18
J
- Öhm... Hát... - dadogtam, miközben felváltva néztem Taehyungra és Sominra, kik válaszomat várva figyeltek rám.
- Bármit elmondhatsz nekünk, ugye tudod, Jiji?! - fogott a kezemre Taehyung.
- Igen, csak... Ez már nagyon régre nyúl vissza, csak ti nem tudtatok róla sosem... - sóhajtottam, és ujjaimat kezdtem piszkálni.
- Ne aggódj, rendben? Melletted leszünk, bármi is legyen. - nyúlt Somin a kezeimért, hogy fel ne sértsem a bőrömet.
- Köszönöm... Nos... —
- Mi a faszt keresel te itt?! - vert be egyet Matthew a felénk tartó Myungjaenak, aki ezzel elejtette az itallapot, és a földre esett. Többen is erre néztek, és a többi itt dolgozó is ijedten bámult a két fiúra. - Nem megmondtam neked annó, hogy szállj le Jiwooról? - hajolt lejjebb Matthew.
- Én meg nem elmondtam világosan, hogy nem fogok? Faszfej... - törölte le a kicsöppenő vért a szájáról.
- Apád a faszfej! - rúgott Myungjae oldalába, aki a földön maradt, Matthew pedig felénk jött. - Ti meg miért engedtétek Jiwoo közelébe ezt a faszt?! - húzott magához Matthew szorosan. - Jól vagy, Kicsim? - fogott arcomra és végig nézett rajtam, hogy nincs-e bármi bajom.
- Igen, jól vagyok... De nem kellett volna ezt csinálnod... A bütykeid kisebesedtek. - emeltem fel sebes kezét. Adtam rá egy puszit, és visszabújtam Matthewhoz.
- Miért vertél be neki? Főleg itt! - nézett szét Taehyung idegesen.
- Nos... Azt akartam elmondani, hogy általánosban ő volt a rendszeres bántalmazóm. - néztem az előttünk állókra.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro