Újabb nap újabb lehetőségek. Ebédszünetünk volt és én a tetőn ettem amit magamnak csomagoltam.

-A Rák mozgalmas napra számíthat és olyasvalakivel találkozhat akivel nem akar még szóba állni sem azonban ha jobban megismeritek egymást olyanok lehettek, mint a testvérek. - hallottam meg amint valamit hallgat a barna hajú barátnőm telefonjáról.

-Mi ez Mitsumi?-vágtam savanyú képet mikor hátra fordult és rám nézett.

-Az Oha Asa mai horoszkópja-mosolygott halványan és egy újabb kosárlabda magazint tolt elém. Zöld hajú, szemüveges és szintén zöld szemei vannak. Úgy néz ki mint egy alga körülbelül. Felhúztam az egyik szemöldököm és ránéztem értetlenül a válaszára várva. -Sosem hallottál Midorima Shintarouról? - lepődött meg.

-Nem. -forgattam meg a szemem és ettem tovább.

-A Csodák Generációja hárompontos dobó királya! Minden nap az Oha Asa horoszkópot hallgatja és a kabalája nélkül sehova se megy. - csicseregte életvidáman. Fapofával néztem amint kipirultan csodálja az algafejű portréját.

-Aham szóval egy horoszkóp mániás kosaras a szerelmed? -dünnyögtem miközben újabb falatot tettem a számba. Szúrós tekintettel nézett rám és én csak értetlen pillantást vetettem rá.

-Nem is az! -vágta vissza sértődve. Mint egy kisgyerek ilyenkor olyan. De így szeretem ezt a hülyét.

-Képzeld a második szerelmed nem képes rendesen ugrani a rajtkőről. -gúnyolódtam majd hirtelen rám ugrott. Ijedtemben majdnem megfulladtam.

-Találkoztál Kagamival?!-visított a fülembe és ledobtam a padra.

-Idióta nem tudnál kicsit halkabb lenni? -szidtam őt és csak visszaült mellém.

-Irigyellek, hogy tudtál vele találkozni ráadásul tökéletes teste van biztos!-áradozott mellettem és eszembe jutott, hogy milyen volt a vízcseppektől csillogó testét látni ahogy a rajtkőn állt. Izmai meg voltak feszülve arcáról leolvasható volt a koncentráció, ajkai enyhén szét voltak nyílva ahogy halkan lihegett. Haján a nap sugarai cikáztak. Tekintete akár egy elszabadult tigrisé akit lehetetlen megszelídíteni.

-Szerintem nem vesztettél vele semmit sem. - horkantam fel és összepakoltam mindent majd folytatódott a nap.

***

(Innen ajánlott indítani a csatolt zenét)
-Shin-chan mi a mai kabalád? -viccelődött vele Takao. A mellette sétáló fiú a zsebébe nyúlt és felé mutatta a kezében lévő kis csomagot. -Szárított alga? -próbálta visszatartani a nevetését miközben ajkaiba harapott és vállai rázkódtak már.

-Mi bajod van Takao?-mordult rá a zöld hajú miközben megállt a folyosón.

-Mikor nevettem már ilyen jót! -sétált vissza hozzá a fekete hajú és az udvaron lévő padra ült le.

-Tegnap.-szűkszavúan válaszolta miközben bekötött ujjaival feljebb tolta szemüvegét.

-Erről jut eszembe, megkaptuk az edzőtől, hogy kik jutottak be az iskolák közöttire amikor nem volt időd edzésre jönni. -kutakodott a táskájában majd egy papírt nyomott a kezébe és a zöld szempár tanulmányozni kezdte azt.

-Ugyanazok mint tavaly voltak csak szóval a Seirin ellen is nyerni fogunk. -önelégülten mosolygott.

-Kagami visszajött Amerikából és újra a Seirin csapatában van.-nézett fel a szemüvege mögül.

-Na és? Fejlődtünk mi is és az új taktikánkat nem tudják legyőzni.-húzta ki magát büszkén.

-NBA válogatottban volt nanodayo! - förmedt rá mire kissé megrezzent a másik. Sóhajtott egyet halkan és kisétáltak a kapun.

***

A tornacsarnok előtti ajtóban álltam iskola után várakozva. Mit akarhat tőlem? Nem kevés ideje már egy szót sem szólok hozzá. Alsó ajkamat harapdálva gondolkoztam miközben a lábaimat néztem. Halk madárcsicsergés hallatszott az egyik fa felől ami kicsit megnyugtatott. Nem hiszem, hogy nagyon kellene aggódnom az miatt, hogy mi fog történni.

-Szia Shii. - suttogta egy ismerős hang a fülembe mire hirtelen az illetővel szembe fordultam. Magas kidolgozott izmok, ragyogó kék szemek és szőke haj? Fekete felnyírt haját felváltotta a közönséges frizura.

-Minek kerestél meg? -tértem ki a lényegre mikor a falnak támaszkodott.

-Csak gondoltam szólok előre, hogy bejutott az iskola kosár csapata az iskolák közöttire. -villantotta meg szexi halvány mosolyát.

-Aham. És ezzel mit kezdjek? -néztem el oldalra. Halkan sóhajtott mire odakaptam a tekintetem. Üres tekintettel csak néztem.

-Miért vagy velem ilyen még mindig? - motyogta magában. Nem válaszoltam inkább rá hanem elindultam haza. Elkapta a csuklómat mire szemeibe néztem szúrósan.

-Három év után ahogy pofára ejtettél Ozaki Kenjiro, nem leszek már olyan viszonyban veled mint azelőtt. -rántottam ki a karom keze szorításából. -Mi történt az edzővel, hogy úgy döntött indultok az iskolák közöttin? - gúnyolódtam.

***

Az egyik parki kosárpálya palánkja mellett ültem és az egyet kémleltem. Felhők úsztak a kék égen és én csak néztem őket. Pár kosárlabda pattogtatást hallottam a távolban majd egy pár másodperc múlva a labda leesett a földre közel hozzám.

-Shin-chan sosem tévesztesz. -dicsérte egy másik hang.

-Menjünk Takao. -morogta egy másik hang. Hátra pillantottam és láttam amint egyik ujját tekeri be egy fehér anyaggal. Mi az istenért kell bekötnie az ujjait?

-Ezt itt hagytátok!- kiáltottam utána amikor beszállt a szekérbe. Hozzá sétáltam és morcos arcát láttam amint rám néz.

-Ez a horoszkóp tényleg nem hazudik. - motyogta mire eszembe jutottak a reggeli történtek.

-Babonás a nagy Midorima Shintarou? -duruzsoltam miközben a kosárlabdát tanulmányoztam.

-Kérlek aláírod az újságot? -hajtotta le a fejét szégyenlősen Mistumi. Ráncosodott homlokom a meglepettségtől. Sóhajtott majd aláfirkantotta a magazint és visszaadta azt. Hatalmas tányér szemekkel nézett rá hálásan. Rám nézett és csak tartotta a bekötött kezét.

-Pardon? -néztem rá furcsán. A szemüvegét feltolta szabad kezével és csak sóhajtott.

-A labdát kérem nanodayo. -szólt gőgösen. Nanodayo? Mégis mit jelentsen ez? Nem hiszem hogy nagy jelentősége van. Kezébe nyomtam amit kért és Mistumi után rohantam.

-Állj már meg baka! -kiáltottam felé aki már a zebránál állt. Miután oda értem hozzá térdeimen megtámaszkodva lihegtem. -Mond ez a Csoda csapat csak ilyen idiótákkal van tele? -barna szemeivel az enyémeimbe nézett és elgondolkozott.

-Nem tudom. -válaszolta életvidáman. Döbbenten álltam mellette.

-HOGY HOGY NEM TUDOD?! - hamis könnyek folytak ki a szememből. -TE VAGY AZ EGYIK ELSŐ SZÁMÚ MEGSZÁLLOTT FANJUK! HOGY NEM TUDOD?! - ráztam meg a vállait miközben nyafogtam.

-Gome, gome-kínosan vakarta a tarkóját.

***

-Kikerült az idei iskolák közötti beosztás!-lépett be a terembe Riko kezében egy kis köteg papírral. Köré gyűlt mindenki és miután megkapták a papírt elvonultak azt tanulmányozva.-Az első meccsünk a Senshinkan ellen lesz pénteken.-informálta őket a várható eseményekről.

-Áh azokat tavaly is lezúztuk, idén sem lesz másképp.-önelégülten mosolygott Kagami majd hirtelen csattanást lehetett hallani és minden szempár rá szegeződött.

-Bakagami ne légy nagyképű!-szidta Riko miközben a fülét húzta.

-AAAHHH!!!-kiáltott fájdalmában a vörös.

-Ugyanazok mint akik tavaly voltak.-dünnyögte magában Izuki.

-Edző!-sétált hozzá a szemüveges és felé nyújtotta a lapot.

-Sosem hallottam róluk, lehet apukám tudna mesélni róluk-elmélkedett a lány.

-Miről?-kérdezték kórusban.

-Egy Hokkaido nevű iskola bekerült az iskolák közöttire.-fordult feléjük Hyuga.

-Hokkaido?-mormogta Teppei és a kezében lévő papírra nézett ahol virított az ismeretlenül csengő név.

Ozaki Kenjiro.