Peter Hale-Házibuli
Kérte: csakegylany2008
Szavak száma: 2253
Fandom: Teen Wolf
Páros: (T/N) x Peter Hale
Tudom, sokat kellett erre várni, viszont most itt van. A +18 nem az erősségem, szóval előre is bocsánat. Jó olvasást!
Reggel az ébresztőmre keltem, de mikor megláttam, hogy nem a telefonom jelez, és tudatosult bennem a tény, hogy már megint az átkozott szuperhallásomnak köszönhetem, hogy idáig hallom valamelyik Hale ébresztőjét, dühösen felordítottam.
– Kapcsold már ki bazmeg! Reggel 6 van csesszétek meg. – morogtam az utolsó mondatot miközben kimásztam az ágyból. Felvettem egy melegítőt, meg egy melltartót – ugyanis csak póló volt rajtam meg egy bugyi –, majd leindultam a konyhába, hogy megigyak egy kávét. A konyhában már Peter szürcsölgette a koffein bombáját egy bögréből, míg Cora az asztallapnak támasztotta a fejét.
– Jó reggelt. – szólalt meg Peter.
– Lehetett volna jobb is. – dünnyögtem elnyomva egy ásítást, közben töltöttem magamnak is a fekete italból. – Egyáltalán kinek van beállítva az ébresztője, szombat reggel 6-ra? – tettem fel a 10.000 dolláros kérdést, közben a pultnak döntöttem a csípőmet.
– Mallison a bűnös. – motyogta Cora.
– Legalább vissza aludt? – kérdeztem gúnyosan és nagyot kortyoltam a kávémból.
– Pontban 6:10-kor kiiszkolt a házból. – felelte Peter letéve az asztalra a bögréjét.
– Úúú tényleg (T/N), te még nem is tudod. – kapta fel a fejét legjobb barátnőm.
– Ki halt meg? – kérdeztem unottan.
– Senki.
– Még. – vágta rá a férfi, mire megforgattam a szemeim.
–Szóval mit nem tudok?
– Bulit rendezek. Ma. Itt a házban. Szóval el kell mennünk ruhát venni. – ugrott fel izgatottan az asztaltól.
– Cora, van ruhám.
– Jól van ügyvédnő, tudom én azt. De egy bulira nem vehetsz fel nadrág kosztümöt. Igaz Derek? – kérdezte az éppen belépőtől.
– Mi?
– Csak azt mondom, hogy (T/N) nem jöhet nadrág kosztümben bulizni.
– Engem ebből hagyjatok ki.
– Peter? – fordult a férfi felé, akinek már csak a hűlt helye volt ott, majd kintről felbőgött a kocsi motorja. – Akkor is veszünk ruhát. – kötötte az ebet a karóhoz.
Végül kb. 3 óra vásárlás árán, de lett ruhám. Egy (K/Sz) combközépig érő ruha, aminek lenge, átlapozós felsőrésze volt, és hosszú, bő ujja, ami csuklónál beszűkült, és a kezemre simult. Mivel nagyon nyitott volt elől, így nem vehettem fel hozzá melltartót, ami miatt kissé szorongtam is, de Cora szerint'' Olyan dögös vagy, hogy ha pasi lennék, tuti meghúználak.'' Hát igen, ő a legjobb barátnőm. (H/Sz) hajammal nem csináltam semmit, úgy is össze-vissza állna egy idő után, szóval csak kifésültem. Sminknek, egy kevés szempillaspirált és a kedvenc núd árnyalatú rúzsomat kentem fel. Felvettem egy fekete magassarkút, befújtam magam parfümmel, majd megálltam a tükör előtt. Lent már ment a buli egy ideje, de nem foglalkoztam vele túlságosan. A tükörképem nézegetésében, az ajtómon való kopogás szakított meg, így sóhajtva kinyitottam. Az ajtóban Derek állt, mire kérdőn néztem fel rá.
– Cora küldött. Azt üzeni, hogy igyekezz. Mellesleg jól nézel ki.
– Köszi. Egy pillanat és megyek. – azzal bevágtam előtte az ajtót. Oké (T/N), nyugi. Csak menj le és érezd jól magad. Azzal ismét kinyitottam az ajtóm, és kilépve azon, bezártam magam mögött, és leindultam a földszintre, ahol dübörgött a zene, és mindenfelé fények villództak.
– Na végre! Azt hittem sosem jössz le. – csapódott mellém legjobb barátnőm. Rajta egy fekete haspóló volt, fekete szaggatott farmerral és tornacipővel.
– Én miért nem lehetek ilyenben? – kérdeztem végig mutatva rajta.
– Csak. Inkább igyál és érezd jól magad. – azzal meglökött az egyik sarokban álló asztal felé, ami tele volt pakolva alkohollal.
Hajnal fél 1 volt, és már megittam egy üveg whiskyt, egy üveg tequilát és 5 gin tonikot. Mivel vérfarkas vagyok, ezért csak ennyi mennyiség után kezdett el beütni az alkohol. A DJ, akit Cora hívott, éppen Bebe Rexha és David Guetta közös számát, az I'm good-ot játszotta, persze a remix változatát. Valószínűleg az alkohol miatt, de bementem a tömegbe és én is táncolni kezdtem, vigyázva, nehogy a kezemben levő pia kilöttyenjen a poharamból. Találkoztam Stilesal, Scottal és Allisonnal akik nagyon el voltak együtt szóval őket nem is zavartam, és Lydiat is láttam az egyik asztalnál. Pont a poharamat töltöttem újra, mikor megjelent mellettem Peter.
– Téged is látni? Azt hittem leléptél valahova, és csak holnap jössz vissza. – mondtam neki, a zenét túl kiabálva.
– Ez volt a terv, de Cora megfenyegetett, hogy kitekeri a nyakam, ha nem jövök. – mondta a férfi, mire felnevettem.
– És te megijedtél tőle? – incselkedtem vele. Gyorsan csináltam magamnak egy vodka sprite-ot, fele-fele arányban, majd visszafordultam Peterhöz.
– Nem mondanám. Más miatt döntöttem úgy, hogy maradok. – mondta titokzatosan.
– Feltételezem a lányok miatt. – ittam a poharamba.
– Én ezen pontosítanék. Csak egy lány miatt. – miközben ezt mondta, végig a szemeimbe bámult. Azok a csodálatos kék szemek szinte rabul ejtették az én (Sz/Sz) szemeimet, és nem eresztették. Ezt a pillanatot egy részeg srác zavarta meg, aki konkrétan rám esett.
– Uuu szia szépség. Van kedved velem táncolni? – kérdezte kásás hangon. Tömény alkohol szaga volt a srácnak, és már azon voltam, hogy melegebb éghajlatra küldöm, mikoris Peter nemes egyszerűséggel elrántotta tőlem.
– Bocs haver, de már van partnere. – azzal karon ragadott és behúzott a tömegbe. – Velem már van kedved táncolni? – kérdezte vigyorogva, közben kezeit a derekamra csúsztatta, míg én a nyakát karoltam át.
– Nem is tudom. – ismét egymás szemeibe bámultunk. Elkezdett felém közelíteni, de nem húzódtam el. Titkon mindig is vonzott ez a férfi, de ezt az érzést mindig mélyen elnyomtam magamban. Úgy tűnik ezt az alkohol szépen előhozta. Már csak arra eszméltem fel, hogy Peter az ajkaimra mar és közelebb húz magához. Ezen felbátorodva a hajába túrtam egyik kezemmel, míg másikkal a nyakára simítottam. Nyelvével végig simított alsó ajkamon, ezzel bejutást kérve, amit gondolkodás nélkül adtam meg neki. Mind ketten a dominanciáért küzdöttünk, de nagyon jól tudtuk, hogy úgyis felül fog rajtam kerekedni, de makacsságomnak hála, nem adtam meg neki ezt az örömöt. Pár perc után lihegve váltunk el egymástól, majd ahogy eljutott az agyamig milyen zene is megy, hátat fordítottam Peternek és elkezdtem táncolni. Kicsit rá is játszottam a dologra mikor csípőmet forgatva hozzá dörzsöltem magam. Azt hiszem elértem a kívánt hatást, ugyanis a következő pillanatban magához rántott, és szorosan fogta körbe ismét a derekamat.
– Veszélyes játékot játszol kedvesem. – morogta a fülembe, mire a fejem hátra hajtottam a bal vállára, jobb kezemmel pedig az arcára simítottam.
– Tudom. De nagyon is élvezem. Te talán nem? – nem válaszolt, csupán a nyakamba csókolt.
– Valaki egész intenzíven figyel minket. – mormolta a fülembe ahogy elszakadt a nyakamtól egy pillanatra. – Mi lenne, ha ezt inkább fent folytatnánk? – kérdezte, majd finoman a nyakamba harapott.
– Nem rossz ötlet. – feleltem, majd megfordultam és megcsókoltam. Nem hagytam időt, hogy viszonozza, azonnal elváltam tőle, és kikaptam a mellettem elsétáló srác kezéből a poharat, melynek tartalmát legurítottam. Kézen fogtam a férfit, elkezdtem húzni az emeltre. Miután sikeresen bejutottunk a szobámba, az ajtót kulcsra zártam, biztos, ami biztos. Éppen, hogy Peter felé fordultam, az ajtóhoz préselt, és vadul ajkaimra tapadt. Kezemmel hajába túrtam és pár tincset meg is húztam, mire felmorrant. Kezei felfedezőútra indultak testemen, míg meg nem találták a ruhám nyitott felső részét. Kezeit bevezette a selymes anyag alá és mellemre markolt, mire csókunkba sóhajtottam.
– Tudod észvesztően áll rajtad ez a ruha. – kezdte ahogy elszakadt tőlem. – De most jobban mutatna valamelyik sarokban. – letolta a vállamról a (K/Sz) anyagot és a vállam kezdte el behinteni nedves csókokkal. Kezeimet kibújtattam a ruha ujjából, mire Peter megfogta a ruha alját, és elkezdte azt lehúzni, de mivel a ruha közepe szűkebb volt, megakadt a csípőmön, és nem ment lentebb, hiába kezdte el rángatni az anyagot.
– Ha szét szaggatod a ruhámat, véged van. – morogtam.
– Veszek neked másikat. – vágta rá, és ezzel egyidejűleg a ruha anyaga hangos reccsenéssel megadta magát, és a földre hullott. Összehúzott szemekkel pillantottam az alfára, aki csak szemeit forgatva húzott közelebb egy csókra. Közben kezeim felfedezőútra indultak fekete pólója alá. Végig cirógattam kockás hasát, feszes oldalát, mígnem elértem kidolgozott mellkasához, majd kihúzva kezem a sötét anyag alól, megfogva azt, nemes egyszerűséggel letéptem róla, mire felmorrant.
– Ne morogj. Most már egálban vagyunk. – váltam el tőle. A combom alá nyúlt és az ölébe kapott, mire én kezeimmel és lábaimmal átkaroltam őt, majd elindult az ágyam felé, amire óvatosan lefektetett. Fölém hajolva a nyakam kényeztetésébe kezdett, míg kezével a mellemet vette kezelésbe. Kezemmel hajába túrtam, mire felemelte a fejét, és kezeimet összefogva, a matracnak szegezte. Vörös szemeit felvillantva nézett mélyen az én sárgán ragyogó íriszeimbe. Próbált behódoltatni, de nem akartam megkönnyíteni a dolgát. Aha, én nem, de a farkasom minden áron beakart neki hódolni, és az ilyen helyzetekben sajnos a farkasom szokott győzni az emberi énem felett, szóval oldalra fordítottam a fejem és próbáltam belesüppedni a matracba.
– Csak tudnám miért ellenkezel velem. – mormolta nyakamba, mire kirázott a hideg. Elkezdte csókokkal behinteni a testem, amit először még szó nélkül tűrtem, de mire köldökömhöz ért, elhagyta a számat egy-két hangosabb sóhaj.
– Rajtad még mindig sok a ruha. – sóhajtottam mikor a combom belsejét kezdte el beteríteni csókokkal. Egy pillanatra abba hagyott minden tevékenységet. Ruha súrlódást hallottam, majd valami tompán puffant a földön, végül ismét fölém mászott. Heves csókot kezdeményeztem, amit készségesen viszonzott is. Kezem bebarangolta testét, ahogy az övé is az enyémet, mígnem az utolsó ruhadarab is lekerült rólunk. Egyik kezével végig simított testemen, és csak az ágyékomnál állt meg. Nem mondott semmit, csupán két ujját nyílásomba vezette, mire meglepetten felnyögtem. Kezemet felkarjára simítottam, míg ő a nyakam azon pontját harapdálta és csókolgatta, melyre a jelölés szokott kerülni. Egy aprót löktem felé csípőmmel, jelezve neki, hogy csinálhatna már valamit.
– Milyen türelmetlen van. – szólt kuncogva.
– Erről is te tehetsz.
– Na ne mond. – a kulcscsontomra harapott, mire egy sóhaj szakadt fel a torkomból, majd hirtelen elkezdte kezét mozgatni. Nem siette el a dolgot, ráérősen járt bennem két ujja, aztán három. Farkasomnak ez nem volt elég. Többet akart. Hogyan is lett volna elég? Mindent akart az alfájától. Jót és rosszat is. Erre természetesen a közelgő teli hold is rájátszott. Ragyogó béta szemeimmel az ő vöröseit kerestem, melyeket hamar meg is találtam. Tudta jól mit akarok, mégsem adta meg azt.
– Kérlek... – nyüszítettem neki.
– Mit kérsz? – kérdezte szórakozottan.
– Tudod te azt nagyon jól. – fújtattam, mire kezét torkomra szorította.
– Na ide figyelj... – morogta. Vörös szemei villogtak, agyarai megnyúltak míg karmai bőrömbe vájtak. Ez a farkas ösztön nagyon beteges, mert a bennem élő bétának ez a viselkedés roppantmód imponált. – ÉN vagyok az alfa, tudd hol a helyed. – morogta szinte már-már állati hangon. – Szóval mond el nekem szépen, mit akarsz?
– Téged. Téged akarlak. Azt akarom, hogy a tiéd legyek alfa. – már szinte nyüszítettem. Elengedte torkom, helyette egyik kezével megtámaszkodott a fejem fölött, míg másik kezével csípőmre fogott és minden szó nélkül belém lökte magát. Egy fájdalmas nyögés szakadt fel torkomból, közben felkarjába martam. Várt egy pár percet míg megszokom, majd lassan elkezdte mozgatni csípőjét. Kezeim felkarjáról vállára, majd hátára vándoroltak, amit karmaimmal véresre szántottam. Ez persze nem zavarta, még tetszett is neki, legalábbis a nyögéseiből ítélve. Ahogy gyorsított lökésein egyik lábammal körbe öleltem derekát, hogy mélyebre menjen, ám ebből az lett, hogy lábamat leszedte magáról, és vállára emelte azt. Ez volt az a pont, ami hangosabb és több nyögést, sóhajt váltott ki belőlem, de belőle is. Lehajolva hozzám mélyen megcsókolt, majd nyakam és vállam harapdálásába kezdett. Már mind a ketten közel voltunk az orgazmushoz, minek eredményeként egyre erősebbek és szabálytalanabbak lettek lökései.
– Peter... én min... – nem tudtam egy értelmes mondatot kinyögni, de ő még így is értette mi bajom.
– Tudom... én is... – zihálta. Nem kellett sok mire elért minket a gyönyör hulláma. Éreztem ahogy fogait a nyakhajlatomba mélyeszti, ahogy én is az övébe. Testem remegett, még az orgazmus hatása alatt álltam, mikor Peter kihúzódott belőlem és mellém feküdt. Mindketten kapkodtuk a levegőt, de próbáltuk rendezni légzésünket. Peter kihúzta alólunk a takarót, amit magunkra terített miután szorosan magához húzott. Nem szóltunk semmit, nem volt rá szükség. Mielőtt elaludtam volna, még éreztem, hogy homlokon csókol.
Reggel arra ébredtem, hogy a nap kivilágítja a szememet. Nyöszörögve fordultam át a másik oldalamba, ám egy kemény mellkasba ütköztem. Egy pillanatig gondolkoztam, hogy ki van az ágyamba, majd eszembe jutott a tegnap este, vagyis a ma hajnal mire kicsit elvörösödtem.
– Jó reggelt. – szólalt meg Peter rekedten, majd könnyű csókot lehet ajkaimra.
– Jó reggelt. – feleltem halka, fejemet mellkasába fúrva.
– Mennyi lehet az idő? – kérdezte, közben lustán cirógatta karomat.
– Nem tudom. Lehet már 9 óra is elmúlt. – nyöszörögtem, majd erőt véve magamon kibújtam az ölelő karokból és felültem az ágyon, hogy az éjjeliszekrényemen lévő órára pillantsak. Ez egy szarvas hiba volt, ugyanis a takaró leesett rólam, és azon kívül más nem igen takarta testemet. – Basszus! Már fél 1?! – kérdeztem sokkosan, majd inkább vissza dőltam a párnák és takaró közé. – Lassan le kéne mennünk. Nem?
– Lehet. – morogta, majd megdörzsölve arcát kimászott az ágyból. Rajta sem volt ruha, így nyugodtan stírölhettem meztelen testét. – Tetszik, amit látsz? – kérdezte kacéran miközben felhúzta a boxerját.
– Egy cseppet sem. – válaszoltam kurtán, majd én is kimásztam az ágyból.
– Mintha tegnap este nem ezt mondtad volna. – szúrta oda, mire mosolyogva megforgattam a szememet.
– Jössz nekem egy ruhával. – emeltem fel a földről a ruhám maradványait.
– Az sem lenne hosszú életű. – rántott vállat. Már a farmerja is rajta volt és miután felkapta a földről a pólója maradékát, csak kérdőn nézett rám.
– Ne nézz így. A ruhámnak is ez lett a sorsa. – nem mondott semmit, csak közelebb lépett, és magához húzva megcsókolt. Kezeit derekamra vezette, míg én nyakát fontam körbe. Ahogy elváltunk egymástól, észrevettem a nyakhajlatában egy harapás nyomot, amin végig simítottam.
– Neked is van. – suttogta fülembe és megfordított, hogy szembe legyek a tükörrel. Tényleg volt a nyakhajlatomban egy valamivel nagyobb nyom.
– Megbántad? – kérdeztem halkan, ahogy a jelölésemre simítottam.
– A legkevésbé sem. És te? Megbántad?
– Egyáltalán nem. – feleltem. És természetesen ezt a pillanatot is meg kell valakinek szakítania.
– Tudom, hogy bent vagy. Nyisd ki az ajtót! – dörömbölt Cora az ajtómon. Gyorsan magamra csavartam a takarómat és csak úgy engedtem be legjobb barátnőmet.
– Mikor este csak úgy eltűntél, azt hi ~ – kezdett el egyből beszélni, de mikor meglátta Petert és felmért minket, majd meglátta a jelölést, lefagyott. – Úr isten! Ti ketten... te jó ég! Már itt sem vagyok. – hadarta, majd, eltűnt a lépcsőnél. – Ezt meg kell beszélnünk! – kiáltotta még vissza, mire Peterrel felnevettünk.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro