M

- Kérem, álljon meg itt! - szóltam a sofőrnek, aki tette is, amire kértem. Eddig egész jól halad a tervem. Biztos vagyok benne, hogy senki sem fog átjönni hozzám, és ide kijönni, így sikeres lesz a tervem. - Köszönöm, viszontlátásra! - köszöntem el, miután segített kipakolni a cuccom a kocsiból és kifizettem őt.

- Semmiség. Viszlát! - mosolygott, és elhajtott.

- Nah, hát akkor építsük újra a házunkat! - csaptam össze tenyereim, és elindultam a cuccokkal befelé az erdőbe.

J

- Miért ment el az a köcsög? - rimánkodott Taehyung a vállamnak dőlve.

- Ember, nekem kéne bőgnöm! - sóhajtottam.

- Chh, attól mert a pasid, nekem még a legjobb haverom! - durcázott.

- Tényleg gyerekes vagy! - jegyeztem meg, és a szívószálam megfogva, beleittam a shakembe.

- Én vagyok a gyerekes? Úgy nézel ki mint egy ötéves ezzel az arccal! - nevetett fel.

- Nem külsőre gondoltam, Taetae. - csíptem meg az arcát, ő pedig durcázva nézett a másik irányba.

- Hallod... Az ott nem... Myungjae? - kérdezte hunyorogva.

- Myungjae lelépett három éve. Te is tudod, hogy azóta senki se látta. - néztem abba az irányba amerre ő.

- De, baszod... Az Myungjae! - állt fel, majd a kiszemelt illető felé kezdett rohanni. Valóban Myungjae volt, hiszen a jellegzetes mosolyáról felismerhetőbb, amit meg is mutatott Taehyungnak, amint odaért elé. Megint ki fogom nyírni Taehyungot... Ugyanis, kedves barátom, felém mutatott, és hát... Ki nem találjátok. Myungjae felém vette az irányt Taehyunggal a nyomában.

———————
Bwoo_shipper
PannaSzab4

hmm, rövid, de napközben hozok még részt 😌