem, de te hogy viselnéd ha a húgod egy ribancként viselkedne?! - csattant fel dühösen Márk.
- Elbeszélgetnék vele - felelte valamivel nyugodtabban Csongi.
- Én meg egyenesen kitekerem a nyakát... - nem vártam meg, hogy befejezze hanem elrohantam. Kirohantam a hotelből, nem érdekelt Tibi bá' tiltása. A szakadó esőben futásnak eredtem. Nem tudtam merre megyek, csak mentem. Mikor kezdett sajogni a lábam, megálltam. Felnéztem az égre. Az arcomba esett az eső, majd rögtön végig csordult az arcomon.
- Szia, cica van gazdád? - szólalt meg mögülem egy reszelős férfihang (természetesen angolul). A hideg futkosott a hátamon.
- Köze nem sok - vágtam rá csípőből.
- Vadmacska ez tetszik - közeledett felém bizonytalan léptekkel. Menekülni akartam, de elkapta a karom és magához rántott.
- Engedjen el maga pedofil! - csapkodtam a mellkasát.
- Kussolsz ribanc! - vágott pofon. A fejem oldalra csuklott az ütés miatt. Az arcába néztem, és... leköptem. A férfi elengedett, én pedig rohanni kezdtem. Próbáltam visszamenni a hotelhez, de lehet, hogy rossz utcába fordultam be a menekülés közben. Annyi szerencsém volt, hogy leráztam a faszit. Egy időre. Elővettem a telefonomat, és tárcsázást indítottam.
- Mi van? - szólt bele Máté.
- Megvagy! - kiáltott a részeg férfi.
- Segíts! - kezdtem megint futni.
- Minek? Beleragadtál a sminkes táskádba?
- Üldöznek, te seggfej! - néztem hátra, majd megbotlottam. Sikítva estem bele egy nagyobb tócsába.
- Ez rohadtul nem vicces, Mesi! Tudom, hogy csak a szobátokban vagy!
- Nem ott vagyok! Ááá, engedjen el!! - rugdostam a pasit. A csizmám pont ágyékon találta. Gyorsan felálltam, levettem a cipőmet, és tovább futottam. Sőt, sprinteltem. A vonal közben bontódott. Mikor végre visszataláltam a hotelhoz kicsit lassítottam. A lábaim remegtek a sok futástól. Beléptem az aulába, és körbenéztem. Bende és Edu valamiről dumáltak, majd rám pillantottak. Ennyit láttam, mert utána összeestem.

'EDDIG TARTOTT'

Halihó emberkék akik ezt olvassátok! Remélem tetszett ez a rész! Nos, nem mindig az jön össze amit az ember tervezett, így... áh majd a kövi részben minden kiderül.
Ui.: A helyesírási hibákat nézzétek el nekem!

By: M.