Ködbe burkolódzott a november vége, és az advent is a nyakunkon. A havazás épphogy megmutatta magát, törtfehér leplét vissza is rántotta. 

Mintha elfedneegy titkot, amit féltőn óv, és nem szán elénk tárni sohasem. 

Él még bennem élénken a karácsony misztériuma.

Miről is szól az Ádvent? 

Várni valamire. Várni a csodára, amit Krisztus nekünk jelent. 

Nem arról, amit most élünk, nem lehet, hogy ez a lélektelen művilág maradjon csak nekünk. Nézz az égre, keresd a csillagot egy szmogtól, felhőktől nem ködös éjszakán, vezet-e még Betlehembe, és sír-e még fel a régen várt megváltás?

Várhat-e még jobbat, remélhet-e az ember? Látod-e a csodát abban, aki ott áll melletted, amikor szemébe nézel?