Kérte: nevtelen_olvaso
Szavak száma: 1134
Fandom: Harry Potter
Páros: OC x Bill Weasley

Remélem elnyerte a tetszésed. Helyesírási hibákért/elírásokért bocsánat.
Jó olvasást!

......"nyáron találkozunk csak leghamarabb, az ajándékodat majd Vihar viszi neked."
A.M.

"Akkor az idei karácsonyt a Roxfortban töltöm." Sóhajtva hajtogattam össze a levelet, majd vissza tettem a borítékba. Kedvetlenül turkáltam a zabkásámat, mikor levágódtak mellém az ikrek.

-Miért lógatod az orrod?-kérdezte Fred.

-Megyünk haza, tudod karácsonyi szünet van.-folytatta George.-Akkor jössz hozzánk is?

-Én idén itt töltöm a karácsonyt fiúk. Alastornak dolga van és inkább itt maradok minthogy egyedül legyek otthon.-felelem szomorúan.

-Jázmin, nem is mondtad hogy nálunk töltöd a szünetet.-Ron és az arany trió másik két tagja ült le velünk szembe.

-Tessék?-értetlenül néztem a fiatal Weasley fiút aki csak meglóbált előttem egy pergament.

-Anya írta hogy nálunk leszel.

-Látod nem maradsz itt.-lelkesedett George.

-Amúgy sem hagytunk volna itt.-mondta Fred, mire mind a három Weasley hevesen bólogatni kezdett.

-Most Bill is itthon lesz, sőt még Charlie is haza jön pár napra.-a legifjabb vöröske huppant le a trió mellé, és megpuszilta Harry arcát.

-Nem szeretnék útban lenni.-húztam el a számat.

-Ilyet ne is mondj. Most pedig lapátold be azt a trutyit és menj pakolni.-nem mondtam semmit, csak elrohantam pakolni. A nagy izgalom és boldogság miatt már nem is volt étvágyam.

-Jázmin, ébredj. Mindjárt beáll a vonat.-hirtelen kipattant a szemem és felugrottam, ezáltal összefejeltünk az előttem állóval, aki Jordan volt jelenleg.

-Basszus, ne haragudj Jordan.-néztem rá fájdalmas tekintettel miközben a homlokomat dörzsöltem.

-Nem gáz.-felelte, közben ő is a homlokát masszírozta. Ahogy tudtunk, mentünk is ki a kupéból, majd le a vonatról, a peronon pedig már az ikrekkel a Weasley házaspárt kerestük a szemünkkel, akiket hamar kiszúrtunk, ugyanis Mrs.Weasley ahogy meglátott minket, már integetni kezdett. Ahogy oda értünk Molly szoros ölelésbe húzott mindannyiunkat.

-Jaj Jázmin drágám, jól vagy?-két kezébe fogta az arcom miközben miközben aggódó szemekkel vizslatott.

-Persze Mrs.Weasley.-mosolyodtam el.

-Még jó hogy az a morgós vénember írt levelet hogy dolga lesz. Most ott lennél egyedül a Roxfortban.-szörnyülködött a nő. Még a többieket végig ölelgette, majd már mentünk is az Odúba.

Mikor megláttam a családi kuckót melegség öntötte el a szívem. Mégsem leszek egyedül. A házban meleg volt, és sütemény illat szállt minden felé.

-Mindenki menjen pakoljon ki, Charlie és Bill is nemsokára itt lesznek.-amíg mi pakoltunk, addig Molly megterítette az asztalt. Felajánlottam hogy segítek, de Mrs.Weasley csak legyintett rá.

Az ikrek éppen valami új csínytevésről magyaráznak nekem, hogy milyen vicces lenne Piton színváltós hajjal, mikor a két várt vendég is betoppant. Persze a mellettem ülőket ez sem tartotta vissza attól, hogy újabb csínyeket eszeljenek ki, amikkel bosszanthatják a denevért.

-Én még csak azon csodálkozom hogy életben vagytok fiúk.-fejrázva dőlök hátra a kanapén miközben felváltva nézek a két fiúra.

-Már megint mit eszeltek ki?-Charlie lépett elénk nevetve mire az ikrek megölelték őt amit én csak mosolyogva figyeltem, aztán az érkező felrántva az ülőalkalmatosságról, szorosan megölelt engem is.-Csak nem hitted hogy kimaradsz?-nevetett fel mély hangján a férfi, mire én is felkuncogtam.

-Azért hagyj nekem is valamit. Ne törd össze.-szólt oda Bill testvérének. Hevesebben kezdett dobogni a szívem ahogy meghallottam a hangját. Utoljára csak nyáron találkoztunk, akkor is kb 2 napra. Elengedtem Charliet, majd Bill felé fordultam aki mosolyogva ölelt át. Kirázott a hideg az érintésére. A kezem kicsit remegett, de annyira nem volt feltűnő. Az orromba kúszott kölnijének illata, ami kissé csavarta az orrom, de jó értelemben.-Rég találkoztunk Jázmin.

-Igen.-nyeltem egy nagyot.-Nem most volt nyár.-elengedtük egymást, viszont egy pillanatra összeakadt a tekintetünk. A szemezést én törtem meg azzal hogy félre néztem, ugyanis valaki éppen mellettem csapódott a padlóba. Mikor megláttam Fredet a földön vergődni, kezében valami ismeretlen lénnyel, egy pillanatra lefagytam, majd Georgera néztem, akinek ugyan olyan izéje volt, csak nyugodtabb
kiadásban.-Gellertre.-motyogtam közben vetettem egy keresztet.-Ez mi?-méregettem tisztes távolságból Fredet és az állatkáját, ami most kiszabadult gazdája kezei közül, és berohant a konyhába ahonnan Molly kiáltása hallatszódott.

-Ez kérlek szépen egy orrontó furkász.-lépett mellém Bill és átkarolta a vállam mire elpirultam.
-Nem mondok semmit inkább.-ráztam meg a fejem.-Miért pont furkász? Ez mindig szökik, ráadásul ami fénylik vagy csillog már viszi is.

-Az ikrekre emlékeztetnek.-vigyorodott el a sebhelyes mire felnevettem.-Ne aggódj, te sem maradsz ki a jóból.-a zsebéből egy apró dobozt húzott elő.

-Nem kellett volna Bill.-néztem rá.

-Na nyisd ki.-nyomta az orrom alá a dobozt. Elvettem és óvatosan leemeltem a tetejét. Egy bot szerű lény kukucskált ki belőle. 

-Egek Bill......egy bólintér.-mondtam meghatódva. Szorosan átöleltem a fiút, ügyelve arra hogy a doboz stabilan álljon a kezemben.-Köszönöm.-már egy ideje szerettem volna egy ilyen kis csöppséget, de csak az államokból lehetett volna szerezni, én meg arra nem járok. Most pedig kaptam egyet, egy olyan embertől, aki amúgyis fontos számomra.

-Ne köszönd. Mikor megláttam egyből eszembe jutott hogy említetted még a nyáron.-duruzsolta a fülembe. Elengedtük egymást, én meg értetlenül néztem rá.

-Hiszen egyszer mondtam csak, hogy egyszer szeretnék.

-De én megjegyeztem.

Nagy nehezen leültünk enni, viszont az ikrek furkászai állandóan csináltak valamit. Az egyik kilopta a kezemből a villát, a másik elvitte Ginny nyakláncát amit Harrytől kapott, plusz Ron kését is elvitték. Molly nagyon mérges volt, de ez a düh hamar elszállt mikor meglátta Darent (így neveztem el a bólintérem). Mrs.Weasley teljesen el volt ragadtatva mikor meglátta csöppséget, persze Daren a pulcsimba menekült a nő elől. Miután mindenki megette a vacsorát, elvonultak aludni, persze én ott maradtam a kandalló előtt, és az ajándékomat bontottam éppen, amit Vihar hozott pár perce. Egy albumot kaptam, amiben képek voltak anyáékról, és egy nyakláncot amin egy védő amulett van. A nyakláncot gyorsan a nyakamba akasztottam, majd nekiálltam az albumot lapozgatni. A képeken anyáék mosolygós, integetős képei köszöntek vissza. Volt amin egyedül voltak, volt amin külön csak a barátaikkal. A végén volt egy ahol táncoltak. Anyán gyönyörű királykék estélyi volt, apán pedig a szokásos fekete dísztalár. Mosolyogva néztek egymásra miközben táncoltak. Ez volt a kedvenc képem. Picit be is könnyeztem. Daren a kézfejemre mászott, és úgy vizslatta a táncoló párost, majd felnézett rám.

-Te miért nem alszol még?-jött a kérdés a hátam mögül, mire megugrottam, de gyorsan megtöröltem a szemem. Pont ekkor ült le mellém a hang tulajdonosa.

-Vihar most hozta Mordon
ajándékát.-mosolyogtam Billre.

-Ők a szüleid?-bök a képre.

-Igen.-bólintottam egyet, majd sóhajtva csuktam be az albumot.

-Jól vagy Jázmin?-óvatosan az állam alá nyúlt, majd maga felé fordította a fejem. Elvesztünk egymás tekintetében. Egyre közelebb jött hozzám, már majdnem összeért a szánk, aztán Daren közénk mászott. Meglepetten húzódtunk hátrébb, majd felnevettünk. Óvatosan megfogtam a kis varázslényt, és a lábamra tettem. Mikor vissza fordultam Billhez, nem számítottam rá hogy ilyen közel lesz, ugyanis ahogy megfordultam összeért a szánk, de már egyikőnk sem húzódott el. Sőt, Bill át karolta a derekam, és a tarkómnál fogva közelebb húzott.

-Fúj, pedig én csak sütizni akartam.-szólalt meg mögöttünk Ron, mire nevetve váltunk szét.