23
J
- Fasznak menjél neki, köcsögfejű! - lökte meg a fiút idegesen - akiről mint kiderült, Myungjae az.
- Ember, állj már le! Véletlen volt! - válaszolt Myungjae.
- Leszarom, jó magasról! Miért nem takarodtál még el innen? - kérdezte, én pedig Tae karjára fogtam, nehogy itt a bolt közepén menjen neki.
- Tae, elég! - szólaltam meg. - Menjünk, mert Sominnak fáj a feje, meg a fiúk is hisztisek! - húztam el onnan barátomat.
- Most miért húztál el?! - akadt ki, miközben felém fordult.
- Ez a pöcsfej a fontosabb, vagy saját magad? Szerintem nem akarnál Somintól egy fejmosást, amiért hagytad szenvedni, plusz a fiúktól sem egy kirohanást, amiért nem értünk vissza hamar a nasikkal?! - tettem keresztbe karjaim.
- Hah... Igazad van. - motyogta. - Bocsánat, csak... Amióta tudom, hogy mit csinált veled, nem igazán bírom visszafogni magam. - sóhajtott.
- Sominnál azért ne fogd vissza magad. Tudod, ő durván szereti! - nevetett fel Myungjae, aki mellénk sétált.
- Na, hogy a 220-as csapjon el, baszod! - rúgtam egyet az ágyékába, ezáltal ő térdre rogyott. Otthagytuk a szenvedő fiút, viszont Taehyung még visszasietett, és bevert neki egyet. Fizetés után el is hagytuk a boltot, mert eléggé megnéztek minket az eset után.
***
- Te nem voltál ilyen fejfájós. - jegyezte meg Matthew, miközben odaadta Sominnak a gyógyszert, és egy pohár vizet - ahogy arra megkértem.
- Én sem értem... De szerintem csak az időjárás. - sóhajtott, és bevette a gyógyszert.
- Ez olyan nyanyás volt. - nevetett fel Taehyung.
- Hallod, a kezem nem fáj. - nézett Taera, aki egyből abbahagyta a nevetést.
- Ajjaj, itt már valakit pórázra kötöttek. - rágcsálta Jackson a nemrégiben hozott chipset. Nyilván nem egyet hoztunk ezeknek a bélpoklosoknak, viszont csak Jack volt az, aki rárabolt.
- Kuss! - válaszolt morcosan Taehyung.
- Ennek meg mi baja? - kérdezte értetlenül. - Az előbb még röhögött. Itt mindenki bolond? - motyogta magának Jack.
- Csak te vagy az. - vigyorogtam. - Egyébként meg annyi volt, hogy;
"- Fasznak menjél neki, köcsögfejű! - lökte meg a fiút idegesen - akiről mint kiderült, Myungjae az.
- Ember, állj már le! Véletlen volt! - válaszolt Myungjae.
- Leszarom, jó magasról! Miért nem takarodtál még el innen? - kérdezte, én pedig Tae karjára fogtam, nehogy itt a bolt közepén menjen neki.
- Tae, elég! - szólaltam meg. - Menjünk, mert Sominnak fáj a feje, meg a fiúk is hisztisek! - húztam el onnan barátomat.
- Most miért húztál el?! - akadt ki, miközben felém fordult.
- Ez a pöcsfej a fontosabb, vagy saját magad? Szerintem nem akarnál Somintól egy fejmosást, amiért hagytad szenvedni, plusz a fiúktól sem egy kirohanást, amiért nem értünk vissza hamar a nasikkal?! - tettem keresztbe karjaim.
- Hah... Igazad van. - motyogta. - Bocsánat, csak... Amióta tudom, hogy mit csinált veled, nem igazán bírom visszafogni magam. - sóhajtott.
- Sominnál azért ne fogd vissza magad. Tudod, ő durván szereti! - nevetett fel Myungjae, aki mellénk sétált.
- Na, hogy a 220-as csapjon el, baszod! - rúgtam egyet az ágyékába, ezáltal ő térdre rogyott. Otthagytuk a szenvedő fiút, viszont Taehyung még visszasietett, és bevert neki egyet."
- Mi a fasz?! Én esküszöm meg fogom ölni! - dobta el Jackson a chipses zacskót.
- Drága volt, tajparaszt! - álltam fel, majd Jackson mellé mentem, és lábujjhegyre állva csaptam őt fejen.
- Anyud viszont olcsó volt. - vigyorgott.
- Idióta! - nevettem fel. - Nézzétek már! Somin elaludt! - mutattam a lányra, Taehyung pedig - mivel ő volt a legközelebb - betakarta őt.
- Az lesz a gáz, ha megfázott tegnap. - sóhajtott Eric.
- Hát igen... Nem lenne jó. - húzta el száját Taeha.
- Pöcsiöcsi, gyere, beszéljünk kicsit! - intett Matthew Taehanak, aki nagyot nyelve, de utána ment. Nos, nem tudom miért most akar vele beszélgetni, és miről, hiszen már megbékélt vele, de... Reméljük nem lesz baj. Ha tudtuk volna hogy rohadtul nagy baj lesz, nem csak reménykedtünk volna...
———————
annyit elárulok, hogy nem matthew és taeha közt lesz baj 🤭
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro