Kérte; DettyDiamond21

Karakter; Sierra Royal (Én a gif alapján képzelem el.⬆️)

Sierra hatodéves, Mardekáros és még Harryék első évében játszodik, de a kis túl élő szereplése nélkül.

Sierra egyenes háttal és felszegett álal menetelt végig a Roxfort folyosóin mitsem törödve a szánakozó tekintetekkel. Nem hitte volna, hogy bárki emlékszik az évvégi balesetére azt gondolta, hogy egy nyár alatt az emberek elfelejtik, de tévednie kellett. Azt, hogy a tavaly évvégi meccsen 25 métert zuhant és a zuhanás közben egy gurkó vállon találta senki sem felejtette el, különösen nem a háztársai akik nehezményezték, hogy vesztettek és ismét a Griffendélesekhez került a házkupa.

- Menj órára Draco - kérte Sierra az első évest.

- A sárvérűek között vagy valaki, de itt egy senki vagy Royal - pöffeszkedett a 11 éves fiú. - Nekem nem mondhatod meg mit tegyek.

- Dugulj el Malfoy! - forgatta szemeit a hatodéves. - Mondtam, menj órára!

- Royal pedig velem jön, prefektus létére elég undok - hallatszott a vontatott hang Sierra mögül, a lány pedig szorosan lehunyta a szemeit.

- Nekem is órám van professzor - felelt higgadtan a szőke lány.

- Tisztában vagyok vele, de mint házvezető professzora kérem, az órát majd igazolom én - indult az irodája felé Perselus Sierra pedig sorsába beletörődve követte.

- Észre vettem, hogy az utóbbi napokban kerül engem Ms Royal - kezdte mondandóját a férfi. - Ami nem lenne ellenemre, ha nem lenne a házam egyik prefektusa.

- Első éves korom óta utál engem - nevetett hisztérikusan Sierra. - Miért lepődik meg azon, hogy ha tehetem kerülöm magát!?

- Nem utálom magát - felelt a férfi. - A maga első éves kora óta van valami egyfajta megmagyarázhatatlan belső sugallatom.

- Mégis miféle belső sugalat? - vonta fel szemöldökét a lány.

- Hidje el Ms Royal jobb amíg nem tud többet - felelt a férfi csendesen, Sierra pedig tovább nem is várva elhagyta az irodát.

(A Főnix Rendje idején)

A gyűlés kellős közepén mindenki meglepetten figyelte a kígyó alakú patrónust ami Sierrától érkezett, majd zihálva megszólalt;

- Rám találtak, beüldöztek az erdőbe és most engem keresnek.

- Kik mennek Sierráért? - kérdezte Molly miután felfogta az üzenetet.

- Arthur, Nympadora, Remus és Alastor - pillantott jelentőségteljesen körbe a helységben Dumbledore. - Persze csak ha úgy érzik képesek rá - kereste szemmel a négy érintettet a mágus.

- Megteszük ami tőlünk telik - biccentett Mordon.

A kis csapat távozása után folytatódott a gyűlés, és bár mindenkinek szemet szúrt Perselus szorongása mindenki igyekezett elsiklani a tény felett. Kicsivel több mint egy órával később aztán vissza érkezett az elküldött négyes kiegészülve a sápadt és gyenge Royal nővel.

- Örülünk annak hogy gyengén ugyan, de épségben ide értél Sierra - mosolygott az idős varázsló. - Perselus majd megvizsgál és ellát.

Remus oldalán a gyenge nővel követte a fekete hajú férfit, majd egy üres szalonban le tette a díványra és magára hagyta a két személyt. Sierra csendben tűrte, hogy a férfi különböző vizsgálatokat végez rajt és különböző bájitalokat itat vele, de egy dolgot nem engedett, hogy megnézze a vállát így nem kis meglepetést okozott a férfinak mikor eréjesen rászólt;

- Ne érjen hozzá! A vállamnak nincs semmi baja.

- Sierra ennek nincs köze az évekkel ezelőtti balesethez? - utalt a heves reakcióra Perselus.

- Nem, nincs semmi köze - rázta fejét a fiatal nő.

- Akkor engedd meg, kérlek - nyúlt a vékony anyag felé ismét a férfi.

- Előre szólok, visszataszító - figyelmeztette a férfit Sierra.

- Mi történt veled? - húzta végig a vágáson az ujját Perselus.

- Nem mi hanem ki - javította ki halkan a kérdést Sierra -, nem csak az aranyvér mániás szülő lehet átok, elég ha magasabb rangú családba születsz.

- A szüleid tették ezt veled? - döbbent le a férfi.

- Nem, csak az apám - ingatta fejét a nő. - Eleinte Madam Pomfrey gyógyította, de egy idő után nem menetem.

- Miért nem? - igazította vissza az anyagot Perselus.

- Mert mikor apám látta, hogy nincs ott a heg, a következőt nagyobbra és mélyebbre csinálta - felelt a nő, majd mélyen a férfi szemeibe nézett. - De már soha többet nem megyek oda.

- Nem is engednélek - rázta a fejét a férfi és megtette az amit már évek óta szeretett volna, megcsókolta a nőt aki boldogan viszonozta azt számára.