Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Örökkön örökké

Derek Hale vagyok, egy 23 éves fiatal férfi. Teljesen egyedül élek egy olyan házban ami nem mondható biztonságos lakóhelynek, de ez a ház nekem a mindenem. Itt lakott az egész családom. Egy borzalmas tűz vészben viszont szinte mindenkit elvesztettem. Hárman éltük túl, Peter Hale, Lora Hale és én. A tűz sajnos nem a véletlen műve volt, hanem valaki felgyújtotta a házat. Hogy, miért? Erre egyszerű a válasz, azért, mert a családból egy ketten különlegesek. Hiszen vérfarkasok. A különlegesek közé én is beletartozom, nagy szomorúságomra. Ennek, már többször meg is ittam a levét. Például akkor amikor 16 évesen életemben elősször szerelmes lettem. A lányt Paige-nek hívták és a zenéhez értett. Én a kosárcsapatba tartoztam és hát részben emiatt az elején nagyon nem kedvelt. Aztán miútán „fellobbant a szerelem" meg tudta, hogy egy „szörnyeteg" vagyok. Ő mégsem taszította el magától, sőt mintha még jobban szeretett volna. Dehát, nem is én lettem volna, ha ezt az idilt el nem rontom.  Kitaláltam, hogy őt is átváltoztassák. Ezt úgy lehetett elérni, ha egy Alpha megharapja. A harapás megtörtént, de Paige nem lett közénk való. Nála nem vált be. Ahelyet, hogy képeségei lettek volna, fájdalmat kapott, iszonyatos fájdalmakat. Ha a szemébe néztem a kínt, a szenvedést láttam. Élete utolsó éjszakáján, kivittem egy csodálatos helyre, az ölembe vettem és úgy ültünk egy csoda fa alatt. Próbáltam átvenni fájdalmai egy részét, de még így is szenvedett. Nem tudtam segíteni neki. Végső elkeseredésemben beleállítottam hátába a karmaim. Megöltem azt akit szerettem. Peter ehhez csak ennyit fűzött:
„Ha elveszel egy ártatlan életet, magadból is odaadsz valamit,
a lelked egy darabját, a szíved egy részét, a valaha volt ártatlanságot, a ragyogó aranyat kicsréled hűvös, acélos kékre. "
A szemem azután a tettem után, tényleg virító kék lett. De a legrosszabb az volt az egészében, hogy együtt kell élnem örökkön, örökké, a bűntudattal, hisz megöltem egy olyan embert, akit ráadásul az életemnél is jobban szerettem..........


























Hát, nem tudom mennyire lett jó. Az biztos, hogy lehet kicsit máshogy történtek a dolgok, de az szóljon mentségemre, hogy ott nem tartok. Csak Paige halálát néztem végig háromszor vagy négyszer.
Sziasztok!

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro