Helcso mindenkinek! ⭐
Kettő hónapja nem volt rész. Ezt persze nagyon sajnáljuk. A közelgő felvételi rettegést vált ki belőlünk, és sajnos a tanárok sem kegyelmeznek.
Most is egy kis gyér résszel jöttem, igérjük hogy rendszeresen lesznek részek.
Ez egy régebbi napon történt, de úgy irom le mintha ma történt volna.

Szóval. Ezen a csodás napon gyárlátogatásra indult a 8/C,drága kancellárunkkal együtt. Mivel az épület a város szélén volt, ezért helyi járatos busszal mentünk. Már a buszon kirobbant a háború, a kancellár szúrós szemmel nézett a katonáira.Elég esős idő volt, sok volt a pocsolya. Nyilván hogy az út széli mocsárban gyalogoltunk. Kettő gyárba mentünk, ezek egymás mellett voltak. Az orosz kancellár ismertette a szábályokat, majd elindultunk. A első épületből kijöttünk, és indultunk meg a másikhoz. A vezetőnk mögöttünk loholva, és az alkalmazottal dumálgatva.
Mikor mi már rég köszöntünk a kollégának aki fogadott minket, akkor érkezett mellénk a kancellár és furcsa pózban jó hangosan köszönt. Az igazat megvallva nagyon unalmas volt az egész, de legalább nem kellett tanulni.
Amikor végetért az '' előadás''akkor megint a buszmegáló felé vettük az irányt. Persze olyan tempóban, hogy konkrétan már futottunk. Amit nagyon nem értek, mert sokat vártunk a buszra.. 😂Mindegy.
Visszaérve a suliba egyből elkezdett rikácsolni:
-Jo. A menzásoknak gyülekező, a többiek mehetnek. Viszontlátásra.
A pár ebédelős között voltunk mi is 'V' - vel. Nemtudom ti hogy vagytok vele, de én nem szeretem ha néznek kajálás közben. Hát a kancellár előszerettel teszi ezt. Leült mellénk, és elkezdte a monológját a mai napról. Mi meg értetelenül egymásra nézve ettünk.

~B