4
S
- Titokban kell maradnia. Nem mondhatjuk el nekik. - mondtam, miközben végig néztem a két srácon.
- Ezt már ezerszer átbeszéltük. Miért kell megint? Nem vagyunk hülyék! - sóhajtott a barna hajú.
- Én még mindig azt mondom, hogy ez hülyeség! Valljátok már be nekik! Ha saját maguk jönnek rá jóval később, nagyobb baj lesz belőle! Gyerekesek vagytok mindketten! - állt fel a fekete hajú. - De ha gondoljátok, én is elmondhatom nekik. - rántott vállat és kiment a szobából.
- Igaza van, Sohee.... - nézett rám Taeha.
- Leszarom, akkor sem fogjuk elmondani. Semmi bizonyítékuk nincs rá, hogy mi tettük volna tönkre azt a fa cuccot.
J
- Jiwoo... Minden oké? - kérdezte Taehyung aggódva.
- Persze, miért? - néztem fel a fiúra, miközben megtartottam a fejem.
- Nagyon sápadt vagy... Mennyit aludtál? - tette kezét a homlokomra.
- Azt hiszem 5... - ásítottam egyet.
- Órát? - vette el hideg tenyerét, és leült mellém.
- Percet. - hunytam le szemeim, és fejemet letettem az asztalra.
- Mi történt az éjjel? - sóhajtott idegesen.
- Semmi. Csak nem tudtam aludni. - rántottam vállat.
- Hah, Jiwoo... Ez így nem lesz jó. Össze fogsz esni. - idegeskedett Tae.
***
Taehyung megérzései nem csaltak, mert ahogy felálltunk az asztaltól, valóban összeestem. Taehyung idegesen sietett oda hozzám, míg én próbáltam felállni, de nem igazán sikerült.
- Basszus, Ji... - sóhajtott feldúltan, és felsegített. Észre sem vettem, de nem két kar, hanem négy állított fel...
—————
most megjelöltelek, így jó? 😂❤️
Bwoo_shipper
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro