Boldogan keltem fel reggel, mivel ma hazaér a zenekar. Felvettem egy sötétkék szoknyát és az egyik kedvenc fekete haspólóm amin egy pici fehér szív minta van, ezután még a hajamat megfésültem és miután már minden megvolt el is hagytam a szobát. 

-Jó reggelt. -köszöntem a többieknek vidáman

-De boldog valaki. -mosolygott rám Stella.

-Már vártam ezt a napot. -mondtam miközben szendvicset kezdtem el magamnak készíteni. 
Csináltam magamnak kettő szendvicset, majd azt leraktam az asztalra utána pedig elővettem a szekrényből egy poharat és öntöttem magamnak egy pohár almalét. Mire visszamentem az asztalhoz már csak egy szendvics volt a tányéromon. -Hé az az enyém!

-Csak volt.-kacsintott rám Jakob majd enni kezdte a tőlem ellopott ételt.

-Megköszönni meg én fogom? 

-Ja tényleg. Köszi. -mondta a fiú, majd egyik kezével átkarolt, viszont én a kezét lelöktem a vállamról.

Reggeli után csatlakoztam a nappaliban a többiekhez a filmnézésben. Valami akció filmet néztek amit én már vagy ezerszer láttam, de nem baj ezzel is csak halad az idő. Percenként néztem a telefonomat, de nem jött üzenet, hogy pontosan hány órakor érnek a stúdióhoz. 
Már fél egy óra és én meg csak a szobámban az ágyon fekve percenként ellenőrzöm a telefonom. De semmi.

-Minden oké? -jött be a szobába Jakob.

-Ja, igen. -mondtam majd az ölembe raktam egy párnát, arra pedig a telefonomat. 

-A többiek kitalálták, hogy menjünk el egyet futni. Jöhetnél te is. Persze csak ha van kedved. -mondta

-Nem is tudom. -válaszoltam, majd lenéztem a telefonomra aminek a kijelzője még mindig nem villant fel. 

-Na gyere, jó lesz.-jött be a szobába Stella is aki már át is volt öltözve egy kényelmesebb, futásra alkalmas ruhába. 
Végül sikerült engem is rábeszélni a futásra. Felvettem egy Stellához hasonlóan én is egy szürke rövidnadrágot amihez társult az egyik régi, kopott Linkin Parkos felsőm. A hajamat csak felgumiztam, majd fel is vettem a sportcipőm. A kaputól futottunk normál tempóban a járdán egyenesen a park felé, ahol jó sok kört lefutottunk. Miután kipihentük magunkat az árnyékban, még egy gyors kört futottunk, majd elindultunk haza.
Otthon bementem az emeleti fürdőbe és gyorsan le is zuhanyoztam. Mikor végeztem magam köré tekertem egy törölközőt és el is hagytam a helyiséget. Mentem volna be a szobába, hogy felvegyek valamilyen kényelmes ruhát, de ajtó nyitódásra lettem figyelmes, majd lentről meghallottam azt a már jól ismert hangot. A szoba helyett a lépcső felé vettem az irányt, majd mikor a korlátoknál megláttam Őt,  lerohantam a lépcsőn. Nem érdekelt, hogy csak egy törölköző van rajtam, az sem érdekelt hogy akár le is eshet rólam a törölköző futás közben..... na jó, talán ez azért érdekelt, mert hát.. az nem lenne jó ha leesne rólam a törölközőm.
Amikor odaértem Billiehez szorosan megöleltem.

-Miért nem írtál, hogy hány órakor jössz? Annyira hiányoztál már! És.. -kezdtem de Billie közbeszólt.

-Gondoltam legyen meglepetés. De azt hiszem én jobban meglepődtem a fogadtatáson.-utalt arra hogy csa egy törölköző van körém tekerve. Upsz...

-Ja, öhm...izé. Pont a fürdő szobából jöttem ki amikor hallottam, hogy megjöttél. -mondtam, mire Billie csak nevetett. -Ne nevess már, nem volt időm felöltözni.
Oké ez azért kicsit lehet tényleg vicces, de nem baj. Billie  elkezdett beszélgetni a fiaival én meg felmentem az emeletre végre felöltözni. Felvettem egy farmer rövidnadrágot és egy fekete felsőt, majd kiszedtem végre a  hajamból a hajgumit. Lépteket hallottam, majd az ajtó nyitódását. A tükörben állva néztem ahogy Billie bejön a szobába, majd a hatalmas táskát leteszi az ágyra. 
-Segíttek kipakolni. -mentem oda hozzá

-Hoztam neked valamit. -mondta majd elővett egy kis dobozt.

-Megkéred a kezem még egyszer? -kérdeztem, viccnek szánva, mert amúgy már ezt egyszer megtette és gyűrűm is van. 

-Igen. -válaszolta Billie tök komolyan. -Tudom, hogy egyszer már ez megtörtént, viszont nem gondoltam, hogy akkor kérem meg a kezed, hisz még gyűrűt sem vittem akkor. 

-De hisz van gyűrűm.-mondtam majd felmutattam a kezemen az említett ékszert.

-Tudom. De szerettem volna egy olyan gyűrűt amit én választok neked. -mondtam majd kinyitotta a kis dobozt, majd megfogta az egyik kezem. -Emili Coleman. Megkérdezem még egyszer és remélem a válaszod ugyan az marad. Leszel a feleségem?

-Nem is tudom.-válaszoltam mosolyogva.-Igen.
Billie levette a régi gyűrűm, majd az ujjamra húzta ezt a csodálatos gyűrűt. A másik gyűrűm egy régi darab viszont  nagyon szép volt, de ez itt fantasztikus. Igaz, ez egyszer már tényleg megtörtént, de túlságosan is érzékeny vagyok ahhoz hogy most is elkezdjek sírni. 

-ne már Emili. -mondta nevetve Billie majd megölelt.

-Még hivatalosan férjhez sem mentem, de már kétszer megkérték a kezem. -mondtam nevetve, majd letöröltem a könnyem. -Amúgy ez így nem jó. Mármint, te vettél nekem egy nyakláncot, megkérted a kezem, komolyan mindent megadsz én meg még nem is adtam semmit. Ez így.. ez így olyan mintha csak itt élősködnék. -mondtam, és végül is volt benne némi igazság mert hát valljuk be, Billie tényleg mindent megad nekem hogy boldog legyen én meg még nem is nagyon viszonoztam ezt.

-Nem is várom el, hogy adj nekem bármit. Elég az ha elem vagy.

-Mióta lett  ez a Punk-Rock férfi ilyen.. hogy is mondjam. Romantikus? -kérdeztem

-Néha tudok ilyen is lenni. -válaszolta Billie. -Miért, tán hiányzik az az énem amikor megismerkedtünk? -kérdezte nevetve

-Uh...mennyit veszekedtünk. Mindig kötekedtél velem. Te jó ég. -mondtam vissza emlékezve.

-Mi? Hogy én kötekedtem? Mindig te kezdted a veszekedést.-nevetett Billie. -Erre tisztán emlékszem.

-Én valahogy máshogy emlékszem erre.-mondtam, majd végül elkezdtük kipakolni Billie cuccait a táskából.
A nap hátralévő részében mindenki az udvaron a medencében volt. Halkan szólt valami zene. A három Armstrong a medence egyik végében voltak és valamin nagyon nevettek, én és Stella pedig a medence túloldalán voltunk és a medence szélén támaszkodva tartottam a telefonom, amin Miával videó chateltünk. Stella és Mia elég hamar meg is kedvelték egymást és már várják, hogy Mia jövő héten idejöjjön. Már hiányzik a legjobb barátnőm, hiába beszélünk majdnem minden nap ez nem ugyan olyan. 

*****************************************
tudom....mostanában nem olyanok a részek mint régen még az első évadnál. Csak ezekhez a részekhez nem nagyon tervezem el előre, hogy mi legyen...csak így spontán írás közben jönnek az ötletek. Majd az évad vége felé vannak csak "megtervezve" hogy mi lesz. Ha van valaki aki olvassa akkor remélem azért tetszik a történet.
Vélemény?