Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

9. rész

2010. december. 12. 

Még mindig itt rohadok. Az ismerkedőben megismertem egy lányt. 

Barna haj, kék szeme van. A bal be van kötve, elmondása szerint annyira bosszút akart állni a szülein, hogy kiszúrta a saját szemét. Amelya a neve. 

-A szüleim folyton tökéletessé akartak tenni. Tudod, kicsit ez szar volt, mert unalmas a tökéletesség. Így nem tudtak kisminkelni, sem elvinni emberek közé. Rossz fényt vetett volna rájuk. Ez kicsit gáz.-nevetett fel a lány. 

-De ők a valódi szüleid voltak, nem? 

-De..Pff...Utálom őket. 

-Nem ismerem a valódi szüleimet, a nevelőim meg bedobtak ide. Nem tudom miért.-mosolygok, hátradőlve a székkel, amin ültem. 

-Tessék?! Yana, ezt nem mondhatod komolyan!

-Ne hívj a nevemet. Bármit, csak ezt a nevet ne. 

-Miért? A nevelőid adták neked? 

-Egyszerűen rosszul leszek, ha meghallom ezt a nevet. Utálom. Elkezd forrni a vérem, ha arra gondolok, hogy itt fogok megrohadni. 

-Ha együttműködő vagy, akkor hamar kiengednek.-ült le mellénk egy fiú.

-Na te meg ki vagy, kisfiú?-nevetett halkan Amelya. 

-Ne hidd magad hercegnőnek a pokolban. 

-Nem értem, miért mondod ezt. Nem vagyok hercegnő, hah. De ő sem.-mutatott rám barátnőm. Nem vagyunk tökéletesek. Senki sem tökéletes, te barom. 

-Nem is mondtam, hogy mindenki az lenne.-nevetett halkan a fiatal srác.-Nos csajok, ti miért vagytok itt? 

-Kiszúrtam a szememet, egy golyóstollal, és a szüleim életét ezzel pokollá tettem.-válaszolt Amelya. 

-És te?-nézett rám a fiú. 

-Nem tudom. 

-Mi az, hogy nem tudod? Nem emlékszel rá? 

-Eltaláltad. Hiába akarok emlékezni, egyszerűen nem megy. Fekete köd.-nevetek.-De így is meg fogom tudni. De te? Nem tűnsz életveszélyesnek. 

-Daniel vagyok, és Amerikából hoztak ide a szüleim. Átharaptam az osztálytársam torkát, és ettem belőle egy icipicit. Kannibál vagyok.-fejezte be suttogva a mondatot.

-Ez a legjobb pszichiátria az országban. Lehetetlen innen kijutni. 

-Oroszországban vagyunk, basszátok meg! Itt még a nők is vodkát isznak víz helyett. Csak van itt valahol elrejtve fegyver. Például egy revolver, vagy egy AK-47-es. Biztos vagyok abban, hogy valahol a főnök irodájában van ilyen. Altatólövedékeknek is lenniük kell, hisz akkor hogy a picsába állítják meg a menekülő embereket? 

-Mondasz valamit..Mi is a neved?-kérdezte Daniel, mire Amelya válaszolt. 

-Yana. Utálja a nevét, szóval..Máshogy fogjuk majd hívni. Valami komolyabb név kellene. 

-Kuss legyen.-nézek a közeledő orvos irányába.-Mit gondoltok erről a helyről? 

-Nem is olyan rossz! 

-Nekem nem tetszenek a fehér falak..Lehetne például bézs, vagy világos barack!-áradozott Amelya, de jól tudtuk mindannyian...

Vagy beleegyezel abba, amit mondanak, vagy meghalsz. Lassan, kínok között. Vérben ázva, miközben bőrödet véresre hasította a bőrből készült öv. 


Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro