Reggel a bundáskenyér illata ébresztett. A nyál összefutott a számban. Kinyitottam a szemem és a hajamba túrva felültem az ágyban. Lerugtam magamról a takarót, belebújtam a köntösömbe és kimentem a konyhába.
-Jó reggelt -köszöntem.
-Jó reggelt -hangzott a felelet kórusban. Zolit keresve körbe néztem majd kissé csalódottan lehuppantam a székemre.
-Zoli merre van? -kérdeztem szigorúan magam elé nézve.
-Elment átöltözni, azt üzeni, hogy siet vissza -mosolygott Tomi az orra alatt.
-Értem -bólintottam. Miután megreggeliztünk elmentem átöltözni. Egy fehér farmert vettem fel piros pólóval és egy piros sapkával. Nem akartam hajadonfővel kimenni az utcára. Mikor az ajtó felé fordultam Paca a küszöbön ült. Miután Gina elpusztult Pacát kaptam Zolitól és Tomitól. Ezt a könyvből tudom. -Heló kisöreg -vakargattam meg a füle tövét. Lelkesen a farkát csóválva megnyalta a kezem.
-Szia -köszönt Zoli. Azonnal felkaptam a fejem.
-Szia -köszöntem vissza majd a tekintetem a vállán lógó táskára vándorolt.
-Én nem akarlak egyedül hagyni Emma -túrt a hajába.
-Nem vagyok egyedül -haraptam az ajkamba mire az ajkamra nézett.
-Mindig ezt csinálod, imádom amikor ezt csinálod -suttogta.
-Ne haragudj -húztam el a szám.
-Nem, semmi gond -mosolyodott el.
-Komolyan nem kell maradnod -mutattam a táskára.
-Üres a ház nélküled Emma. Nem akarok távol lenni tőled, többé már nem -fakadt ki és szorosan lehunyta a szemét. -Erősnek kell maradnom miattad, de annyira félek -csuklott el a hangja. Könnybe lábadt a szemem.
-Mitől félsz? -remegett meg a hangom. Sokáig hallgatott, kezdtem azt hinni, hogy nem is fog válaszolni.
-Attól...attól, hogy te soha nem fogsz többé rám úgy tekinteni -suttogta. -Félek, hogy elveszítelek. Téged és a kicsit -nyitotta ki a szemét és a szemembe fúrta a tekintetét. Önkéntlenül csúsztattam a kezem a hasamra.
-Ha egyszer beléd szerettem akkor másodszor is sikerülni fog -suttogtam. Zoli az arcomat fürkészve bólintott.
-Bármi is legyen. Mindketten számíthattok rám -ígérte. Rámosolyogtam majd bizonytalanul odaléptem hozzá és megöleltem. Zoli óvatosan viszonozta az ölelésem, fejét a nyakamba temette.
-Lehet, hogy az agyam nem emlékszik, de a szívem igen. Tudom, hogy szeretlek, de az agyam nem akarja elfogadni ilyen hamar -suttogtam a pulcsijába fúrva a fejem.
-Nem akarlak siettetni -mondta alig hallhatóan.
-Tovább bírtad mint az elején. Akkor azonnal megcsókoltál -mosolyodtam el.
-Ez igaz -nevette el magát. -Érezd jól magad -simította meg az arcom.
-Rendben, te pedig írd a könyvedet -válaszoltam.
-Hamarosan kész -húzta ki magát büszkén.
-Kíváncsian várom -mosolyogtam rá.

°°°

-Szia Emma -köszönt Klári felvidulva.
-Heló -öleltem meg mosolyogva. -Segíts nekem kérlek -néztem rá bociszemekkel.
-Anyukád mondta mi történt -simította meg a karom.
-Hát igen, én már csak vonzom a bajt -sóhajtottam fel.
-Na csüccs -nyomott le egy székre. -Van valami ötleted? -érdeklődött.
-Nem, te tudom, hogy neked van újságod -válaszoltam és a kezembe vettem. Elég hamar meg is találtam azt ami tetszik. -Ez? -mutattam.

-Megoldjuk -vette le rólam a sapkát. -Nem olyan vészes ez -mosolygott rám kedvesen.
-Na persze -sóhajtottam.

Miután végeztünk a fodrásznál, bementünk a H&M-be és elhoztuk a fél boltot. De komolyan.
-Beugrok a könyvesboltba -szóltam anyunak.
-Rendben kicsim -mosolygott rám. A könyvesbolt felé vettem az irányt.
-Jó napot -köszöntem az ajtón belépve.
-Heló -köszönt vissza a férfi. A sorok közt járkáltam mélyen magamba szívtam a könyvek illatát.
-Szia Emma -hallottam ekkor egy lány hangot. Felnéztem és zavartan fürkésztem az ismeretlen lányt. Ismer engem. Akkor nekem is ismernem kéne őt?
-Szia -köszöntem vissza amikor rájöttem, hogy vissza kéne köszönnöm.
-Hallottam a balesetről. Sajnálom -fürkészte az arcom.
-Köszi -sütöttem le a szemem.
-Jennifer vagyok. Ugyanannál a kiadónál vagyunk -mosolyodott el.
-Akkor csak voltunk. Engem kirúgtak -húztam el a szám.
-Sajnálom Ricsiék egy idióták -szisszent fel.
-Nem számít, amúgy sem emlékszek és hát most arra szeretném fordítani az időmet, hogy újra megismerjem a barátomat -piszkáltam az egyik könyvet.
-Tedd úgy. Tényleg sajnálom és remélem attól mi még barátok leszünk -simította meg a karom.
-Én is remélem -eresztettem meg egy halvány mosolyt.
-Jó volt látni -ölelt meg szorosan. -Majd beszélünk -mosolygott aztán elment. Elmerültem a gondolataimban csak arra eszméltem fel, hogy anyu mellém lépett.
-Sikerült választani? -kérdezte anyu.
-Aham. Az alkonyat új változata -mutattam fel.

°°°

Hazafelé menet a kocsiban ülve felcsendült a rádióba a hangom.
-Nem tudtam, hogy játszák a rádióba -pirultam el.
-Nagyon felkapott lett. Hetekig a siker lista élén volt -mosolygott anyu büszkén.
-Most pedig mehet a süllyesztőbe -túrtam a hajamba.
-Ne mondd ezt -szólt rám.
-Övék a jog nem? A Cool records-é -vontam meg a vállam.
-El lehet perelni, de az hosszú folyamat -húzta el a száját anyu.
-Nincs szükségem a balhéra. A fiam miatt -tettem a kezem a hasamra.
-Fiad? Szóval fiú lesz? -mosolyodott el anyu.
-Van egy olyan érzésem, hogy igen -bólintottam. -Mindig is fiút akartam először, hogy meg tudja védni a kishugát -ábrándoztam.
-Hát sajnos ezt nem te döntöd el, de bízzunk benne, hogy így lesz -mosolygott anyu.
-Biztos, hogy így lesz -vigyorodtam el majd átkapcsoltam egy másik csatornára. Azon épp Ricky Martin szólt. A lábam azonnal elkezdett mozogni. Imádom ezt a dalt. -And she bangs, she bangs
Oh baby
When she moves, she moves
I go crazy
'Cause she looks like a flower but she stings like a bee
Like every girl in history
She bangs, she bangs -énekeltem.

Mikor beléptünk a házba még akkor is ezt énekelgettem.
-She bangs, she bangs -énekeltem a szobám felé indulva.
-Mi a pálya Ricky Martin? -támaszkodott a falnak Zoli. -Csinos vagy -fúrta a tekintetét az enyémbe.
-Köszi -túrtam zavartan a hajamba.
-Látom kifosztottad a boltot -vigyorodott el.
-Ez nem igaz, csak előre felkészültem -ellenkeztem.
-Miket vettél? -húzta össze a szemét.
-Mindenfélét -vontam meg a vállam és bementem a szobámba.
-Na és ezt magadnak vetted? -emelt fel egy kék bodyt.
-Nem -pirultam el.
-Tudod a nemét? -pillantott Zoli rám.
-Nem, de tudom, hogy fiú lesz -válaszoltam.
-Igaz, te előbb egy fiút akarsz -mosolyodott el. Meglepetten pillantottam rá. Hát ezt meg honnan tudja? -Jó párszor elmondtad ezt nekem -mondta a pillantásom láttán.
-Értem -haraptam az ajkamba mire Zoli sóhajtott egyet. Le kell szoknom az ajkam harapdálásáról.