19.fejezet
<2023>
<New York>
Courtney még mindig a kijelölt szobájában ült és csak reménykedni tudott, hogy Alec nem tesz semmi hülyeséget. Josh is beszélt vele eg kicsit, legalább Raj volt ennyire "kedves" és beengedte őt.
— Hé! Hé, Alec! — kiabált Raj amikor Courteny öccse szinte betört az ajtón.
— Várj! — intette le Alec Raj-t majd belépett az ajtón amit be is zárt.
— Mi történt? Jace és te jól vagytok? — kérdezte Courtney mire Alec lehorgasztotta a fejét.
— Nem. A parabatai kötelékünk egyszerűen... Túl gyenge. Olyan, mint egy szellem. —mondta mire Courtney arca elkomolyodott és közelebb lépett a testvéréhez.
— Alec, mit csináltál? — kérdezte Courtney és egyre jobban aggódni kezdett Jace-ért.
— Azt hittük Lydiával, hogy megmenthetünk, ha átadjuk a kelyhet a Klávénak. — mondta mire Courtney a szemöldökét ráncolta.
— Lydia segített neked? — kérdezte mire Alec vállat rántott.
— Nem számít. — mondta majd leült a kanapéra lehajtott fejjel. — Nincs más választása, nem kerülhetjük el a tárgyalást. — mondta majd óvatosan felnézett a nővérére aki lassan leült mellé.
— Semmi baj, öcsi. Tudom, hogy te megpróbáltad. De ez nem a te harcod! Bármi történjék is... Ez az én döntésem. — mondta Courtney majd átkarolva Alec-et a vállára dőlt.
— Sajnálom. — mondta Alec mire Court elmosolyodott.
Amikor Jace és Clary átértek a portálon a szőkeség azonnal összeesett.
— Jace! Semmi baj. Minden rendben. — mondta Clary és mellé gugolt. — Nyugalom! Semmi baj. Itt vagyok. Minden rendben. — mondta mire Jace nyögve a hátára fordult.
— Most már nincs visszaút. — mondta majd elővette az irónját és átrajzolta az egyik rúnáját de semmi sem történt.
— Magnus-nak igaza volt. Nem működik. — mondta Clary aggódva.
— Megvagyok. — mondta Jace majd Clary segítségével felállt és elkezdtek körülnézni.
— Nincs itt senki. — mondta Jace mire Clary felé fordult.
— Meliorn hazudott nekünk? Azt mondta, a portál elvisz minket apámhoz. — mondta Clary majd hangokat hallottak mire mind a ketten odafordultak és egy szekrényt láttak aminek valaki belülről rángatta az ajtaját.
— Maradj mögöttem! — suttogta Jace és előre indult. — Ez nem lehet... — suttogta maga elé Jace amikor meglátta ki van a szekrénybe zárva. — Képtelenség. Te meghaltál. Láttam.
— Jace? — kérdezte Clary és megfogta a karját.
— Jace? — kérdezte a férfi és visszanézett a szőkére. — Tényleg te vagy az?
— Jace, honnan ismered ezt a férfit? — kérdezte Clary mire Jace-nek eleredtek a könnyei.
— Ő az apám. — mondta majd visszanézett a férfire.
— Fiam. — mondta a férfi majd felállt és megölelte a fiát. — Jace! El sem hiszem. — mondta majd elváltak egymástól. — Fiam, megsérültél. Hogy találtál rám? — kérdezte de Jace könnyes és egyben kábult szemekkel nézte a férfit.
— Te meghaltál. Valentine megölt téged. Valentine itt van. — mondta Jace mire a férfi megfogta Jace fejét, hogy fia ránézzen.
— Nem, Jace! Én vagyok az! — mondta majd Clary felé fordult. — Michael Wayland vagyok. Jace apja. — mondta a vöröskének aki bólintott egyet. — Nézd, tudom, mit mondott neked Jace, de már tíz éve itt vagyok. Valentine elment, és magamra hagyott. — mondta mire Clary elkomolyodott.
— Mi van Jocelyn Fairchild-dal? — kérdezte mire Michael újra a lányra nézett.
— Őt magával vitte. Te ki vagy? — kérdezte mire Clary halványan elmosolyodott.
— Clary, a lánya. Meliorn-tól, a tündértől tudom, hogy itt vannak. — mondta mikor is Jace lábai felmondták a szolgálatot. — Jace, ne! — kiáltott Clary majd Michael-re nézett. — Démonméreg. Nekem azt hajtogatta, nincs baja. — mondta mire Jace nehezen de Clary felé fordult.
— A te apádat kell megtalálnunk... Nem az enyémet. Valentine... — magyarázott Jace, de nem bírta befejezni.
— Az irónja... Hol van? — kérdezte Michael és megtalálta a kelyhet amit Clary kivett a kezéből.
— Hátsó zseb!
— Hátsó zseb. Megvan.
— Mi a baj? — kérdezte Clary mire Michael elhúzta a száját.
— Gyenge a rúna. — mondta mire Clary bólintott egyet.
— Biztosan terjed a démon méreg. Segítséget kell szereznünk. Bezártuk a portált. — aggodalmaskodott Clary.
— Valentine-nak van egy működő portálja. Induljunk!- mondta majd a fiát átkarolva indultak el. — Hé, Jace! Maradj velem! Emlékszel az első démonharcunkra? Jó messze az Intézettől, Kinshas-ában. Még csak 8 éves voltál, mégis oly bátor. Emlékszel, mit mondtál? — kérdezte mire Jace megtorpant.
— "Készen állok a halálra." — mondta és az apjára nézett.
— Én pedig erre azt: "Néha legalább akkora bátorság kel az élethez, mint a halálhoz." Emlékszel? — kérdezte mire Jace könnyes szemmel bólintott.
— Emlékszem. Te vagy az. Tényleg te vagy az. — suttogta Jace mire Michael bólintott.
— Induljunk!
— Csak azt tudom, hogy ki kell jutnod innenn. Kit ismerünk Idris-ben? — kérdezte Alec miközben Courtney kijelölt szobájában járkált fel-alá.
Josh éppen edzésen volt, Izzy pedig Courtney parancsára meghúzta magát a szobájában, és próbál semmi hülyeséget sem csinálni. William pedig...
— Tudod, hogy rengeteg embert ismerek. — forgatta a szemeit Courtney.
— Mi van Lydia-val? — kérdezte Alec mire Courtney a szemöldökét ráncolta.
— Lydia? — kérdezett vissza William értetlenül.
— Igen.
— Miért hozod őt fel állandóan? Ő vádol! Azt mondtad, nem volt választása. — mondta Courtney mire Alec bólintott.
— Így igaz.
— Mindenkinek van választása, Alec! — állt fel a kanapéról Courtney. — És én választottam. Hadd essek túl rajta úgy, hogy megmarad az önbecsülésem! — mondta Courtney és az ablakhoz sétált miközben William halványan elmosolyodott.
— Tudom, nem fogod elhinni, de Lydia azt mondta segít, ha van rá lehetőség. Talán késleltethetné a tárgyalást... — mondta Alec mire Courtney elnevette magát majd az öccse felé fordult.
— Minek? Hogy tovább ücsörögjek itt, míg találnak mást is, amivel vádolhatnak? Csak egy bűnbak vagyok a Klávé számára. A kelyhet akarják. — mondta Courtney majd visszahuppant William mellé.
— Így időt nyernénk ahhoz, hogy megtaláljam. Jace és Clary...
— Isten tudja hová juttatta őket az az átjáró. Te mondtad, hogy örökre eltűntek. Akárcsak a kehely. — mondta William mire Courtney bólintott egyet.
— És ha tévedek? Nem találom Jace-t, mert meggyengítettem a kötelékünket. De attól még rátalálhatunk... Vagy éppen ő ránk. Időre van szükségünk. — mondta Alec mire Courtney előredőlt a kanapén.
— Feleslegesen erőlködsz. Nincs időnk...
— Az üzenet így szólt: "Minden álljon készen! A tárgyalás azonnal kezdődik." Úton van. — mondta Lydia és Alec mellett sétált be a központba.
— Igen, de ennek semmi értelme. Hová a sietség? Tudjuk, hogy Clary és Jace odakint vannak. — mondta Alec mire Lydia bólintott.
— Igen. De nem Clary-nek és Jace-nek lesz tárgyalása árulás miatt. — mondta Lydia.
— Ne már! Mindketten tudjuk, hogy nincs konkrét bizonyíték Courtney ellen. Ha pár hétig elhúznánk a tárgyalást... — magyarázta Alec de nem tudta befejezni mert az Intézet ajtaja nyílt ki és a Klávé legelitebb katonái és az Inkvizítor álltak ott.
— Őrök, pihenj!— mondta az Inkvizítor mire az őrök elfordultak tőle. — Bocsáss meg nekünk! — mondta és Alec-re nézett aki szemetforgatva lépett el tőlük és sétált William és Josh oldalára. — Hallom, valamiféle házasságot terveltél ki... El sem tudom képzelni, mi jár a fejedben. — mondta Imogen és Lydia elé lépett.
— Ez egy mindkettőnk számára előnyös házasság. — mondta mire az Inkvizítor bólintott.
— Erről most nem nyitok vitát. Amíg ez nem befolyásolja az ügyet a testvérével.
— Efelől biztosíthatom! — mondta Lydia és bólintott egyet.
— A szavadra van szükségem, Branwell, nem egy gyenge megerősítésre! A Felkelést ugyanilyen dolgok előzték meg. A törvény megkerülése, a Klávé parancsainak öncélú áthágása.
— Asszonyom, szerintem Valentine-nak nem volt köze a tündér megszöktetéséhez.
— Kímélj meg a véleményedtől! Elveszítettük az irányítást. Ostobán elhittük, hogy Valentine halott. Most pedig a lányánál van a kehely, aki szabadon kószál. Nem tűröm!
— Elnézést, Inkvizítor.
— Miért kérsz elnézést? Nem te loptad el a kelyhet. Csak végezd a munkád! Légy hatékony, kompetens és hasznos a Klávé számára! — mondta az Inkvizítor majd William felé fordult. — Bell! Hol van a Lightwood lány?
— Courtney Lightwood az egyik emeleti szobában van! — mondta William mire Imogen megtorpant.
— Courtney Lightwood? — kérdezett vissza hihetetlenkedve, hisz neki annyit mondtak, hogy az egyik Lightwood lány, de azt nem gondolta volna, hogy pont Courtney-ről van szó. — Most azonnal beszélni akarok vele! Négyszemközt. — jelentette ki ellentmondást nem tűrő hangon.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro