Mikor már felöltöztem, és felválallható fejet varázsoltam magamra, lementem a telefonommal a konyhába valami ehető után kutatni. Kinyitottam a hűtőt es kivettem belőlle a tejet leraktam a pultra, a szekrényből előhalásztam egy tányért, töltöttem a kedvenc gabonapelyhemből egy keveset és lelocsoltam tejjel.

Visszaraktam a tejet a hűtőbe és le ültem a nappaliba megenni a müzlimet. Kapcsolgattam a Tv-t de nem talátam semmi nézhetőt. Ezért elővettem a telefonom és rámentem a messengerre, hogy beszéljek Laurával.

Nikiim❤❤: Lauuuu reggelt!

Lauu🐼🐼: Nikiiii neked is😂😂

Nikiim❤❤: Nem akarsz átmászni hozzám?

Lauu🐼🐼: Most? Ehh nincs kedvem😕😕

Nikiim❤❤: Chh akk én is így megyek majd ha kellennék...

Lauu🐼🐼: Maradj már dik, indulok 10 perc

Nikiim❤❤: Okiiiiiiiiiii😂😂

Leraktam a telefont és beraktam a mosógatóba a müzlis tányért, majd vissza mentem a hűtőhöz csokifagyiért. Kivettem két kanalat és a pultra raktam. Mikor észre vettem, hogy egy cetli van a szekrényre ragasztva. Levettem és elovastam.

      Niki

El kellett mennem egy tárgyalásra, este 9-re otthon leszek. Kaja van a hűtőbe de rendelhetsz is, pénz a sütisdoboz alatt van. Légy jó és vigyázz magadra!!

                                            Puszi: Anya

Hát király! Egész nap Lauval lehetek. Megint. Ne értsétek félre, szeretem anyát de sosincs itthon. Vagy elkell utaznia, vagy dolgozik, egyáltalán nincs rám ideje. De már megszoktam. Apa mikor 2 éves voltam meghalt. Azt hiszem tüdőrákban, anya nem szívesen beszél rólla.

Épp kiakartam dobni a kis cetlit, mikor csengettek. Gyorsan az ajtóhoz siettem és kinyitottam az ajtótót. Mikor megláttam Laurát és, hogy egy teli szatyor van a kezébe amiben csak édességek és cola van, egyből rá vetettem magam és olyan szorosan öleltem meg ahogyan csak tudtam. Lau visszonozta az enyhe szeretetkirohanásomat es felnevetett.

- Oké oké mostmár engedj be- mondta nevete.

-Jolvan már na- csináltam úgy mintha vérig sértett volna.

Erre Lau csak elnevette magát és le rakta a pultra a szatyrot, amiből kivette a sok csokit és az üdítőket.

Oda másztam hozzá és megkérdeztem:
-Akarsz filmet nézni?

-Hát még szép! Ács Nikolett milyen kérdés volt ez?

-Jolvan dik nyugi! Mit akarsz nézni?-kérdeztem úgy mintha nem tudnám a választ.

-Tudod te azt.- mondta 1000wattos mosolyal az arcán.

-Persze hogy tudom, csak tudoood az udvariasság vagy mi.-mondtam

- Te meg az udvariasság? Ugyan kérlek.- nevetett mint valami fóka.

-Chh én igenis tudok udvarias lenni!-háborodtam fel.

-Álmodban, talán- mondta miközben a nappali felé vette az irányt.

Hitetlenkedve rá néztem, de nem tartott sokáig mert egyszerre kirobbant belőllünk a nevetés.

Aztán beraktam a kedvenc filmünket, a Csillagainkban a hiba c. filmet. Addig Lau pattogtatott kukoricát.

Kukoricával eggyütt elhelyezkedtünk a kanapén, és elméllyültünk a filmben.