<2023>
<New York>

— Most, hogy a Klávénál van a kehely, hála a bájos menyasszonyodnak, anya és apa hazajöhetnek. — magyarázta Izzy amint Alec-kel és Courtney-vel kilépett a liftből.

— Max az oktatóival marad Idris-ben. Ott biztonságosabb. — mondta Courtney és a húgára nézett.

—Most, hogy a méltóságosak megérkeztek az esküvőre, anya biztos odáig lesz magától. — magyarázta Izzy és megálltak az evőeszközöknél amiket, majd az eskűvőn fognak feltenni a terítékhez.

— Ez az esküvő több fejfájással jár, mint terveztem. — fonta keresztbe a kezeit Alec.

— Alec, nem kell végigcsinálnod, ha nem akarod. — mondta Izzy és a báttya elé lépett.

— És nyílvánvaló, hogy nem akarod. — mondta Courtney is.

— Ezt akarom. — mondta, mire a két testvér összenézett.

— Rendben. — sóhajtotta Courtney.

— Rendben? Semmi ellenkezés? — kérdezett vissza Alec.

— Kiálltál kellettem a tárgyaláson, úgyhogy én is kiállok melletted, öcsi. — mosolyodott el Courtney, mire Alec bólintott és már elfordult, hogy elmegy, de Izzy hangja megállásra késztette.

— Szervezek neked egy legénybúcsút. — mosolygott Izzy mire Alec értetlenül nézett rá.

— Egy mit? — kérdezett vissza Alec, mire Courtney a szemeit forgatta.

— Egy legénybúcsút. — mondta Courtney.

— Nincs szükségem legénybúcsúra. — mondta Alec, majd elfordult és elindult.

— Senkinek sincs szüksége legénybúcsúra, de attól még szervezek neked egyet. — kiabált Izzy, majd Alec után rohant.

Courtney mosolyogva nézte ahogy a húga fel-alá járkál már napok óta az esküvő miatt. Örült, hogy Izzy próbál mindent tökéletesnek szervezni, de Courtney-nek nem tetszett az, amit Alec tenni akar. Házasság? Ugyan kérlek. Mégha Alec ténylegesen is házasodni akarna akkor is furcsán nézne az öccsére de az, hogy egy olyan nőt fog elvenni aki amióta idekerült csak rombolja a Lightwood nevet nevetséges volt.

Az angyalra Clary is jobb választás lett volna. Pedig aztán ott is voltak ellentétek. De az, hogy Alec éppen Lydia Branwell-t tudta megkérni elég vicces... Nem sokat segített eddig Lydia, hogy azonnal frigyre lépjen Alec-kel.

— Szia... — búgta valaki Courtney fülébe, miközben az erős karjaival átölelte hátulról.

— Szia. — mosolygott Courtney, majd megfordult William fogásában.

— Gyere, ma szabadnapot kapsz. — mondta William, mire Courtney a szemöldökét ráncolta.

— Miről beszélsz? — kérdezte, de William csak mosolyogva kezdte el húzni a kezénél fogva ki az Intézetből.

— Mulassatok jól gyerekek. — integetett Josh, mire Courtney elnevette magát.

— Hová megyünk? — kérdezte Courtney, mire William csak mosolyogva csókolta meg a lányt.

— Majd megtudod... — suttogta az ajkaira, majd bevetették magukat New York zsúfolt utcái közé.

Útjuk a Szabadság-szoborhoz vezetett ami a Hudson folyó torkolatánál helyezkedik el. Courtney furcsán nézett William-re aki csak mosolyogva húzta Courtney-t maga után, mígnem egy idő után a szobor legtetején álltak.

— New York-ban születtem és éltem de sosem voltam itt. — mosolygott Courtney ahogy végignézett a kilátáson.

— Tetszik? — kérdezte William és hátulról átkarolta a Lightwood lányt.

— Igen... De mit csinálunk mi itt? — kérdezte Courtney és megfordult William karjai között és a nyaka köré fonta a kezeit.

— Tudod, emlékszem amikor előjöttél ezzel az egész ötlettel a házassággal kapcsolatban... És gondolkoztam. — mondta William, mire Courtney a szemöldökét ráncolta.

— Baj van? — kérdezte Courtney, mire William halványan elmosolyodott.

— Kismillió baj van, de nem itt és nem most... — mondta halkan és homlokon csókolta Courtney-t. — Igazából arra szerettem volna kijukadni, hogy milyen udvariatlan voltam. — rázta a fejét, majd ellépett Courtney-től és lassan letérdelt miközben egy kis dobozt húzott elő a zsebéből. — Már akkor megfogott benned valami amikor először találkoztunk. Bátor és hűséges vagy és mindig azt teszed amit jónak látsz. Külön érvet nem tudnék mondani amiért belédszerettem mert nekem így vagy tökéletes. Szóval Courtney Abygel Lightwood, megtisztelnél azzal, hogy a feleségem leszel? — kérdezte William és kinyitott a kis dobozt.

— William... — suttogta Courtney, majd mosolyogva nézett szét a tájon aztán lenézett az előtte térdelő férfire. — Igen... — bólintott, mire William felhúzta a gyűrűt Courtney ujjár, majd szorosan megölelte őt.

— Majdnem olyan mint a szemed... — suttogta William, mire Courtney elnevette magát.

— Tényleg olyan... — mondta, majd elhúzódott William-től és megvillantotta a szemeit mire William elnevette magát.

— Gyönyörű vagy... — suttogta, majd megcsókolta a menyasszonyát.

— Szeretlek. — döntötte a homlokát Courtney William-ének.

— Szeretlek! — mondta és abban a pillanatban úgy érezte mindennek így kellett történnie.

Talán a sorsa az volt, hogy megtalálja az igazit és lehet, hogy az angyalok nem Johanna-t szánták neki. De mostmár itt van Courtney és rájött, hogy sosem fogja hagyni, hogy bárki is bántani merje. Alec sem élne már de mivel ő is Lightwood nem ölheti meg élete szerelmének a testvérét.

— Vissza kell mennünk az Intézetbe! — mondta aggódva Courtney és a tűzlevelet nézte amit kapott.

William nem szólt semmit csak bólintott, majd a szerelmes pár egy utolsó pillantást vetett a tájra majd elindultak vissza az Intézetbe.

— Mi történt? — kérdezte William.

— Semmi jó. — rázta a fejét Courtney miközben beléptek az Intézetbe ahol megpillantották Izzy-t, Clary-t és Jace-t a központban. — Mennem kell! Szeretlek! — nyomott egy gyors csókot Courtney William szájára majd odarohant a többiekhez.

— Jace, te is jössz Alec legénybúcsújára, ugye? — kérdezte Izzy.

— Nem. Nem akarja, hogy ott legyek, és el vagyok havazva. — mondta frusztráltan Jace.

— Még nem oldottátok meg ezt? — kérdezte Izzy.

— Nincs mit megoldani. Ha akar beszélni, akkor beszélünk. — válaszolt Jace rá se nézve Izzy-re.

— Jace, ő a parabatai-od! — mondta Courtney miközben a központban sétáltak.

— Fontosabb dolgunk is van, mint egy legénybúcsú! — mondta és gyanúsan méregette Lydiát és William-et ami Courtney-nek nagyon nem tetszett. — Gyertek velem! — mondta majd az edzőterembe sétáltak. — Van egy kém az Intézetben. — mondta mire Izzy és Courtney értetlenül néztek.

— Megtámadott minket egy Shax démon, mikor elmentünk Ragnor Fell-ért. — mondta Clary.

— A támadás nem lehetett véletlen egybeesés, Valentine bizonyára követ minket. — mondta Jace mire Izzy Jace felé fordult.

— Csak nem hiszed, hogy valaki az Intézetből szólt Valentine-nak? — kérdezte Izzy.

— Nincs más magyarázat. — húzta el a száját Clary, mire Courtney azonnal felé fordult.

— Itt senki sem árulna el minket. Ők a családunk. — mondta Courtney mire Jace ellépett tőlük és az ajtón keresztül a központ fele nézett ahol Lydia és William állt.

— Magnus rájött, hogy Ragnor Fell tudja felkelteni anyukámat. Visszahozzuk az Intézetbe. — mondta Clary és Lydiára nézett mire William biccentett egyet.

— Még nem mindenki családtag. — mondta Jace idegesen és Lydiára és William-re nézett akik a központban beszélgettek. — Esküszöm, ha Lydia vagy William a kém, ki fogom...

— Elég lesz Jace! — emelte a hangját Courtney.

— Nyugalom! Még nem tudjuk, csináltak-e bármit is. — mondta Clary.

— És tévesen vádolni valakit veszélyes dolog. Hidd el, Courtney tudja. — mondta Izzy mire Courtney elhúzta a száját.

— Lydia és William is ott volt, mikor Ragnor Fell-ről beszéltünk. Ha nem ismerik be, mit tettek akkor majd én ráveszem őket! — mondta Jace.

— Jace, állj le! — mondta Courtney és Jace elé állt. — Ameddig nincsen bizonyítékod Lydia vagy a vőlegényem ellen visszaveszel magadból és nem robbantasz ki egy háborút az árnyvadászcsaládok között amibe előbb vagy utóbb a Klávé is belekerülne. — mondta, majd Izzy felé fordult. — Fogd vissza őt, különben én teszem meg és az senkinek sem fog tetszeni! — morogta, majd otthagyta őket.