Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Luke Castellan👥

Kérte: SofiCarpenter-master

Karakter: Andromeda Higins-Apollón lánya

A cselekményeket 5 évvel elcsúsztattam.

#################################

A félvér tábor egyik kabinjában feküdt a barna hajú kék szemű lány, bár a szemfülesebbeknek szemet szúrt az oda nem illő aranysárga sáv valamint a pubilában halványan derengő csillagok. A lány ágya mellett virrasztó Luke Castellan aggódva figyelte, nem sokat tudott a várandóságról-szinte semmit, de abba biztos volt, hogy egy hét hónapos terhes nő nem érez akkora fájdalmakat. Mégis, az Ő szerelme már napok óta az ágyból sem tud kikelni, mindenben segítenek neki.

- Andromeda ideje lenne komolyabb szaktudású embereket hívni - szólalt meg hosszas hallgatás után Luke.

- A nimfáknál és Willnél nincs nagyobb segítségre szükségem - felelt a lány.

- Nimfák? - vonta össze szemöldökét a fiú. - Mióta vannak nálad nimfák?

- Tegnap este érkeztek, egy levéllel amit Apollón küldött - sóhajtott Andromeda.

- Mi ez a nagy sóhaj? - ült a lány ágyára Luke.

- Csak úgy érzem menten ketté hasad a derekam - felelt szaggatottan Meda. - Baj van Luke.

- Mi történt? - kérdezte aggódva Luke.

- Elfolyt a magzatviz - szorított a fiú kezére Meda. - Hívd ide Willt!

- Nem lehet, Perseus Jackson miatt zászló vadászt van.

- Nyomd meg azt az átkozott gombot, Will tudja, hogy csak akkor használom, ha nagy a baj - nyögött fájdalmasan a Higins lány, Luke pedig tette is amit kért.

- Mi történik Kheirón? - lépett a kentaur mellé Annabeth.

- Andromedával nem stimmel valami - kereste szemmel Willt Kheirón. - Apollón sarjak hol van Will?

- Már elment a kabinhoz - felelt Kira, Andromeda húga.

- Mi történt? - ért húga szobájába Will.

- Elfolyt a magzatviz - felelt Andromeda helyett Luke.

- De még van két hónap - ráncolta szemöldökét Will. - Ide én kevés vagyok még a nimfákkal is. El kell menned az Olimposzra Luke, Zeusz segítségét kell kérned és Hádészét.

- De Hádész nem lesz ott - sóhajtotta a fiú.

- Előbb Zeuszt győzd meg, utána jöhet Hádész, Andromeda bírni fogja addig.

- Tarts ki Meda - kérte a lányt Luke, majd útnak is eredt.

- Segítségre van szükségem - lépett be a tanácskozás közepén Luke.

- Mi olyan fontos, hogy egy tanácskozás közepén törsz ránk? - fordult a fiú felé Héra.

- A lányom és a szerelmem élete a tét - toporgott az istenek előtt Luke. - Túl korán indult meg a szülés Andromeda-nál. Kérlek Zeusz, segíts rajtuk.

- Tőlem várod a segítséget? - vonta kétségbe a fiút Zeusz.

- Igen, és Hádésztól - bólintott a Castellan fiú.

- Ami tőlem telik megteszem, de Hádészt egyedül kell meggyőznöd - állt fel trónjáról Zeusz.

- Csinálj valamit Will - sírt Andromeda.

- Nem tudom mindkettőtök életét megmenteni - rázta meg fejét elkeseredetten a fiú.

- Mentsd meg a lányom életét Will - dőlt hárta Meda.

- Megjött a felmentő sereg - lépett Will mellé apja, Zeusz pedig egy távolabbi sarokból figyelte az eseményeket.

- Megdöbbentő, hogy önszántadból ide jöttél - lépett be a terembe Hádész.

- A lányomért, és annak anyáért bárhova elmennék.

- Nekem ahhoz mi közöm? - vonta fel szemöldökét Hádész.

- A lelkek a te birodalmadba jönnek - kezdett bele Luke. - Nem engedheted be Andromeda lelkét.

- Az adósom vagy Castellan - bökött a fiú mellkasára Hádész. - Ahogy Apollón és az apád is.

- Igyekezz vissza a táborba  - adott egy gyöngyöt Luke kezébe Perszephoné.

- Köszönöm - sóhajtott megkönnyebbülten Luke, majd el is tűnt Hádész birodalmából.

- Mindenki ki innen, te is Luke - kiáltott fel dühösen Will mikor apja és Hermész a munkájába kotnyeleskedett.

- Zeusz itt marad ahogy én is - lépett kedvese mellé Luke.

- Csak az egyikőtök maradhat - rázta fejét egy nimfa.

- Én maradok - jelentette ki Zeusz.

- Ügyes leszel Dromeda - csókolta homlokon a lányt Luke.

- Szeretlek Luke - mosolyodott el halványan Meda.

- Én is szeretlek napsugár - simított a lány arcára a Hermész sarj, majd Will arcát látva jobbnak látta távozni.

- Will a lányommal törődj - szűrődött ki Andromeda hangja.

- Törődöm vele, de nem hagylak téged sem veszni - hallatszott a felelet is.

- Bejöhetnek - kukkantott ki másfél órával később egy nimfa. - Andromeda nincs magánál, kimerítette a szülés. William szerint nemsokára magához tér.

- Kislány - súgta maga elé Luke, miután egy nimfa karjaiba adta az újszülött csecsemőt.

- Egy gyönyörű kislány, akárcsak az anya - lépett a fiú mellé Andromeda apja.

- Hogy is hívják az unokám? - lépett be nyomban Hermész is.

- Astreya Castellan - felelt Luke a karjaiban pihenő lányát figyelve.

- Astreya ami annyit jelent, hogy... - gondolkodott Apollón

- ...csillag - fejezte be Hermész.

- Miért ezt a nevet adtad neki Luke? - kérdezte kíváncsian Apollón.

- Andromeda miatt, a szemeiben mintha a csillagos eget látnám és Astreya ragyogása arra emlékeszt - figyelte csillogó szemekkel lányát Luke.

- Mikor lettél ennyire költői? - kérdezte halkan a magához térő Andromeda.

- Talán akkor mikor a költészet istenének lánya kegyeire pályáztam - lépett a lány mellé Luke.

- Tehát Ő Astreya? - vette át a kislányt Meda. - Olyan...

- gyönyörű - fejezte be az újdonsült anyuka mondatát testvére.

- Tökéletest akartam mondani, de végülis igazad van. A tökéletesben az is benne van, hogy gyönyörű - bólintott Andromeda.

- Hagyjuk pihenni a kis családot - terelte ki a bent állókat Will, s miután az ajtó bezáródott a pár Zeuszra pillantott.

- Már itt sem vagyok - lépett egyet hátra, majd egy villámlás kíséretében el is tűnt amit Astreya sírása követett.

- Hogy találná el apám egy repülő sarúja - forgatta szemeit Luke, majd igyekezett segíteni szerelmét a baba nyugtató akcióban.

- Luke - szólította meg a fiút Andromeda miközben a kiságyba tette Astreya-t.

- Igen? - kérdezte Luke.

- Te tudsz ezekről valamit? - mutatott a kicsi csuklóira Meda.

- Igen, ahogy ezekről is - simított Astreya bokájára Luke. - Zeusz jele, csak így tudta megmenteni Astreya életét.

- De ettől nem lett kötődése Zeuszhoz, igaz? - pillantott a villám alakú anyajegyekre Meda.

- Nem, Ő akkor is egy tökéletes Apollón és Hermész sarj - mosolygott a kiságyban alvó lányára Luke. - Az első, de nem az utolsó - tette hozzá, s mielőtt Andromeda felelhetet volna ajkaira hajolt.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro