Seventeen
Blake elaludt a kanapén ezért én kimásztam karjai közül, és a szobámba mentem.
Felkaptam a telefonom,és csekkoltam az Instagramot majd lent a laptopomon pedig megnéztem a Facebookot.
Volt egy új ismerőskérèsem: Adam Jack.
Visszaigazoltam majd lecsuktam a lapim tetejét.
Odamentem Blake mellé és megcirógattam arcát.
-Baj van?-kérdezte álmos hangon mire elmosolyodtam.
-Nincs-nyugtattam-Csak arra gontoltam hogy játszhatnánk Felelsz vagy merszet-mondtam.
-Okés-mosolyodott el perverzen.
-Ketten?
-Áthìvjam Adamet?-kérdezte.
-Áthívhatod-feleltem mire kaccsintott egyet és a telefonjával tárcsázott egy számot.
-Szia Adam. Semmi. Aham. Átjössz felelsz vagy merszezni? Csak velem és Rachellel. Oké. Szia.-lerakta a telefont.
-Hamarosan itt van ugyanis valahol az utcába sétálgatott-mondta mire bólintottam, majd a konyhába kerestem nasikat.
Blake mögém állt és derekamnál fogva ölelt meg majd fejét a vállamra hajtotta.
-Gyönyörű vagy-suttogta fülembe.
-Elfogok olvadni-nevettem fel.
-Lehet mert olyan tüzes vagy-mondta mire mindketten felnevettünk.
Nem sokkal később Blake, Adam és én a nappaliba ültünk. Az asztalon nasik voltak és űdìtők.
-Ki kezdi?-kérdeztem, és a két fiú között kapkodtam a tekintetem.
-Lányoké az elsőbbség-mondta Blake kaccsintva mire Adam bólógatott.
-Oké...-mondtam és Blake felé néztem akinek leesett a szitu.
-Ne legyél gonosz-kérte mire elnevettem magam.
-Adam-szólítottam fel-Felelsz vagy mersz?
-Merek-mondta bátran.
-Rosszul döntöttél haver-veregette vállba Blake.
-Nem leszek gonosz-mondtam- Igyál meg egy pohár citromlevet.
-Oké-felelte Adam majd a kikészített pohárba öntött citrom lever és megitta.
-Erős vagy-nevettem fel- Te jössz.
-Blake,felelsz vagy mersz?-kérdezte Adam.
-Merek.
-Vedd le a pólód-mondta.
-Oké-nevetett fel Blake majd egyből levette a pólóját és megláttam újra kidolgozott felsőtestét.
-Na ez most ugye nem egy vetköző show?-kérdeztem.
-Miért, tán zavar?-kérdezte Blake perverz mosollyal.
Felvontam a szemöldököm és amolyan *Hülyevagy?!* pillantással jutalmaztam meg, mire Adam és Blake is felnevetett.
-Rach, felelsz vagy mersz?-kérdezte Blake.
-Felelek.
-Várod már hogy mesztelenül láss?-kèrdezte.
-Másik kérdést kérek-tettem fel a kezem.
-A.a nincs olyan-nevetett fel Adam, és Blake várakozóan nézett rám.
Kifújtam a levegőt majd egy konkrét választ adtam.
-Igen-feleltem lehunyott szemmel és egyszer csak arra lettem figyelmes hogy Blake a fülembe suttog.
-Türelem szöcske, hamarosan-mondta engem pedig kirázott a hideg.
Adam nálunk vacsorázott.
-Köszönök mindent, sziasztok-köszönt el tőlünk és elhagyta a házat.
Blake felkapott és felvitt a szobámba.
-Szóval...Szeretnél mesztelenül látni?!-suttogta. Ajkai olyan közel voltak enyémhez hogy éreztem forró leheletetét.
-Egyszer, uhum-bólógattam.
-Hát...mindenesetre holnap lesz egy meglepetésem.
-Igazán? Mi?-kérdeztem
-Meglepi-nevetett fel-A lényeg hogy tetszeni fog.
-Hát jó-pusziltam meg.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro