Adrien szemszöge

Nagy volt köztünk a feszültség Marinettel. Még mindig bűntudat gyötör... Lehet, hogy nem ez volt a legjobb ötletem? Hát nem tudom.

Amikor beléptünk a terembe, megszólalt egy barna, göndör hajú lány, akinek furcsa, sárga szeme volt. Mellette egy aranyos, tűz színű kwami lebegett, aki valamilyen madárra hasonlított.
-Sziasztok! Az én nevem Alexa, más néven Főnix. Londonból jöttem a csapatommal, ahol én vagyok az őrző. A kwamim Bell, akinek a kedvenc étele a cseresznye.
Aztán egy ismerős, fekete hajú fiú jött a beszédben.
-Én Daniel vagyok, szuperhős néven Szürke Farkas, a kwamim neve Jack, aki a sajttortát szereti.
Rájöttem, hogy ő volt az a fiú aki velem beszélt. A kwamija tényleg olyan volt mint egy farkas.
Utána egy szőke hajú fiú következett.
- William vagyok, a sas, ez a kwami itt mellettem, pedig Gouly, akinek a kedvence a csokipuding.
Végül egy alacsony, két hosszú, barnás-szőke copfba fogott hajú lány lépett elő szólásra nyitva a száját.
-Nagyon örülök, hogy megismerhetlek titeket! Annyira szupeeeeer! Jaj! Elfelejtettem bemutatkozni. Szóval a nevem Nina, a kwami barátom Sztella, ja és én mókus szuperhős vagyok! Ti még be sem mutatkoztatok. Kik vagytok? Na és a kwamik? - kissé... virgoncnak tűnik.

Mi is bemutatkoztunk, aztán belépett a mester.
-Most, hogy már ismeritek egymást, elmondom, hogy mit kell csinálnunk, hogy megvédjük a világot e két gonosz embertől. Tehát: minden délután találkoznotok kell a közeli erdőben, gyakorolni a harcot. A kwamik pedig segítsenek a lelki felkészülésben. - Na arra kíváncsi leszek, hogy Plagg hogy segít nekem a "Lelki felkészülésben". Na mindegy... Talán majd megkérem Nino kwamiját, hogy engem is készítsen fel. - Most menjetek haza és pihenjétek ki magatokat, mert utána sokáig nem lesz rá lehetőségetek. Viszlát!

----------Adrien otthonában------------

Megírtam a leckét aztán lefeküdtem az ágyamra gondolkodni.

Bakker! Hát nekem délután általában fotózásom van. Mit tegyek? Talán megkérhetném Nathaliet, hogy mondjon le mindent most egy időre... Áááhh ő úgysem engedné. Akkor egyetlen megoldás maradt. Beszélnem kell apámmal. Nem hangzik valami jól, de ezt vele kell lerendeznem.

Felkászálódtam az ágyból és átmentem apám irodájának ajtaja elé. Bekopogtam, ám nem kaptam választ. Újra kopogtattam, most már hangosabban. Még mindig semmi. Óvatosan benyitottam, de nem találtam senkit odabent. Felhívtam a mobilját, de ki volt kapcsolva. Furcsa... Körbementem a házban, de csak a Gorillával találkoztam. Végül a kertben megtaláltam Nathaliet aki elaludt a napon. Hagytam, mert neki is kijár a pihenés.

Szóval apám nincs itthon. Nathalie alszik, a Gorilla pedig csak álldogál. Tehát most nyugodtan bemenetek apám irodájába kutakodni még anyu festménye mögött.

Mikor odaértem, megnyomtam a festmény egyes részeit, ám azt hiszem nem azokat mint a múltkor, mert nem a széf nyílt ki, hanem alattam a föld.

Marinette szemszöge

Nem egyenesen hazamentem, hanem beugrottam a boltba hagymáért. Nem tudtam, hogy Marco melyiket szereti így minden fajtából vettem kettőt. Utána végre hazmehettem pihenni. Meglepődtem, mert Marco még mindig nem volt otthon. Bekapcsoltam a telefonomat, hogy felhívjam, de egy üzenet fogadott tőle:

Marco: Még egy dolgot el kell intéznem. Ne várj rám, majd jövök. Kérlek azért a kanapén megágyazol nekem?

Marinette: Arról ne is álmodj! Méghogy a kanapén? Aludj az ágyamban és majd ÉN alszom a kanapén.

Szinte rögtön jött válasz.

Marco: Tudom, hogy úgy se engedsz a kanapén aludni, de akkor legalább abba egyezz bele, hogy együtt aludjunk az ágyadba. Szerintem jól megférünk rajta mind a ketten.

Marinette: ...............

Marco: Gyerek korunkban együtt fürödtünk MEZTELENÜL!!! Nehogy már ettől beijedj! És amúgy is. Te akartad, hogy ne a kanapén aludjak!

Marinette: Jó... Oké.

Marco: Mennem kell! Bocsi. Szia!

Marinette: Szia

Készítettem vacsorát mindkettőnknek amiből az enyémet megettem, Marcoét pedig letakartam. Este még Tikkivel beszélgettünk.

-Mari! Figyelj! Tudom, hogy aggódsz Halálfej, Marco, Fekete Macska, a csapat és a küldetés miatt, de ne feledd! Ezt nem kell egyedül végigcsinálnod. Ott van Alya, Alexa, Nina és persze én. Tudod, hogy bennünk bízhatsz. Bármiben segítünk. Csak egy szavadba kerül.
-Tudom Tikki. Köszönöm, hogy vagy nekem. Te vagy a legmegértőbb ember... Vagyis Kwami akivel valaha találkoztam.
-Én is nagyon örülök, hogy veled lehetek, te vagy a legkülönlegesebb lány, akivel találkoztam. Viszont most már aludjunk, mert holnaptól kemény edzések várnak rátok. Jó éjt!
-Jó éjszakát Tikki!

Szerintem direkt nem Katicát mondott, mert tudta, hogy én úgy gondolom, hogy csak Katicaként vagyok hasznos. Nagyon kedves gesztus volt tőle. Ezzel a gondolattal nyomott el az álom.

------------

Sziasztok!
Nagyon sajnálom, hogy ilyen későn és ilyen rövid rész jött, de kuszák a napjaim és nincs nagyon időm írni. Hatalmas köszönet nektek a rengeteg támogató, kedves kommentért, amit szinte naponta kapok. Kaptam pár építő kritikát, amit megpróbálom figyelembe venni, hogy minél kevesebb hiba legyen a könyvemben. Amúgy tényleg örülök, ha írtok kritikát, (persze kulturáltan megfogalmazva) mert olyankor tudok javítani a könyvön. Elértük a 3,4 K-t ami nagyon sok! Én olyan 20 - 30 emberben reménykedtem, tehát ez számomra hatalmas öröm. Nagyon nagyon köszönöm nektek. Legszivesebben állandóan írnék nektek, de sajnos általában csak esténként jut rá időm. Most is 23:25 van... Nagyon köszönöm, hogy itt vagytok és támogattok. Ti vagytok a legjobbak!!!

U.I.: Ha akartok, kitalálhattok egy nevet magatoknak. Akkor úgy köszönök majd nektek és a bejegyzések is úgymond "névreszólóak" lesznek. Persze nem muszáj.

U.U.I.: Ha valaki így ma (kedd) éjszaka olvassa, annak Respect és jó éjt!

Sziasztok!
Süti🍪