Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

68

M

- Mattie... Nézünk filmet? - kérdezte, miközben felnézett rám.

- El kellene még pakolnom, és mire azzal végeznék, túl késő lenne, neked pedig muszáj pihenned. - simítottam arcára.

- Sosem filmezel velem! Miért nem vagy képes foglalkozni velem?! - akadt ki, majd feltrappolt a fürdőbe. A mai nap már nem tudom hanyadjára volt kirohanása, és jelenleg ez fáraszt le a legjobban.

Holnap indulok Seattlebe, ugyanis az apám ott él a bátyámmal. Jiwoo úgy döntött, hogy nem jön, mivel én egy hetet terveztem maradni, páromnak pedig mennie kell holnapután ultrahangra. Szerettem volna vele menni, mindennél is jobban, mert most fogjuk megtudni, hogy a kis törpénk lány, vagy fiú lesz. Láttam, hogy fáj neki, de nem tehetek erről.. A jegyet már megvettem és azért nem olyan olcsó egy repülőjegy, hogy előszeretettel dobjam ki rá a pénzt. Sajnáltam, hogy emiatt is stresszelni kezdett, de megegyeztünk, hogy akkor mondja el nekem, ha visszaértem, és rendezünk egy "bulit" is. Ettől persze már jobb kedve is lett, és izgatottan - vagyis inkább mániákusan - vigyorgott folyton.

- Szívem! Várj meg! - sóhajtottam, és utána siettem. Még pont be tudtam rohanni utána, mielőtt becsapta volna az ajtót. Ahogy ezt észrevette, bosszúsan fordult el tőlem, de én elé álltam és könnyes arcára tettem a kezeim. - Édesem, figyelj... Holnap délután négykor indul a gépem, hidd el, még filmezhetünk reggel. Jó? De most tényleg pihenned kell a picink érdekében is. - cirógattam az arcát.

- Felhívtál amikor a bárban voltál Jacksonnal. Szándékosan tetted, hogy halljam, mennyire utálsz... - motyogta.

- Huh? Én nem is hívtalak fel... - néztem rá összezavarodva.

- Gondolom a seggeddel, mert tompán hallottam, de legalább Jacksonnal őszinte voltál. - válaszolta, majd kiment a fürdőből. Sóhajtva dörzsöltem meg a homlokom, majd miután hideg vizet fröcsköltem az arcomra, bementem a szobánkba. Jiwoo nem volt bent, így egyértelmű volt, hogy a másik szobába ment aludni. Ismét egy nagyot sóhajtva öltöztem át és feküdtem be az ágyamba. Hiányzott mellőlem a kis plüssmacim, aki még álmában is csak úgy szorít magához, de nem akartam, hogy ennél is jobban ideges legyen, így hagytam őt az estére.

------
Bwoo_shipper
jjk_softer

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro