1/2

Felix könnyűnek érezte magát. Mióta fél éve lelépett a repülőgépről úgy érezte magát mintha csak egy felhőn sétálna. Nem érzet nyomást, nem érzet félelmet, nem voltak elvárások – nem volt más csak ő és a boldogságának kiépítésének első lépései. Ausztrália, a cserediák program egy olyan lehetőséget kínált fel neki, amivel hülye lett volna nem élni. Mindaz idő alatt, amíg ott élt napról napra boldogabb lett. Míg a negyedik hónap végére végleg elérte a tetőfokát ez az érzés, amikoris Hyunjinnal hivatalosan egy párnak nyilvánították magukat. Szerette a fiút, ő is szerette Felixet.

- Készen állsz a holnapi napra? – a két fiú a tengerparton pihent. Az volt az utolsó éjszakájuk az országban így mindkettejük kedvenc helyén tervezték eltölteni azt.

- Nem tudom, fura lesz újra látni Minhot. Mióta itt vagyunk nem is beszéltem vele – Felix ujjait az átmelegedett homokba süllyesztette ahogy barátjának dőlt. Tekintete a végtelen vízen pihent, várta, hogy a nagyobb hullámlökések csiklandós érzéssel közelítse meg kinyújtott lábát.

- Tudja, hogy mikor megyünk haza?

- Nem hiszem, de nem is igazán fontos.

- Megbántad, hogy eljöttél?

- Nem, egy kicsit sem – rázta meg a fejét a vörös hajú fiú – Ennek így kellett lennie. Egyikünk sem lett volna úgy boldog ahogy a helyzet állt mielőtt eljöttünk volna.

- És engem megbántál? – Hyunjin hangjában egy kis játékosság ült meg, de a kisebb túlságosan is komolyan vette a szavak jelentőségét. Már azelőtt is táplált érzelmeket a fiú iránt mielőtt egy másik kontinensre utaztak volna együtt, de nem volt annyira mély és áthatolhatatlan. A kint töltött idő alatt sokat gondolt testvérére, arra mi is történt közöttük; mindarra, amire még csak gondolniuk sem lett volna szabad.

- Nem, te életem egyik legjobb döntése voltál. Még mindig szeretem Minhot, de már nem úgy. Ő a testvérem és semmi több, többé nem is lehet más, hisz a szívem már a tiéd – mosolygott fel a fiúra szerelmesen. Hyunjin viszonozta a görbületét majd finoman oldalra billentve a fejét lassú csókkal feledtette el a kisebbel gondolatait. Felix boldog volt vele, ezen nem változtathatott semmi.