AWS Imagine, úgy mindenkinek. De azért elsősorban:
Usnk_On_The_Pad, PerverzVagyokSzia,
xsaryyy
LexaSzabo
Remélem tetszeni fog 😊

Alap sztori: Teljesen gyanútlanul lézengsz a városban, amikor váratlan dolog történik. De vajon hogy néz ki ez ötféle képpen?

Figyelem! Az öt rész, mind különálló történet, csak éppen mindegyik E/2 -ben van megírva!

Dani:

Unottan sétálsz a budai utcákon, bámulod a veled szembe jövő embereket. Végre meglátod a rád váró barátnődet, aki éppen az egyik sarkon elmélyülten figyel valamit.
- Szia! - köszönsz neki, majd megölelitek egymást.
- Na? - kérdezi - Merre?
- Nézd csak - nyitod meg a telefonodon a térképet - Ott van egy nagyon fasza kávézó, be lehetne ülni oda.
- Oksa, menjünk. - egyezik bele rögtön, majd el is indultok.
Egész úton a legfrissebb AWS vlogon jár a fejed, így nem csoda, hogy majdnem fentmaradtok a buszon. Éppen a kávézó teraszára készültök leülni, amikor neked jön valaki.
- Ó, ne haragudj! - szól egy ismerős hang a hátad mögül, mire összeugrik a gyomrod. Ez...
Lassan megfordulsz, és majd' le esik az állad. Ott áll, Dani, vagy ha úgy jobban tetszik, Kökényes Dániel, az Aws zenekar gitárosa. Hús vér valójában.
- Úristen. - nyögöd ki az első szót ami eszedbe jut, mire ő elneveti magát.
- Azért ennyire nem vagyok ijesztő. - mondja még mindig mosolyogva.
- Nem, tényleg nem, csak... - mutatsz a zenekar logójával ellátott pólódra, amit eddig a rajtad lévő kardigán takart.
- Áhh, értem. - közli veled, majd a barátnődre néz, aki szólásra nyitja száját.
- Azt szeretné mondani ez a szerencsecsomag, hogy kérhetünk-e egy fotót. - jelenti ki, mire Dani és te is elmosolyodtok.
- Persze, gyere. - áll be melléd a gitáros mosolyogva, neked pedig, végre nem kell műmosolyognod, hiszen az arcodon lévő vigyor, még órákig levakarhatatlan marad.

Bence:

Izgatottan indulsz a húgoddal, és a bátyáddal tánc edzésre. Már nagyon várod, hogy lásd a többieket, igaz, előtte még be kell mennetek a bátyáddal fodrászhoz.
A két testvéred egymás kezét fogva megy elöl, te pedig a gondolataidba mélyedve sétálsz utánuk.
Nemsokára dal premier. Nem is akármilyen, a legújabb AWS szám videóklippje kerül a nyilvánosság elé, mégpedig két nap múlva.
Bár imádod a srácokat, ezt most is mutatod, a válladon lógó AWS logós vászon táskával, addig te szépen lassan meg fogsz őrülni, hiszen a türelem sosem volt az erősséged.
Befordultok a fodrászat utcájába, ahol különböző üzletek tömkelege tárul a szemed elé.
,,Angyalhaj szépségszalon" Olvasod le az ajtóról, ami előtt megálltatok.
- Na szép, fiú létedre szépségszalonba jársz? - mondod vigyorogva a bátyádnak, aki szúrós szemmel néz rád.
- Ez csak a neve. - magyarázkodik - Igazából rengeteg férfi jár ide fodrászhoz.
- Persze, persze... - legyintesz nevetve, majd beléptek.
A fiú perceken belül le is ül az egyik székre, míg ti a várakozóknak kihelyezett foteleken foglaltok helyet.
A telefonodba mélyedsz, miközben észveszejtően értelmes beszélgetést folytatsz Facebookon a barátnőddel. Ő is nagyon izgatott, mind a mai tánc óra, mind a holnap utáni dal premier miatt.
Egyszer csak, nyílik az ajtó, és egy első látásra ismerős férfi lép be rajta. Megfordul, mire láthatóvá válik az arca, te pedig nem tudod visszafogni magad.
- Bakker! - kiáltasz fel.
Brucker Bence áll ott, az AWS gitárosa, aki hatalmas példaképed, mint zenélés, mint emberség tekintetében.
- Úrsiteeen! - pattansz fel a székről, és a sokkolt férfi elé ugrálsz.
- Ááá!!! - pattogsz tovább mint egy gumilabda, a következő pillanatban, pedig a húgod kezét érzed a válladon.
- B/N (beceneved) nyugi. - mondja kínosan, majd a következő mondatait Bencéhez intézi.
- Óriási AWS fan. - jelenti ki, bár több mint valószínű, hogy erre már ő is rájött.
- Értem. - mondja miközben elmosolyodik. - Ennyire sem örültek még nekem soha. - teszi hozzá nevetve, mire vigyorogva nézel rá.
- Esetleg... - kezded. - Kérhetek egy fotót? - kérdezed egy cseppet elpirulva.
- Persze, gyere! - karolja át a válladat, a húgod pedig már rögtön kapja elő a telefonját, hogy készítsen pár fotót.
- Egyébként... - szólal meg ismét - Itt szinte mindig megtalálsz. - mondja mosolyogva.
- Hogy-hogy? - csodálkozol.
- Ő ott... - mutat a fodrászra, aki éppen a bátyád haját csinálja - Az öcsém.

Soma:

A legjobb barátnőd, és te, éppen a kedvenc fánkozótok galériájan ücsörögtök, különböző édességeket majszolva. Közben az AWS zenekar YouTube csatornáján lévő videókat, vlogokat néztek, és szinte minden másodpercben fel-fel nevettek egy jó poénon.
- Mit rakjak be? - kérdezed a barátnődtől.
- Úúú! - csillan fel a szeme - A fekete részemet! - mondja a kedvenc dalát, mire te rögtön el is indítod.
- Hallod. - kezdi nevetve - Milyen menő lenne már, ha most így beállítana ide Soma... - fantáziál, te pedig nevetve megforgatod a szemed.
- Persze, ez nagyon valószínű. - mosolyodsz el, de azért valahol legbelül nagyon szeretnéd.
A témát ezzel le is zártátok, a dal pedig véget ért elindult helyette a Még lélegzem.
A barátnőd éppen az egyik savanyú cukorkát veszi be a szájába, amikor recsegni kezd a felfelé vezető lépcső. Gondolod, az eladó jön fel, levinni a fánkokhoz tartozó tányérokat, mint ahogy azt mindig szokta.
Azonban, a férfi helyett egy sötétbarna bozont jelenik meg a lépcsőn, a hozzá tartozó sok közül is felismerhető bajusszal. Schiszler Soma állt ott, az AWS basszusgitárosa, a Bajuszkirály.
Egy hatalmas horkantás hallatszik, majd a melletted ülő barátnőd fulladozva kezd a köhögés, és a nevetés egyvelegébe.
Ezt látva te is nevetni kezdesz, majd a visszafogott kuncogás, az egész épületet betöltő nevetéssé alakul át.
Szerencsétlen, ajtóban álló fiú, kikövetkezteti az előttetek bömbőlő hangszóróból, a rajtad lévő AWS logós sapkából, és a majd' meg fulladó barátnődből, hogy ő a nevetés tárgya, így minden visszafogottság nélkül, ő is nevetni kezd.
Annyira abszurd, annyira furcsa az egész helyzet, hogy a helyiségben - rajtatok kívül, természetesen - nem tudja senki, hova tenni, csak ti hárman törölgetitek a könnyeiteket.
Amint végre abba tudod hagyni a nevetést, még mindig fájó hassal Somához fordulsz.
- Ne haragudj... - mondod picit rekedtes hangon, majd ismét kitör belőled a röhögés.
- Ugyan... - mondja Soma két röhögőgörcs között. - Legalább történt is valami ezen a napon. - teszi hozzá, majd leül az asztalotokhoz, készülve egy minden eddigit felülmúló fangörcs rohamra.

Roni:

Te, és a nővéred a hangszerbolt bejáratához közeledtek. Gitár húrt kell neki venni, mert elmondása szerint, elhasználódtak.
Beléptek az ajtón, ami csilingelve jelzi az érkezéseteket. Az eladó nyomban hozzátok lép, pár szó után elindul egy irányba, a nővéred pedig utána.
Te rögtön szétnézel, imádod a hangszeboltokat. Csak páran lézengenek rajtatok kívül, de nem is nagyon nézed meg őket. Had legyenek maguknak.
Odalépsz egy gyönyörű zongorához. Éjfekete színe csak úgy csillog villog, a billentyűi pedig szabadon állnak, jelezve, ki lehet próbálni.
Leülsz a hangszerhez, és lenyomod az első akkordot. Tovább játszod a darabokat, amik a fejedben vannak, majd amikor kifogysz, új fába vágod a fejszéd.
Van egy dal. Név szerint egy AWS Dal, még konkrétabban pedig a Sorsforgató. Régóta próbálod megfejteni a hangjait, és többnyire sikerrel is jártál, de egy ponton elakadtál.
Reménykedsz, hogy itt, a néma csendben nyugodtan tudsz majd erre koncentrálni, így neki is állsz.
De nem... Csak nem akar összejönni, pedig annyira akartad! Ez neked egy nagyon fontos dolog, és persze, mint mindig, most sem adod fel.
Kitartóan ismételgeted az előtte lévő pár hangot, és próbálgatod melyik illene oda, amikor egy hang szólal meg mögötted.
- Cisz. - mondja nyugodtan.
Ijedten hátranézel, de a sokk csak fokozódik.
Roni áll mögötted, ő, az a Roni. Veress Áron, az AWS dobosa, hatalmas példaképed.
- Öhm. - próbálkozol, de nem jön ki egy értelmes hang a torkodon.
Elneveti magát, mire ösztönösen elpirulsz.
- Segítek jó? - kérdezi, miközben már a hatalmas AWS logós pulcsid láttán valószínűleg tisztázódott benne, hogy igazi rajongóval van dolga.
- Köszönöm. - mondod halkan, mire rád nézve elmosolyodik, és leül melléd.
Eljátsza, gyönyörűen, hiba nélkül az egész dalt, te pedig még mindig sokkhatás alatt állsz.
- Hű... - nyögöd ki. - Ez gyönyörű.
- Örülök, hogy tetszik. - mondja őszintén, majd egy sikítást hallasz a hátad mögül. A nővéred áll ott, aki másodperceken belül melletted terem, kikapva a zsebedből a telefont, és már áll is, hogy lefotózhasson.
- Esetleg... - mondod ismét vörös fejjel, mire Roni nevetve melléd lép, és átkarol.
A nővéred kattint párat, majd a fiú két papírt húz elő a zsebéből.
- Ha gondoljátok, gyertek el. - mosolyodik el, majd a csengőt ismét megszólaltatva kilép a hűvös utcára.

Örs:

Nevetve ülsz a Corvin pláza egyik kajáldájában a barátnőddel, aki éppen a hamburger evési rekordját próbálja megdönteni.
- Nem volt túl okos ötlet most belevágni, nemrég ebédeltem... - közli veled a második hambi után, mire te egyszerűen csak kineveted.
- Gratulálok... - mondod, miközben vállon veregeted, és ezzel tisztázódott is a dolog.
Miután biztossá válik, hogy nem tud többet enni, elindultok át az épületen. Éppen a könyvesbolt és az ötéveseknek való játék kisvonat között sétáltok el, mikor megszólal a telefonod.
,, A város tetején ülve nézem, hogyan lángol a világ..." Üvölti a hangszóró Siklósi Örs, az AWS énekese hangján.
Ez bizony egy nagyon hosszú történet. Évekkel ezelőtt kezdődött, amikor véletlenül felfigyeltél erre a csodálatos öt srácra. Azóta ők megjárták Lisszabont is, te és a barátnőd pedig a világ legnagyobb AWS rajongójaivá avanzsáltatok. Ezt büszkén is mutattátok, hiszen most is, egyikőtökön Hangyás Baseball dzseki, másikótokon pedig az egyik dalszöveg részletettel ellátott tornazsák volt.
- Szia. - vetted fel a telefont, de szerencsétlen öcsédet elég hamar le is ráztad, ugyanis nem sok időd maradt a barátnőddel.
Mikor leraktad, kérdőn néztél a melletted álló lányra, aki a csengőhangod ütemére ringatózott ide oda, és halkan azt dúdolta.
- Kérem vigyázzanak az ajtók záródnak! - énekelte tovább, mire te is becsatlakoztál.
- Már látszik a fény! De ez még csak a hajnali járat... - üvöltöttétek téli torokból, miközben az emberek igen csak megbámultak.
- Rázza a város az első buszt ahogy átível a Dunán... - folytatjátok zavartalanul, majd hirtelen összerezzensz.
- Amin a bejövő égéstermék fojtja az átutazók nyakát... - énekli a csodálatosan tiszta hang a hátatok mögött, mire megperdülsz a tengelyed körül.
Siklósi Örs áll ott, teljes életnagyságban, és éppen énekel.
Ránézel a vigyorgó barátnődre, és az arcáról egyértelmű jelét olvasod le annak, hogy folytassátok.
- Nézem az ellenséges szemeket, ezeket a barátságtalan fejeket, én már tudok rólatok eleget, és ti is a földbe bomlotok el! - Itt már mindkettőtöknél telefon van, amivel készül is a videó, Örs pedig gond nélkül fejezi be a dalt.
A kisebb közönség, akik összegyűltek mellettetek, lassan elindulnak, és mennek a dolgukra.
Ti azonban, a világ legnagyobb fangörcse előtt álltok, Örs pedig vigyorogva néz rátok.
- Jó volt a műsor mi? - kérdezi nevetve, mire egyöntetűen bólogattok.
- ÁÚRISTEN - jön ki a barátnődből az első (értelmes) mondat, mire mindannyian elnevetitek magatokat.
- Azért ennyire nem vagyok nagy szám... - mondja Örs a tarkóját vakarva, te viszont rávágod.
- Ó dehogyisnem... - mosolyodsz el, miközben életed legboldogabb beszélgetésébe kezdtek.