Hát ez is elèrkezett. Itt állok a templomba Blake mellett akin öltöny van és arra várunk hogy a szüleink kimondják a boldogító igent.
Blaken tényleg szívdöglesztő volt az öltönyben
Egy csómóan eljöttek. A mamám, a papám Blake mamája ès papája. Unokatestvérek, ès más rokonok is.
-...Míg a halál el nem választ-mondta a pap.
-Igen-mondta Dave ès felhúzta anyám ujjára a gyűrűt
-Igen-felelte anya is könnyezve és ős felhúzta Dave ujjára gyűrűt.
-Csókóljátok meg egymást-mondta a pap, és ekkor Dave hosszan megcsókolta anyámat.-Mostantól fèrj és felesèg vagytok-mondta unottan a pap majd otthagyta őket.
-Nincs kedved azt csinálni amit a friss házasok?-kèrdezte Blake
-Nem foglak megcsókolni-nevettem fel.
-Énis megtehetem ha gondolod.
-Fejezd be-mondtam mosolyogva mert alig bírtam visszatartani a nevetést...

Amint elkezdődött a lakodalom mindenki boldog volt, ugyanis enni lehetett.
Mielőtt mindenki neki állt volna a habzsolásnak anya szót kért.
-Örülök hogy ennyien eljötttetek, remélem tetszik a buli-nevetett fel-Vacsora után lehet ropni a táncot egészen reggelig. Én és a férjem reggel indulunk egy hétre. Nem nászészakára hanem nászhétre megyünk-mondta mire mindenki elnevette magát-Köszönöm a figyelmet.
Mindenki elkezdett enni. A svédasztalról csak úgy fogyott az étel ugyan olyan gyorsasággal mint az alkohol.

-Kérem a friss házasokat a táncparkettre -mondta a Dj mire mindenki elhalgatott.-Persze nem csak őket-nevetett fel kínosan.
Egy csomó ember a parkettre ment és elkezdtek lassúzni. Dave és anya nagyon szép pár volt.
Míg én egy székbe ülve kortyolgattam a pezsgőm és néztem ki a fejemből hirtelen Blake fölémkerekedett és a kezèt nyújtotta. Gondolkodás nélkül leraktam a pezsgőspoharat és hagytam hogy felhúzzon.
-Szabad egy táncra?-kérdezte mosolyogva.
-Csak egyre-kaccsintottam és elindultunk a tánctérre.

Blake kezeit derekamra helyezte én pedig a nyakán kulcsoltam össze a kezem. Egy pillanat alatt azt hittem hogy csak mi vagyunk. Csak mi létezünk.
Elindult a zene, mi pedig a ritmusra lépkedtünk.
-Remekül táncolsz-mondta tekintetét az enyémbe fúrva.
-Akárcsak te-feleltem mosolyogva és mindent félretéve fejemet vállára döntöttem.

Az egész éjszakát végif táncoltuk, rengeteget nevettünk.
A vendégek lassan de elfogytak és mi maradtunk négyen a helyszínen.
-Menjünk-mondta Dave és az órájára pillantott-Hajnali négy van és nekünk nyolckor megy a gépünk-mondta anyának.
Minden szó nélkül bepattantunk a kocsiba.
Hazaérve elköszöntünk anyáéktól ugyanis nem akartuk hogy reggel felkeltsenek minket.
-Jó utat nektek-mondtam álmosan és mindkettejüknek puszit nyomtam arcára.
-Ti pedig vigyázzatok egymásra-mondta Dave kedvsen.
-Ígérem vigyázok rá-mondta Blake és átkarolta a vállam.
-Helyes pènz a konyha fiókba, puszi nektek-mondta anya majd bement a fürdőbe.
-Akkor egy hét múlva-mondta Dave és Blaketől is és tőlem is elköszönt.

-Egy hétig rajtad a szemem-mondta Blake álmosan miközbe ballagtunk fel a lépcsőn a szobánkba tartva.
-Csak egy hétig?-kèrdeztem és kínomba elnevettem magam.
-Ne örúlj utána is-mondta kaccsintva majd két puszit adott ès belépett a szobájába.-Reggel találkozunk-mosolygott rám.
-Blake!
-Hm?-fordult vissza.
-Reggel befejezhetjük azt amit a kertbej abbahagytunk-mondtam
-Ha most lehetne három kívánságom tudod mik lennének azok?-kérdezte mosolyogva.
-Na?-nevettem fel
-Elsőnek az hogy csókolj meg, másodjára hogy legyen őszinte, és a harmadik hogy utána történjen meg az-mondta majd bement a szobájába megsem várva hogy válaszoljak.

Hajnali ötkor jutottam el odáig hogy lezuhanyozzak és hullafáradtan rogyjak bele az ágyba.