- a rendőrök ?- pont most kapták el ? Mit csinált ?

- nem, dehogy. Hyunjinnek van egy drágakő gyűjteménye és egy srácnak fáj rá a foga. Számtalanszor próbálta ellopni, egyszer betört ide, de rajta kapták. Aztán valahogy eltűnt egy smaragd kő meg egy zafír kristály. Kiderült annak a srácnak az egyik embere beépült közénk és ellopta. Azért jöttetek hamarabb, mert Hyunjin vissza akarta szerezni a köveket, de úgy látszik nem sikerült neki.

- bántani fogják ?- könnyesedtek be szemeim.

- ne aggódj, tud magára vigyázni. Nem ez az első alkalom, hogy elkapták. Ha meg bántják is kegyetlen bosszút áll. - karolt át.

- na de..ha valami baja esik ? - csordult ki a könnyem.

- miért aggódsz érte ennyire ?- nézett rám furán.

- hát...

- na neeee !- vigyorgott. - csak nem ?

- de...- haraptam be ajkamat.

- és ő is ?- vigyorgott tovább.

- nem tudom. Meg szokott csókolni.

- eddig kettő barátnője volt, akikről tudok. Az egyik megcsalta a másikat pedig megölték. Kettő évig ki sem mozdult a házból mikor megölték azt a lányt. Pedig ő tényleg illett hozzá. Kedves, aranyos, harcias volt. Egy percig nem bírta ki, ha Hyunjin nem volt mellette. - mosolygott. Egy kicsikét rosszul esik ahogy beszél arról a lányról. Látszik az arcán, hogy kedvelte. Vajon rólam mi a véleménye ?

- miért ölték meg ?

- olyas valakiknek a lánya volt akikkel Hyunjin nem nagyon volt jóban. Ezt Hyunjin nem tudta, de az emberei igen. Végül az egyik este a lánnyal elhitteték, hogy Hyunjin a birtok mögötti dombon várja, a lány elhitte és elment oda. Másnap mikor kerestük az egyik szolgáló lány talált rá a megcsonkított holttestére. Hyunjin szó szerint lemészárolta azokat akik megölték. Semmi fegyver, puszta kézzel. Tényleg aranyos lány volt. - mesélte szomorúan. - egy kicsit hasonlítasz rá. A szemed meg a hajad, olyan mintha az övé lenne.

- nem koreai volt ?

- nem, de a nyelvet beszélte.

- hogy hívták ?

- csak a koreai nevét tudtuk meg. Eunji.

- mikor ismerkedtek meg ?

- uff...olyan négy évvel ezelőtt. Igen, mert Hyunjin most húsz éves, tizennyolc volt mikor kimászott a szobájából két év után és akkor volt tizenhat mikor bemutatta nekem a lányt.

- vág az eszed. - mosolyogtam szelíden. - várj ! Húsz éves ?

- neked is vág az eszed. - nevetett. - igen, miért ?- mosolyogott.

- amikor Magyarországra jött tizenkilenc évesnek mondta magát, eskü annyinak néztem. - 20 éves ?? 20 ?? - ez finom volt. - mosolyogtam a lányra miután megettem az ételt.

- köszönöm. Most a Wasabi muffint dolgozom ki. Már nagyon várom, hogy Hyunjin belekóstoljon. - vigyorgott gonoszan. - mi a baj ?- kérdezte mikor feltűnt neki, hogy nem figyelek rá.

- semmi, csak gondolkoztam.

- micsodán ?

- Hyunjin.

- minden rendben lesz. - karolt át mosolyogva.

- amúgy mit mondtál mikor nekem jöttél ?

- hát...inkább nem mondom.

- légyszi !!

- hülye liba...- nézett rám óvatosan.

- kaptam már rosszabb szitokszót is. - nevettem el magam. Az ajtó hirtelen kivágódott.

- Yeji ! Nem láttad...szóval itt vagy..- lépett be Hyunjin.

- Hyunjin !- ugrottam rá. - soha ne csinálj ilyet. - fogtam meg kezemmel az arcát. Az orrán van két sebhely.

- ezt nehéz lesz megígérni. - adott egy puszit a számra.

- blah ! Vannak itt egyedülállók is !- hallottuk meg Yeji hangját. - de akkor most ti együtt vagytok ?

- igen. - mondta Hyunjin.

- gratulálok !- pattant fel Yeji.

- de mi...

- örüljön egy kicsit. - kacsintott. - mi megyünk. - indult ki velem a szobából.

- a konyhán dolgozók kinevettek mikor elmondtam angolul, hogy nem tudok koreaiul. - meséltem sértődötten.

- én se tettem volna mást. - kuncogott.

- bántottak ?

- csak egy kicsit. - mosolygott.

- Yeji mesélt rólad.

- igen ? Micsodát ?- a szobába beérve letett az ágyra és bezárta a szobája ajtaját.

- elmondta, hogy volt két barátnőd, hogy húsz éves vagy. Esküszöm azt hittem, hogy tizenkilenc vagy.

- titkolni kellett. - vont vállat.

- mesélt arról a srácról, aki el akarja lopni a köveid. Mi történt az orroddal ?

- akár milyen hihetetlen, de miközben üldöztek, lefejeltem egy szekrény ajtót. - feküdt el az ágyon.

- tudok a lámádról is.

- a picsa rázósról ? Nagyon jól nyomja. Isteni. - mondta élvezettel a hangjában, nem bírtam ki, nevetnem kellett. - amúgy tetszett a fogadtatásod. - ült fel.

- csak...örültem...- hajtottam le a fejem.

- mi lenne, ha valóra váltanánk azt, amit Yejinek mondtunk ?- emelte fel fejemet államnál fogva.

- mit..?

- hogy együtt vagyunk. - pár milliméter választott el tőle.

- nem lesz belőle baj ? Elvégre csak a szüleim miatt vagyok itt.

- szerelemben és háborúban mindent szabad. - zárta be azt a pár centit.