November 20.
Reggel kilenckor keltem. Igaz, hogy délben indult a gépünk, de a reptérre még el is kellett jutnunk és be is kellett csekkolnunk. A nagyiék kivittek minket a reptérre, majd elbúcsúztam tőlük. Délben már a gépen ültünk és vártunk a felszállásra, ami pár perccel később meg is történt.
A kanadai idő szerint reggel hatkor már a torontói reptéren várakozva vártuk a csomagjainkat. Mikor meglettek Shawnt követve mentünk valahova. Ő a kapucniját a fejére húzta és egy sötét napszemüveggel álcázta magát. Én a földet bámulva követtem, mire egy kattanást hallottam. Felkaptam a fejem és körbenéztem a reptéren.
- Futás! - fogta meg a kezem Shawn és futásnak iramodtunk. A paparazzik pedig utánunk futottak.
- Shawn, ki ez a lány? A barátnőd? Együtt jártok? Egy új híresség?! - és még ehhez hasonló kérdéssel bombáztak minket. Roham tempóban hagytuk el a repteret, mert a reptér előtt Shawn céltudatosan egy fekete autó felé rohant. Utána mentem. Beszálltunk a kocsiba és a levegőt kapkodva néztünk össze.
- Bocsi - nézett a szemeimbe.
- Semmi baj - ekkor elindult a kocsi.
Legközelebb egy szép ház előtt álltunk meg. Ez a mi házunkhoz képest egy villa volt. Kiszálltunk a kocsiból és bementünk. Egy csinos lány nyitott ajtót.
- Szia, Shawn! - ölelte meg a mellettem álló énekest.
- Szia, húgi - viszonozta az ölelést. Miután elengedték egymást a lány rám nézett.
- Szia, Aalyah vagyok - mutatkozott be kedvesen.
- Szia, Hannah - csak azért mondtam a "Hannát" mert szerintem egyszerűbb kimondani, mint a "Mesi"t vagy a "Johanná"t. Miután megvolt a bemutatkozás bementünk a házba vagy villába (részlet kérdés).
- Megmutatom a szobádat - indult fel az emeletre Shawn. Szótlanul követtem. Egy szép barack rózsaszín színű szobába nyitott be. Gyönyörű volt.
- Remélem tetszik.
- Ez eszméletlen! - mentem be. Leültem az ágyra és az olyan puha volt, hogy ahw!
- Örülök, hogy tetszik - mosolyodott el az ajtóban állva. Ekkor rezegni kezdett a telefonom. Megnéztem, de nem olvastam el. Anya írt. Olvasatlanul töröltem ki.
- Minden rendben?
- Igen - sóhajtottam.
- Nem úgy látszik - ült mellém Shawn.
- Tényleg semmi. Jól vagyok - bizonygattam inkább magamnak, mintsem neki.
- Hát jó. Ha gondolod pihenj utána gyere és akkor elmegyünk várost nézni - állt fel az ágyról mosolyogva.
- Rendben, köszönöm Shawn!
- Ugyan - legyintett, majd kiment. Mosolyogva dőltem hanyatt az ágyon.
- Örülök, hogy jól érzed magad - mosolygott a kamerába Máté.
- Hogy vagy? A többiekkel mi van?
- Mi is jól vagyunk a többiekkel. De ne velünk törődj, hanem érezd jól magad!
- Rendben. Szeretlek, Máté!
- Én is szeretlek, Mesi! Szia - szakította meg a facetime-ot. Délután Shawn-nal elmentünk várost nézni. Nagyon szép hely Torontó. Estefelé értünk vissza. Leültünk vacsorázni utána letusoltam aztán lefeküdtünk aludni. Hosszú nap volt a mai.
'EDDIG TARTOTT'
Halihó emberkék akik ezt olvassátok! Remélem tetszett ez a rész!
Ui.: A helyesírási hibákat nézzétek el nekem!
By: M.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro