11
Szemeimet nyitogattam, de hamar meg is bántam. A fénnyel fájdalmas volt a találkozásom. Egy hatalmas ágyban feküdtem, puha, mint a felhő. Egy olyan szobában feküdtem, mint amilyen a királyok és királynéknak szokott lenni csak modern berendezéssel. Kitakartam magam azzal a szándékkal, hogy Hyunjin keresésére indulok. Azt se tudom most hol vagyok, vagy hol van ő. Szemem elvándorolt lábamra. Sikítva ugrottam le az ágyról. Nem sokra emlékszem, de arra biztos emlékeznék, hogy átvettem a ruhámat egy ingre. Az inget felhajtottam és ellenőríztem, hogy bugyi van-e rajtam. Egy megkönnyebbült sóhaj hagyta el számat mikor megláttam, hogy az nem tűnt el. Az ajtó nyitódott én meg valamiért vissza feküdtem, betakarózni már nem volt időm. Háttal feküdtem az ajtónak, éreztem, hogy az ing felgyűrődött. Csupán reménykedtem, hogy nem Hyunjin az.
- mennyit tudsz aludni. Túl sok lett volna az altató ?- hallottam meg Hyunjin hangját. Fejem rögtön piros színben pompázott. - tényleg tökéletes kaszni. - mintha aludnék, úgy fordultam meg. - mintha a medve bocs és a nyuszi arca keveredett volna és megkapta volna a kombinációját. - majdnem elnevettem magam. Lábammal próbáltam a takarót feljebb húzni magamon, de nem nagyon akart összejönni. Az ágy be süllyedt mellettem mire a szívem egy nagyot dobbant. Meleg anyag terítette be testemet. Ám éreztem magam mellett egy másik test melegét is. Annyira kellemes érzést tud nyújtani jelenléte, hogy az nem igaz. Takarót fejemre húztam és a test mellé bújtam. - ezt megtudnám szokni. - kezemmel átöleltem derekát. Minden kiment a fejemből ahogy öleltem őt. Csak rá és magamra tudtam koncentrálni. Olyan...biztonságos. Szememet lassan nyitogattam, keze a derekát ölelő kezemen pihent. Fejemet nyakhajlatába tettem és onnan néztem körbe a szobában.
- mond csak, egy maffia vezérnek általában nem fekete modern háza szokott lenni ?- kérdeztem halkan.
- szóval felkeltél ?- engedett el.
- ne ! Mármint...maradjunk így egy kicsit...- pofám már a piros összes árnyalatát felvette.
- ha szeretnéd.
- hol vagyunk ?
- a birtokomon.
- a birtokodon ?- ültem fel vele szemben.
- én nem ülnék török ülésben, ha csak egy bugyi lenne rajtam. - lábamat azonnal összezártam és vissza feküdtem.
- hogy került rám ez az ing ?
- ez a kedvenc ingem, szóval örülj, hogy rajtad van. Amúgy meg én adtam rád.
- te-tessék ?
- igen, én adtam rád. Fekete csipke. Tökéletes. - kínomban lejjebb csúsztam és fejemre húztam a takarót. - most vagy a derekamnál...mehetnél lejjebb is.- azonnal kitakartam magam.
- Hyunjin !
- igen ?- húzott ölére.
- ilyenkor utállak. - csaptam meg vállát.
- ezt szomorúan hallom. - túrt egy tincset a fülem mögé.
- meddig kell itt lennem ?
- amíg a szüleid ki nem szabadítanak.
- körülbelül két hétre mentek el....
- hát, akkor élvezd a vendégszeretetem. - dőlt el az ágyon. Kezét tarkója mögé tette, én meg csípőjén ültem.
- az agyadra fogok menni.
- már alig várom.
- összetörök mindent.
- nem baj.
- kieszlek a vagyonodból.
- nyugodtan.
- szétvágom a ruháidat.
- legalább látni fogod a felső izmos testem.
- umm...nem tudok mit kitalálni. - sóhajtottam. - szóval akkor, egy maffia vezérnek általában nem fekete modern háza szokott lenni ?
- nekem ez a kastély jobban bejött. Több benne a hely, a titkos szobák, no meg van kínzókamra.
- most melyik szobában vagyunk ?
- a hálószobámban.
- megmutatod a kínzómamrát ? Mindig is akartam látni egyet.
- most éppen dolgoznak ott, szóval nem. Majd később.
- rendben. Hol vannak a ruháim ?
- nekem tetszik ez az öltözék. Maradj így. - fogta meg két lábam mire ugrottam egy kicsit. - ne mocorogj, ha jót akarsz magadnak.
- legalább egy nadrágot vegyek fel.
- nem. - ült fel.
- Hyunjin...
- shh..- csókolt meg lágyan. - hidd el, nem akarok veled játszani.
- ezt hogy érted ?
- nem emlékszel ?
- nem..
- kár. - csókolt meg újra.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro