-Hé Niki! Anyud egyáltalán megengedte, hogy legyen tetkód?-fordult felém miközben át mentünk a zebrán.

-Ööö izé hát...az úgy volt, hogy nem-nevettem fel kínosan-de mindgyár 18 leszek! Szóval...

-Oké...hát akkor az lesz, hogy azt mondjuk 18 vagy-mondta.

-Öhm jó, mikor érünk máár odaa?

-Nemsokára, pár perc.

-Oki-válaszoltam.

2 óra múlva

-Úristen el sem hiszem, hogy megcsinálták...-léptünk ki az üzletből.

-Pedig jó lenne-nevetett fel Lau.

-Nah az van, hogy én ezt mégis, hogy mondom el anyának?

-Hát drágam, nemtudom-veregette meg vállam.

-Köszi...

10 perc alatt otthon is voltunk. Be léptünk a házba, lepakoltunk és én levágtam magam a kanapéra.

-Na mivan, elfáradtál?-nevetett fel.
Erre csak kinyújtottam rá a nyelvem.

-Tudod te, hogy mennyire fáj?

-Mert szerinted nekem nem?-ült le mellém.

-Hát nekem biztos jobban!-erősködtem.

-Kétlem drágám.

-Kérsz valamit inni?-kérdeztem.

-Téma terelés jólvan-nevetett- amúgy nem kösz.

-Oki-mondtam és a konyhába vettem az irányt. Tőltöttem magamnak kólát és vissza ültem a kanapéra.

-Hányra is beszéltétek meg Tomival?-kérdezte hirtelen.

-3-ra mert?

-Jah mert mindgyár 2 óra.

-Ohh izé segítesz ruhát választani?

-Persze.

Leraktam a poharam az aztalra, felmentünk a szobámba és megálltunk a szekrényemnél. Lau kivett egy csomó ruhát és az ágyra hajigálta őket. Egy térdnél kivágott fekete nadrágra, szintén fekete trikóra és felé egy lila-fekete ingre esett választásom. Gyorsan megcsináltam a sminkem. Semmi extra, alapozó, szempillaspirál és egy ajakbalzsam.
Fél óra alatt kész is lettem. Megcsodáltam magam a tükörben és késznek nyílvánítottam magam.

-Izé Niki, nekem haza kell mennem-szólalt meg Lau.

-Nemár...-szomorodtam el teljesen.

-Már több mint 2 napja itt csövezek-nevetett fel.

-Na és?-nevettem fel én is.

-De nem, tényleg mennem kell.

-Rendben.-öleltem meg.

Össze pakolta a cuccát kezébe vette telefonját és már indult is ki a szobámból.

-Aztán nekem hívj fel miután haza értél!-mondta miközben felhúzta cipőjét.

-Mimdenképp-öleltem meg mégegyszer.

-Nah Sziókaa-lépett ki az ajtón.

-Sziaaa-mondtam az ajtókeretnek támaszkodva. Kaccsintott eggyet és haza indult. Becsuktam az ajtót és sóhajtottam eggyett. Elővettem telefonom és megnéztem az időt, 14:52 mindjárt itt lesz.

Alig telt el 3 perc és csengettek.
Az ajtó felé baktattam és kinyitottam.

-Szia Niki!-köszönt kedvesen.

-Szia Tomi!-momdtam enyhén mosolyogva.

-Arra gondoltam, hogy elmehetnénk a parkba.

-Oh oké menjünk!-válaszoltam.