XXVII. Meglepő fordulatok
Yosif monológját végighallgatva eléggé zavart helyzetben éreztem magam, azonban egy pillanatra elgondolkodtam rajta, hogy pontosan mit is szeretne tőlem Yosif. Néha én is eltöprengtem, hogy vajon milyen lehet az átlagnál kissé keményebben bánni a partnerünkkel, főleg az én tulajdonságaimmal, azonban édesanyám felvilágosított, hogy ez veszélyes tud lenni és ki is oktatott alapszinten, hogy hogyan ne ejtsünk halálos sebet a partnerünkön. Ennél fogva úgy döntöttem, hogy belemegyek a játékba, ráadásul a színészkedést sem ártana gyakorolnom...
– Biztos, hogy ezt akarod? –teszem fel a mindent eldöntő kérdést és egy kicsit rászorítok a srác nyakára.
– I-igenn...~ –helyeselt a srác kissé krákogva.
– Akkor vetkőzz! –parancsolok rá és lepillantok a még most is rajta lévő nadrágjára. Szembetűnő volt a szorításom által okozott változás.
Amíg Yosif hevenyészetten lekapkodja magáról a maradék ruháit, én megmostam mindkét alkaromat alkoholtartalmú folyékony szappannal és szájvízzel öblögettem. Édesanyám szerint ezek alap dolgok, hisz a higénia a legfőbb prioritásunk, mivel nekünk, hybrideknek különösen sok baci lakozik a szánkba, a körmünk alatt és a bundánkba.
Miután végeztem a fertőtlenítéssel, odamentem az egyik fiókhoz keresgélni, hátha van valami használható benne. Végül találtam egy szemfedőt.
– Mester... –szólalt meg Yosif mögülem, és mintha egy kis félelem lett volna a hangjában.
– Hogy neveztél az előbb? –fordulok felé most őszintén ingerülten.
– Mesternek... hisz a te adottságaiddal messze felülmúlod a többi lányt... –feleli mosolyogva. Ebből le tudtam szűrni, hogy ez egy bók akart lenni, de van egy furcsa, keserű utóíze az agyamban...
– De csak akkor hívhatsz így, ha 4 szem közt vagyunk! –ugatom mereven.
– Értettem, Mester... –fogadja el az utasítást.
– Ezt pedig vedd fel... –nyújtottam oda neki a szemfedőt, mire Yosif kérdés nélkül felvette magára.
Ezután én is levettem a nadrágomat, meg a bugyimat, ráhúztam a bal lábamra a menyéthere talizmánom, majd odaállítottam a srácot az ágy végébe és egy varázslattal odakötöttem a két karját a baldachinos ágy felső gerendájára. Elsőnek ez jutott eszembe, de lehet, hogy egy kicsit extrém...
Mögé térdeltem az ágyra és a kezem felfedezőútra indult a testén.
– Legközelebb fogd fel a hajad. Higgy nekem, úgy sokkal jobb... –közlöm vele, közben leveszek egy hajgumit a csuklómról és felkötöm vele a haját.
– Értettem...
– Helyes... –felelem megelégedve és lassan végigsimítok a vállain, keresztül a nyakán, egészen az álláig, ahol összeborzoltam a szakállát, majd hátrahajtottam a fejét– És most nézzük meg, hogy Yosif mit szeret... –sutyorgom a fülébe, majd a fogaimmal kissé belecsíptem a nyakhajlatába, közben óvatosan végigkarcolom a srác karjainak a belső oldalát. Ahol vékony a bőr és ott futnak össze az erek. Yosif szájából egy jóleső sóhaj szaladt ki.
– Úgy látszik tetszik neki... –állapítom meg magamban– Volt már részed ilyen szexben ez előtt? –suttogom továbbra is a fülébe, közben a hóna alatt átnyúlva simogattam a mellkasát, azon belül is a már megkeményedett mellbimbóit.
– Igen, Mester... –feleli kissé nehézkesen– Kevésszer, de te vagy mind közül a legjobb...
– És miért csak kevésszer? –kérdem, mialatt a jobb kezem karmait gyengéden végighúzom Yosif jobb oldalán.
– A-ah...~ –tör fel belőle egy nyögés és balra rándul egyet– Mert a külsőm miatt nem is... uhhh... nem is feltételeznék ezt rólam.
– A latin szerető... aki szereti, ha fáj, igaz? –folytatom a kérdezősködést kissé félreérthető hangsúllyal és levezetem a jobb kezemet a heréjéig, amit nekiálltam gyúrogatni, a ballal pedig a mellbimbója körül köröztem.
– Teljes mértékben... –erősíti meg Yosif is és néhány érzékenyebb pontnál összerándult.
– Árulj még el valamit...
– Mit akarsz tudni, Mester? –érdeklődik vággyal teli hangon.
– Azt, hogy múltkor leszoptalak-e, vagy sem? –kérdezek megint, közben invitoval idehívok egy üstnyi síkosítót és egy adagot kimerek belőle.
– Igen és sohasem gondoltam volna, hogy erre is lehet használni a dorombolásod... –fordítja fel a fejét újra.
– Pompás... –vidulok fel és mindkét kezemet a kemény farkára vezetem– Most pedig gondolj arra, hogy előtted térdelek, végighúzom a nyelvem a makkodon, majd szépen körbenyalom a karimáját, többször is... –kezdek bele a monológomba, közben ugyanezeket csinálom a kezemmel és az ujjaimmal– Képzeld el, hogy gyorsítok még a tempón, mialatt a fogammal folyamatosan végigkarcolom a faszod...
– Az idegeimen táncolsz, Mester... –leheli a szavakat Yosif és feltűnően szaporán emelkedett és süllyedt a mellkasa.
– Ugyan, Yosif... csak nem akarsz ilyen hamar elmenni, ugye? –kérdem tőle kirívóan és lejjebb vettem a ritmusból, majd újra elkezdtem cirógatni a makkját.
– Nem, nem akarok... –feleli a srác reménykedve.
– Akkor már csak egy keveset kell várnod az utolsó hozzávalóra... –szögezem le és megint kikanalazok egy kisebb adag síkosítót az üstből– Újra nekiállok fokozatosan gyorsítani a tempót, ráadásul egyre mélyebbre és mélyebbre tolom le a torkomba a faszod... majd... –itt tartok egy feszült hatásszünetet és még közelebb helyezkedtem a srác füléhez. Yosif mocorogni és nyöszörögni kezdett a hirtelen ingerléstől– Majd nekiálltam dorombolni... –fűztem hozzá, majd tényleg elkezdtem dorombolni, miközben gyengéden beleharaptam Yosif fülébe.
– Mester... Mester... én... én mindjárt... el... fogok... –morogta a srác és éreztem, hogy megfeszül a teste. Az egyik kezemet elé tartottam, hogy felfogjam Yosif forró gecijét, nehogy a szőnyegre kerüljön, miközben levezetésképp egyre lassabban mozgattam rajta a másik kezemet.
– Na gyere... –egyenesedek ki és leszállok az ágyról, majd varázslat segítségével eloldozom a karját– Szusszanj egyet. Én addig hozok vizet... –feleltem és odavezetem az ágyhoz, majd két pohárral elsétáltam a mosdóba. Lemostam a tenyeremről azt a sok mindent, ami már elkezdett beszáradni a szőrömön, majd mire visszaértem, Yosif már levette a szemfedőjét– Ezt gyűrd le. Nem hiányzik, hogy kiszáradj itt nekem... –heherészek és átnyújtom a poharat, majd beleiszok a sajátomba.
– Érted a sivatagban is eltöltenék 1 hetet, csak hogy a közeledbe lehessek... –feleli félmosollyal és egy húzásra lehúzta az összeset. Amíg ivott, én az előző kijelentésén töprengtem. Nem tudtam eldönteni, hogy viccelt, vagy tényleg komolyan mondta.
Melléfeküdtem és csöndben heverésztünk egymás mellett 1-2 percig. Ő éppen kipihente az orgazmus utóhatásait, én pedig a kezeimet masszíroztam, mivel egy kissé meg volt erőltetve a kézimunkától.
– Már ennyitől kifeküdtél? –lepődtem meg.
– Dehogy, csak kell egy kis szösszenet... –feleli kedélyesen– Te meg nem bírod a kétkezi munkát? –pillant a kezeimre.
– Nem... –tagadom le nevetve– Egyszerűen csak ritkán csinálok ilyet.
– Ahhoz képest eléggé jól csináltad... –hívja fel rá a figyelmem.
– Rögtönöztem.
– De nem kellett a legelejétől elmagyaráznom a dolgokat, úgyhogy biztos, hogy van valami elképzelésed róla. –feleli és közelebb jön hozzám, majd a kezével végigsimít a hasamon.
– Vannak otthon a könyvtárunkban mindenféle erotikus tartalmú könyvek, amikbe gyakran beleolvasgattam, meg hát... nem is te vagy nekem az első. –magyarázom a dolgokat cinkos mosollyal.
– Milyen házatok van nektek, ha szexkönyvekkel teli könyvtáratok is van... –illetődik meg Yosif.
– Ez nem Európa drágaság... –kuncogok és a hátamra fekszek, közben a plafont bámulom– Egyébként meg nem is csak szexkönyvek vannak benne, hanem rengeteg minden más is több ezer évre visszamenőleg...
– De... az hogy? –ráncolja a szemöldökét.
– Konzerválóbűbáj... –büszkélkedek.
– De ravaszak vagytok már... –ereszt el egy félmosolyt.
– Ne károgjál itt nekem... nem vagy te varjú... –torkolom le kissé nevetve– Egyébként meg ki engedte meg, hogy levedd a szemfedőt? –kérem számon.
– Senki, Mester... –feleli visszafogottan.
– Akkor vedd csak szépen vissza... –pirítok rá fegyelmezetten, mire a srác már nyúlt is a cuccért.
– Igenis, Mester... –helyeselt és felveszi, közben nekiálltam elpakolni az ágy hátuljából a díszpárnákat.
Megfogtam Yosifot, ráültettem egy párnára az ágytámla elé és a két karját újra kikötöttem, azonban most az ágy oszlopaihoz, ráadásul egy kicsivel több tere volt mozgatni őket.
– Szerinted most mit fogok csinálni? –érdeklődök halkan, közben lassan a két lába közé mászok és a karmaim hegyével végigsimítok a srác belső combján. Még ettől is megremegett egy kicsit.
– R-rám fogsz ülni, ugye... Mester? –kérdezi vissza kis feszültséggel.
– Meglehet... –felelem, majd még közelebb mentem hozzá, alig pár centire és elkezdtem szaglászni.
A bordája alsó részétől kezdve haladtam szépen felfelé a szaglászásommal, de úgy, hogy sosem értem hozzá, csak a kifújt levegőmet érezhette. Egyik kezemmel végigsimítok a srác vállán és a nyakán keresztül az álláig, majd csókba elegyedtem vele. Kezdetben lassan, óvatosan cikáztak nyelveink, azonban hamar átment szenvedélyes táncba.
– Invito... –suttogom megint pihegve, miután elváltak ajkaink és egy jégkocka repült a számba.
– M-mester... mit...
Azonban nem tudta befejezni, mivel a kezemmel belekapaszkodtam a hajába, hátrahúztam a fejét, ami egy apró nyögést csalt ki belőle és a jégkockával a számban elkezdtem erőteljesen harapdálni a vállát, azonban annyira nem erősen, hogy sebes legyen. Mivel tudtam, hogy szereti, ha birizgálják a mellbimbóját, utána a hideg nyelvemmel nekiálltam körözni körülötte, közben a másik kezemmel a másik mellbimbóját simogattam.
– Mester... –morogta vággyal teli hangon.
– Nem bírom tovább... –nyögök fel, majd beleülök az ölébe, de még nem rá– A hangod annyira izgató... egyszerűen nem bírok betelni vele... –ecsetelem és varázslattal újra leszedtem róla a köteleket– Jó fiú voltál, Yosif... nagyon jó... –helyeselek és leveszem róla a szemfedőjét– Így most már megérdemled, hogy olyan keményen baszhass, ahogy csak akarsz... –teszem még hozzá rekedtes hangon, ami most tényleg őszinte volt.
Az idő múlásával nem tűnt fel, viszont csak most éreztem meg, hogy Remus nálunk lakott. Hiányzott az érzés...
Valószínűleg Yosifnak is hiányozhatott, mivel amint belenéztem a szemébe, megláttam benne egyfajta tüzességet, aminek minden része engem akart. Néhány pillanat múlva a srác ledöntött az ágyra, felém tornyosult, elhelyezkedett a megfelelő pozícióba és hezitálás nélkül belém hatolt. Egyszerre sóhajtottunk fel az érzéstől, majd olyan hevesen kezdett el baszni, mintha az élete függne rajta. Ezt azonban én sem bántam, mivel olyan kivételes pozícióba sikerült vágnia magát, hogy már attól elélveztem, hogy bennem mozgott, ráadásul az extázistól sikerült végighúzni a karmaimat a hátán, amitől meg ő ment el.
– Szent Merlin... –sóhajtott fel– Ez volt eddigi életem legjobb szexe... –tette hozzá, majd az oldalára feküdt és a derekamat átölelve belefúrta az arcát a vállamba.
– Naaa... azért nem kell túlzásokba esni... –heherészek– Így is nagyon mélyek lettek a sebeid. Nem hiányzik itt nekem, hogy elvérezz...
– De pont ez az izgalmas benne... a kockázat... –hangsúlyozza.
– Ja... és a fájdalom adrenalinja, ugye? –tippelgetek.
– Pontosan. –helyeselt.
– Csupa meglepetés vagy... –nevetek fel.
– De te még rejtélyesebb vagy... –figyelmeztet egy bujkáló félmosollyal.
– Egy bűvész sosem fedi fel titkait... –közlöm vele kissé drámázva.
– Akkor majd kiderítem magamtól... –határozza el magát, majd újra szenvedélyes csókba hívott.
– Na persze... –röhögök magamban, majd elmerülök a kéj tengerében.
Komment, ha van valami építő jellegű kritikád!!! :3
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro