Úgy döntöttem,hogy ebbe írom meg a folytatást.

Alap sztori=te vagy Perselus Piton ikertestvére,a legjobb barátnőd Olivia Nott és titkos kapcsolatban vagy Remus Lupinal.

"Talán ha tudnám, hogy miért kellett így lennie, hogy mért pont nekünk nem sikerülhetett, meg hogy mért szenved mindenki, aki él! Hiszen még a fák is teli vannak fájdalommal meg félelemmel. Mi pedig keressük rá a magyarázatot, pedig nem hiszem, hogy valaha is meg fogjuk találni."

Roxfort heted év

2 hét telt el azóta,hogy én és Remus komolyabb szintre emeltük a kapcsolatunk.Ezt most inkább nem részletezném,de a lényeg hogy azóta szinte rám se néz és még az eddiginél is jobban kerül.Eddig azért került(bár nem ennyire),mert titkos kapcsolatban élünk vagyis már abban se vagyok biztos hogy egy párt alkotunk.Vacsora után épp egyedül sétáltam a mardekár klubhelyisége felé,mikor valaki berántott egy üres terembe.Reflexből rántottam elő a pálcám és szegeztem a ,,támadómra"aki nem más volt mint Remus,de én továbbra is görcsösen szorongattam a pálcám.

-Édesem,ereszd le a pálcád csak én vagyok.-mondta nekem viszont nekem eszem ágában sem volt azt tenni amit kér(t).

-Csak te?Igen,csak te majd két hét után felbukkansz azután ami történt.Most mit vársz?Azt hogy a nyakadba ugorjak?Honnan tudjam,hogy nem csaltál meg ebben a két hétben?Egyáltalán mi a francot csináltál te az elmúlt két hétben?Nem értelek,minden olyan jó volt.Szerettelek,sőt még mindig szeretlek,én neked adtam magam teljes mértékben és te ezt azzal hálálod meg hogy magamra hagysz.Mond meg az igazat!Csak a fizikai vonzalom miatt akartál velem lenni vagy van egyéb oka annak ami köztünk van?-keltem ki magamból teljesen.De hát mit tehetnék,két hét az mégiscsak két hét,nekem pedig ezt nélküle kellett kibírnom.

-A fizikai vonzalomnál sokkal többről van szó kettőnk között... a test, a szív és a szellem ritka triumvirátusáról.-magyarázta a kirohanásom után Remus.-Sajnálom édesem azt,hogy így eltűntem csak féltem..féltem hogy bánod a történteket.

-Ami veled kapcsolatos azt sosem bánom meg.-engedtem le a pálcám és léptem oda szerelmemhez.Hát igen ennek a beszélgetésnek az lett a vége,hogy még órákat voltunk abban a teremben,beszélgettünk,nevettünk és persze jó néhány csók csatát is megvívtunk.Miután elbúcsúztunk egymástól eljutottam a mardekár klubhelyiségéig ahol bátyám és néhány seggfej tartózkodott.Láttam Perseluson,hogy mondani akar nekem valamit de inkább felrohantam a lépcsőn.Nem volt kedvem a fejmosását hallgatni ráadásul tudtam,hogy akár egyetlen mondatával tönkre tudná tenni a Remus által okozott örömömet.Másnap reggel szokás szerint Oliviával mentem reggelizni mikor kisebb tömeget vettünk észre a bejárati csarnokban.Mikor átverekedtem magam a tömegen akkor meg sem lepődtem mikor a tekergőket találtam ott akikkel szemben egy csapat madekáros állt ráadásul a bátyám is köztük volt.

-...felejtsd el a húgom Lupin.Nem fogom hagyni,hogy tönkre tedd az életét.Ráadásul mind tudjuk hogy griffendéles és mardekáros nem barátkozik,amibe az is beletartózik hogy nem is alkotnak egy párt.-ezt a mondat foszlányt hallottam meg és döbbenten néztem a bátyámra?Hogyan jött rá erre?Mit gondol most rólam?

-Nem csak egy párt alkottak.-szólalt meg Black.-Keféltek is.-vigyorgott szemtelenül mert tudta,hogy ezzel bosszantja a bátyám és az se hátrány számára hogy engem lejárathat.Döbbenten néztem barátomra aki érzelem mentes arccal csak annyit mondott:

-Vége-Ezután bátyám elrángatott onnan.Bár azt sem tudom hogy hova mert könnyeimtől semmit sem láttam.Így ért véget a kapcsolatom Remus Lupinnal.

-2 héttel később-

-Basszus,basszus,basszus.-járkáltam az Oliviával közös szobánkba és tanácstalanul néztem a barátnőmre.

-Csak te lehetsz az aki egyszer alakít ki intim kapcsolatot és rögtön teherbe esik.-nézett rám Via,majd egy sóhaj után magához ölelt.Végül is egy Mardekárostól sokat ilyen téren nem lehet várni,de a végére nagyjából sikerült megnyugtatnia ami nem tartott sokáig,mert a következő kérdéseivel lerombolta azt a kicsi lelki békémet is amit egyébként ő épített fel.-Mit fogsz csinálni?Elmondod Lupinnak?A bátyádnak?

-Via,nyugi ne hadarj.A válaszom pedig az,hogy megtartom de nem,nem szólók Remusnak a bátyámnak pedig akkor mondom el ha már muszáj lesz.

-Megtartod?-nézett rám tágra nyílt szemekkel.

-Igen,egy hónap maradt az iskolából azt kilehet bírni.A többit majd megoldom valahogy és a lehető legjobb életet biztosítom majd neki.

-Remélem,hogy ebbe az életbe engem is bele képzeltél.-vigyorgott mint a vadalma.

-Mi?-kérdeztem vissza értetlenül.

-Én leszek a keresztanyja,nem?-húzta fel a szemöldökét.

-Ja,igen ez természetes.-mosolyogtam rá.

-9 hónappal később-

-Nyugodjon meg asszonyom,már majdnem kint van.-próbált nyugtani az orvos.

-Mondani könnyű,nyomja ki maga.-néztem rá szikrázó szemekkel.

-Ne aggódj T/N,csak még egy utolsót.-kért Via aki valóban mindenben támogat.Nem sokkal később meghallottam a legangyalibb hangot.

-Mi lesz a neve?-kérdezte a nővér.

-L/N,L/N Olivia Piton.-válaszoltam fülig érő mosollyal.

-16 évvel később-

A Grimmulad tér nem kevés meglepetést tartogatott számomra az egyszer szent.Hihetetlen hogy pont Remus Lupin nyitott ajtót nekem és L/N-nek,a formalitás és az illem kedvéért köszöntünk neki majd betessékeltem magam előtt a lányom.Nem sokkal később Molly Wesley felkíséri L/N-t az emeletre így mi ketten maradtunk az előszobában.

-Szóval...-találom meg a hangom.-Hova kell pontosan menni?

-A konyhába,kövess.-eszmélt fel ő is és elindult,én meg utána.A konyhába még szép,hogy egy olyan ember várt akit szépen kifejezve nem kedvelek,aliasz Sirius Black.

-Jó látni Black.-erőltetek magamra egy mosolyt.

-Téged még jobb Piton.-vigyorog vagy inkább vicsorog.

-Istenem,persze hogy nekünk kellet először ide érni.-dünnyögöm magam elé.

-Nekünk?-néz rám meglepetten Black.

-Igen,a lányom már felment az emeletre Molly kíséretében.-válaszolok neki.

-Aha,szóval van egy nagyjából 3 éves lányod?-kíváncsiskodik.

-Adj hozzá még 13 évet kedvesem.-húzom egy gúnyos félmosolyra ajkaimat.

-Van egy 16 éves lányod?-nézett rám kikerekedett szemekkel.

-Black,neked még mindig nincs eszed.De a kérdésedre válaszolva igen,van egy 16 éves lányom.-néztem rá lesajnálóan.

-Gratulálok.-ölel(!?) meg.

-Köszönöm.-nevetem el magam.

-Ki az apja?-kérdezi hirtelen.

-Nem áll jogomban kiadni az információt.-veszem vissza a szokásos semmit mondó arckifejezésem.

-Anya!-rohan le a lépcsőn L/N,amit Mrs.Black rikácsolása követ.-Igaz?

-Micsoda édesem?-nézek rá meglepetten.

-Tényleg ő az apám?-mutat Remusra.

-Te ezt honnan tudod?-megy ki minden szín az arcomból.

-Harry,Ron és Hermione mondták,szerintük hasonlítok is rá.-mosolyog kedvesen az apjára.Igazuk is van,mert L/N-nek ugyanolyan szalmaszőke haja van mint Remusnak.

-Hihetetlen,-néz Remus felváltva ránk.-van egy lányom és én nem is tudtam róla.-ezután megölelte a lányom vagyis a lányunk.

-Nekem pedig van apukám.-vigyorog L/N mint a tejbetök,majd vissza szalad az emeletre.

-Mesélj róla.-kér Remus én pedig sóhajtok egyet és leülők az asztalhoz.

-L/N Olivia Piton,hatod éves Roxforti diák,Hollóhátas és hajtó a kviddics csapatba.Január hetedikén van a születésnapja,a kedvenc színe a zöld,sokszor megy hülyeségbe Molly ikreivel,de mindig kimagyarázza magukat.Mellesleg van egy pas...mármint vannak barátai,igen rengeteg barátja van.-darálom le neki gyorsan az információkat.

-Szóval van pasija?Mégis ki?-hajol közelebb Black.

-Charlie,Charlie Weasley.-felelem végül.

-Szuper.-mosolyognak mindketten,ezután Black lelép és mi ketten maradunk (ismét).Most komolyan én elvileg gyűlésre indultam,hol vannak a többiek?

-T/N..-kezdi Remus én pedig ráemelem a tekintetem.-sajnálom,mindent sajnálok.Hülye voltam mikor szakítottam veled,ha én tudom,hogy terhes vagy sosem hagytalak volna ,magadra téged,nem hagytalak volna el titeket.

-Remus,nem haragszom,már nem haragszom.-javítottam ki magam.-L/N-nek remek élete volt,csak te hiányoztál neki de Olivia férje egy apa figura volt neki.-mosolygok barátnőm férjére gondolva.-A lényeg az,hogy nem te vagy a hibás.A szakításunk után tudtam csak meg,hogy terhes vagyok és én nem szóltam róla neked.

-Mindketten barmok vagytok.-hallottam meg Black hangját,aztán Remus felé fordul.-Csókold meg ha már 16 évet vártatok egymásra.-Mi pedig nem haboztunk rögtön egymás ajkainak estünk.

-Együtt?-döntötte homlokát az enyémnek miután elváltunk egymástól.

-Együtt.-öleltem magamhoz.Hiányzott,teljesen megérte rá várni 16 évig.

Kiről legyen a kövi?

Bye:Regina