Délelőtt tizenegy órakkor keltem fel.
Finom illatok jöttek a konyhából, ezért úgy gondoltam lemegyek és megnézem mitörténik odalent.
Mikor leértem olyan látvány fogadott ami teljesen megdöbbentett.
Blake egy alsónadrágba, póló nélkül tölti a narancslevet két pohárba.
A konyha asztalon egy csomó dolog volt. Palacsinta, nutella, narancslé, gyümölcs, rántotta.
-Szia-köszönt mosolyogva amikor meglátott
-Szia, hát te?-kèrdeztem ledöbbenve.
-Gondoltam megleplek-mosolygott kedvesen.
-Sikerült-mondtam őszintén-Ezt mind te csináltad?
-Persze-nevetett fel-Veled szeretnék reggelizni, jössz?-kèrdezte.
-Ez nem kèrdès-mondtam majd leültem az asztalhoz.
-Mit kèrsz?-kèrdezte.
-Palacsintát-feleltem izgatottan mert olyan jól nézett ki.
-Adom-mondta majd kent nekem kettő nutellás palacsintát és lerakta elém.
-Nagyon kedves vagy, köszönöm-mosolyogtam rá.
-Neked bármit, bármikor-mondta és elkezdett enni.
-Jóétvágyat-mondtam majd énis beleharaptam a palacsintába.
-Viszont-mondta.
-Ma mit csináljunk?-kèrdeztem két falat között.
-Arra gondoltam, hogy ma fürödhetnénk meg filmezhetnénk, este pedig elmehetnénk a városba.
-Okés-feleltem mosolyogva.
-És megbeszélhetjük amit múltkor nem sikerült-kaccsintott.

Reggeli után elmosogattam, amiért Blake megcsinálta a reggelit ami nagyon jól sikerült.
Mosogatás után felmentem a szobába és felvettem a fekete fürdőruhámat és rávettem egy fehér pólót és egy fekete rövidgatyát.
Bekopogtam Blake szobájába.
-Gyere csak-ordított ki, én pedig benyitottam.
-Jössz le a medencéhez?-kérdeztem
-Persze menjünk-mondta és becsukta mögöttünk az ajtót.

Blake fejest ugrott a medencébe én pedig leültem a lépcsőre.
-Na akkor-úszott oda hozzám-én egy hotelbe szeretném elveszìteni, te?-kèrdezte irtózatósan aranyos mosollyal.
-Ezen még nem gondolkoztam-feleltem őszintén.
-Rendben-gondolkozott el- Kivel szeretnéd elsőnek?-kérdezte komolyan ám de a nevető ráncokat èszrevettem arcán.
-Fogalmam sincs-nevettem fel-Olyannal aki szeret-mondtam.
-Én szeretlek-mondta és én elmosolyodtam.
-De nem testvérileg, hanem aki tényleg szeret ès bármit megtenne értem-mondtam és Blake szemébe néztem.
-Tényleg szeretlek, ès bármit megtennék érted-mondta és engem elöntött a melegség.
Hirtelen kimentem a medencéből és leültem a kerti asztalhoz. Blake utánam jött.
-Mi a baj?-kérdezte és megsímitotta arcomat, amitől kirázott a hideg.
-Nincs semmi baj-feleltem, ám de Blake átlátott rajtam. Kiismert ebben az egy hétben.
-Nem hiszek neked-mondta.-Nekem elmondhatod-mondta mosolyogva.
-Nem kell tudnod úgysem változtatna semmin-mondtam és lesütöttem a szemem.
Blake az újra hozzá ért arcomhoz ami miatt megint kirázott hideg.
-Mondd el lehet változni fog-mondta őszintén.
-Csak... Te nem érzed ezt?-kèrdeztem.
-Mit?
-Érzek valami vonzalmat köztünk ami nyilván nincs de-folytattam volna de a szavamba vágott.
-De van-mosolyodott el.
Érthetlenül néztem rá mire folytatta.
-Van vonzalom köztünk, ezt jól érzed, és én nem csak a mostoha testvéred akarok lenni, hanem annál sokkal több-mondta mire elkerekedett szemmel néztem rá.
-De Blake mi-kerestem a szavakat de nem találtam.
-Tudom mostoha tesók vagyunk és ezért nem lenne helyes de nem tehetek róla, hogy megfogott benned valami. Valami-nevetett fel- Hülye vagyok, minden megfogott benned-mondta és láttam az őszinteséget szemeiben.
-Komolyan beszélsz?-kèrdeztem mosolyogva.
-Mindennèl komolyabban-mondta és ajkaimra pillantott.
Kedvem támadt volna helyben leterni, ám de egy belső hang megszólalt miszerint Nem szabad leteperned, neki kell lépnie ha igazán komolyan gondolta amiket mondott.
-Blake.
-Igen?-kérdezte mosolyogva.
-Most akkor mi lesz?-kèrdeztem de ekkor minden boldogság elöntött, és minden kétely elmúlt.

Blake ajkait enyémre tapasztotta és nagyon hevesen csókolt.
Néha levegő miatt váltunk el. Egyszer csak hirtelen eltoltam magamtól.
-Ezt nem szabadna-kezeim nyakán voltak és az ő kezei pedig derekamon pihentek.
-Tudom-mondta és elakart engedni amikor olyat tettem hogy énis meglepődtem magamon.
-Bazdmeg Blake-mondtam ès újra nyakába kapaszkodtam ès gyorsan megcsókoltam.
Nem ellenkezett hanem fenekem alá nyúlt és felkapott. Lábaimat összefontam hátánál és ekkor Blake nekidöntött a ház falának.
Éreztem ahogy belemosolyog heves csókunkba...