58
J
- Meddig aludtam? - kérdeztem halkan.
- Miután Beomseok elment, bealudtál a vállamon, azóta meg.... Azt hiszem eltelt két óra. - válaszolta, miközben a fejemre simított.
- Szerinted... Készen állunk arra, hogy szülők legyünk? - kérdeztem, s a mellkasára feküdtem.
- Nem tudom. Nem lehetünk tökéletesek semmiben, de abban biztos vagyok, hogy a kis bébikémnek lesz a legjobb anyukája. - mosolygott.
- Ne túlozz azért! - kuncogtam.
- Miért ne? - kérdezte nevetve.
- Mert ne! - nevettem tovább.
***
- Mattie... - bökdöstem meg a páromat.
- Huh? Mi a baj? Fáj a hasad? - ült fel hirtelen.
- Hé, hé... Nyugi, csak éhes vagyok... - simítottam a karjára.
- Basszus, megijedtem... - motyogta. - Mit kívánsz? - simogatta meg az arcomat.
- Hmm, fagyit és paradicsomot! - mosolyogtam.
- Kezdődik... - vágott ijedt fejet a párom. - Máris hozom. - imitált sírást, miközben lement a konyhába. Hogy ez még ébredés után is ilyen hülye... Gondoltam, hogy amíg párom kisírja a lelkét a paradicsomnak, felhívom Somint.
- Szia, Ji! - vette fel a telefont.
- Szia, Min! Miújság? - kérdeztem.
- Nem sok minden, Taehyungnál vagyok, meghívott vacsorára, aztán viszont már nem engedett haza. - nevetett fel.
- Jól is tette! - mondtam. - Tényleg... Hogy haladtok? - kérdeztem.
- Nagyon romantikus tud lenni ez a féleszű... - válaszolta. - Na, de veletek miújság? Hogy van a baba? - kérdezte.
- Egész jól megvagyunk. Kezdődik a fura ételkombinációs korszakom... - sóhajtottam mosolyogva.
- Ne... Sajnálom Matthewt! - nevetett fel.
- Azt hiszem, ő is sajnálja magát! - nevettem el magam én is.
- Sominom, gyere, megcsináltam a popcornt! - hallottam meg Taehyung hangját. - Asszem' mennem kell... - mondta nevetve.
- Jól van, jó filmezést vagy nem tudom... Jó éjszakát és szia, Min! - köszöntem el mosolyogva.
- Nektek is, szia, Ji! - köszönt el ő is, majd letette.
——————
Bwoo_shipper
jjk_softer
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro