Kérte: -
Szavak száma: 1891
Rajongó: Teen Wolf
Páros: (T/N) x Peter Hale

(T/N) boldogan játszott a gyerekekkel, mikor füst szag csapta meg orrát.

– Te is érzed ezt a füstöt? – fordult párjához, aki beleszagolva a levegőbe, majd összeráncolta a homlokát.

– Különös. Nem láto ~ – az egyik ablakon bedobtak valamit, ami felrobbant amint földetért. A pince azonnal lángokba borult, mire kitört a káosz. Mindenki sikoltozott és menekülni próbált.

– Gyerünk, mindenki kifelé! – adta az utasítást Talia Hale. (T/N) kézen fogott két gyereket, úgy indul meg a lépcső felé. Az udvaron már álltak egy páran, és rémülten nézték, ahogy szeretett otthonuk lángba borul. Végül Talia és Peter is kiértek a lángoló házból, kezükben 2-2 gyerekkel. Talia körülnézett, majd ijedten a ház felé fordult. – Spencer még bent van! – mondta kétségbeesetten, és már majdnem visszaindult a házba, mikor Peter és egy másik farkas lefogta.

– Talia te is meghalsz. Kérlek állj le. – kérte Peter a nőt, de mintha meg sem hallotta volna testvére szavait, küzdött lefogói ellen, de feleslegesen. (T/N) fájdalmasan néz a jelenetet, és végig gondolta volna, berohant az égő házba. Még hallotta ahogy párja utána kiált, de nem törődött vele.

– Spencer! Hol vagy? – mindent lángol borítottak, füst szállt a levegőben, ami marta tüdejét, de ez nem akadályozta meg abban, hogy tovább keresse a fiatal bétát. Az emeletre nem tudott már felmenni, így utolsó reménye a pince volt. Lesietett a lépcsőn, de meg is állt annak az aljában. Nem látott mást, csak a vörös lángokat. – Spencer! Itt vagy? – a füst már fojtogatta légzőszerveit, köhögött, de nem lett jobb. – Spencer!

– Itt vagyok! – a lány megkönnyebbült, mikor meghallotta a vékony kétségbeesett hangot az egyik sarokból.

– Maradj ott! Oda megyek! – nehezen tudta megközelíteni a fiatal bétát, de végül sikerült neki. – Spencer, sietnünk kell. Gyere. – gyorsan a fiúra terített a pulóverét, majd felkapta az ölébe. – Szorítsd a szád és az orrod elé. – mondta, mire a béta követte a lány utasításait. – Ne aggódj, kiviszlek innen. – köhögte (T/N). Már a földszinten jártak, de a lány kezdte elveszíteni eszméletét a sok füsttől és a hőtől, ami körül vette. Már látták a bejárati ajtót, amin keresztül kijutnak a szabadba, ám ebben a pillanatban, egy parázsló tartógerenda leszakadt, maga alá temetve (T/N)-t és Spencert. A parázsló fa égette a lány hátát, mire fájdalmasan felkiáltott. Volt még annyi lélekjelenléte, hogy nehezen, alkarján megtámaszkodva megemelje a gerendát. – Menj Spencer! Gyerünk! – a kis béta kikúszott a lány teste alól, ám nem ment tovább,

– Nem hagylak itt. – mondta a sírás határán.

– Spencer tűnj el innen! – kiáltott a fiúra, mire az megfordult, és kirohant az égő épületből. Mikor Talia és a többiek meglátták a fiatal bétát, az alfa szorosan magához ölelte és nem is eresztette el egyhamar.

– Jól vagy? Nem sérült meg? – kérdezte Talia, mire Spencer csak a fejét rázta.

– Hol van (T/N)? – kérdezte Peter aggódva a fiútól.

– R-ránk zuhant egy gerenda. Segített nekem kimászni alóla, de ő már nem tudott kijönni. Aztán rám ordított, hogy tűnjek el onnan. – mesélte szipogva. Peter gondolkodás nélkül indul meg a házhoz, hogy kimentse onnan kedvesét, de most Talia fogta vissza a kétségbeesett férfit.

– Peter, már nem tehetünk semmit.

– Nem, ne mond ezt Talia! Még kihozhatom! Engedj! – már hárman tartották vissza a férfit, aki csak küzdött ellenük.

– Sajnálom Péter. – suttogta az alfa, mire Peter fájdalmasan felordított. Ez volt az a pillanat mikor Derek és Laura is befutottak. Sokkosan nézték az égő házat, ám mikor meglátták, hogy mindenki ott van, kis megkönnyebbülés futott rajtuk végig. Aztán Derek meglátta Petert és akkor nézett szét jobban.

– Hol van (T/N)? – kérdezte idegesen, mire anyja ránézett és csak megrázta a fejét.

– Megmentett. – lépett hozzá Spencer szipogva.

(T/N) hiába küzdött, nem tudott kimászni a gerenda alól. A fájdalom teljesen elzsibbasztotta mindenét. Már majdnem elájult, mikor egy alakot vett észre az ajtóban állni. Egy férfi volt, vörös szemekkel. A lány már csak ennyit látott előbb elnyelte volna a sötétség. Deucalion közelebb sétált a lányhoz és leemelte róla a parázsló gerendát. A férfi kezén harmadfokú égési sérülések keletkeztek, de azonnal be is gyógyultak. Gyorsan ám óvatosan felkapta az ájult lányt, majd a lángokat kikerülve sietett ki a házból. A falka csak akkor vette észre a másik alfát, mikor már csak alig 10 méter volt köztük.

– Deucalion. – szólalt meg Talia elképedve, mire Peter is a férfira nézett. Nem akart hinni a szemének, mikor meglátta, hogy az alfa kezében élete szerelme fekszik. Az alfa megállt a falka előtt, mire Peter lépett, és átvette tőle a lányt.

– Óvatosan. Csúnyám megsérült. – figyelmeztette a bétát, aki amint karjaiban tarthatta kedvesét, óvatosan lefektette a földre.

– Köszönöm. – nézett hálásan Peter az alfára, mire az csak biccentett egyet. A mentők és a tűzoltók ezt a pillanatot választották, hogy megérkezzenek. (T/N)-t azonnal hordágyra tették, lélegeztető maszkot helyeztek rá, és már tolták is a mentőbe. Persze Peter is ment vele, nem akarta magára hagyni kedvesét.

Néhány évvel később:

(T/N) álmosan kapcsolta ki ébresztőjét, majd átfordult a másik oldalára, hogy közelebb bújjon párjához még egy pár percre, de fiatal nő szemei ​​azonnal kinyíltak mikor nem találta a vérfarkast magamellet. Csak egy cetli volt a kihűlt párnán, amit a nő el is olvasott.

„Taliaval és Lauraval kellett mennem. Nem akartalak felébreszteni, így is későn értél haza. Nem tudom mikor érünk vissza, de addig vigyázz magadra. Szeretlek

Peter"

(T/N) elmosolyodott az üzenet láttán, de nem lustálkodhatott tovább, így felvett egy kényelmes otthoni öltözetet, majd lesietett a lépcsőn és bement a konyhába. Derek már az asztalnál ült 3 idegen tini társaságában.

– Jó reggelt. – köszönt a nő meglepetten.

– Neked is jó reggelt (T/N). – nézett rá Derek enyhén mosolyogva, mire a 3 idegen, meglepetten nézték végig a jelenetet.

– Nem tudod hova mentek Peterék? – kérdezte a Hale férfit bekapcsolta a vízforralót.

– Nem. De nem is láttam őket tegnap óta. – válaszolta.

– Új falka tagok? – nézett egy pillanatra a tinikre (T/N), mire azok ismét meglepődtek.

– Igen. Nekem is fura volt először mikor anya megemlítette.

– Hát feltételezem volt valami nyomós indoka Talianak. Nem szokott csak úgy átváltoztatni mindenkit. – mondta, majd nekiállt készíteni egy bögre teát magának. – Ti kértek teát? Vagy inkább kávéztok? – fordult a tinikhez, akik csak néztek rá, de nem szólaltak meg. Dereknek elkezdett csörögni a telefonja, úgyhogy kiment a konyhából telefonálni. Ha a nő jól hallotta, éppen Lauraval beszélt.

– Mit keres itt egy ember? – kérdezte halkan a szőke hajú srác a másik kettőtől.

- Nem tudom. – szólalt meg a másik fiú. (T/N) hallotta a beszélgetést, de nem mondott inkább semmit. Megtette helyette az éppen belépő Spencer.

– Ez az ember évekkel ezelőtt megmentette az életem Lahey. És nem csak az enyémet, hanem a családomét is. – köpte a fiú a szavakat. Még csak 14 éves, de nagy szája van. – Jó reggelt (T/N). – nézett mosolyogva a nőre a béta, és szorosan átölelte.

– Jó reggelt neked is Spencer. – kuncogott fel ahogy viszonozta az ölelést. – Mit szeretnél enni? – kérdezte ahogy elengedte a fiút.

– Hmm rántottát meg bacont. – mondta csillogó szemekkel. – És ha jól hallom Cora is azt kér.

– Én is azt kérek. – lépett Derek a konyhába.

– Srácok, ti ​​mit ennétek? Rántotta, vagy valami mást szeretnétek? – nézett (T/N) az új tagokra. – Hahó. – intett aprót az arcuk előtt. Közben Spencer felment átöltözni az emeltre, és Corával éppen a fürdőn veszekedtek.

– Felmegyek ehhez a két jómadárhoz. – morogta Derek, majd már el is tűnt.

– Miért vagy ilyen kedves velünk? Nem is ismersz minket. – mondta a szőke hajú lány.

– Tény, hogy nem tudom kik vagytok, de a falkához tartoztok. – felelte a nő, majd elkezdte készíteni a reggelit. – Szóval rántotta, vagy valami mást? – fordult feléjük egy pillanatra.

– Nem vagyok éhes. – szólaltak meg egyszerre, mire (T/N) lemondóan szóhajtott egyet és folytatta a reggeli készítését. Mikor végzett, nekiállt szendvicseket készíteni a kölyköknek az iskolába. Hiába nem szereti Spencer a zöldségeket, a fiatal nő gondoskodott róla, hogy a szükséges vitaminokat megkapja.

– Jó reggelt (T/N). – lépett a konyhába Cora, majd megölelte a nőt.

– Jó reggelt Cora. Ülj le és egyél. – tett a lány elé tányért és evőeszközt és hagyta, hogy annyi ételt szedjen magának amennyit gondol. – Itt lesznek a szendvicseid. – emelt meg a nő egy papírzacskót, amin nagy betűkkel virított, hogy „CORA". Közben a másik két Hale is a konyhába ért, és ők is az asztalhoz ültek. (T/N) eléjük is tett tányért és evőeszközt, majd a másik 3 tini elé is letette azokat. – Ne nézzetek így Egy vérfarkas sokat eszik.Higgyétek el, beértek a suliba és újra éhesek lesztek – magyarázta a nő, majd visszafordult, hogy még több szendvicset gyártson.

– Ugye az enyémbe nem tettél zöldséget? – kotyogta Spencer teliszájjal, mire Cora tarkón csapta.

– De Spencer, a tiedbe is raktam.

– De tudod, hogy nem szeretem. – nyafogta után lenyelte az ételt.

– Igen, tudom. De szükséged van a vitaminokra. – magyarázta ezt a szendvicseket papírzacskókba tette. – Titeket mindenképpen, hogy is hívnak? – fordult a tinikhez.

– Basszus tényleg. Ők Erica, Scott és Isaac. – mutogatott Derek, mire (T/N) visszafordult a pulthoz, és a másik 3 zacskóra felírta a neveket. – Itt lesznek a szendvicsek. Egyetek, én addig átöltözök és utána, ha mindenki készen van, indulhatunk. – hadarta, majd felsietett a szobájába. Felvett egy világoskék farmert egy lenge bézs inggel, megmosakodott, feltett egy kevés sminket és kifésült a haját, majd vissza lement a konyhába. – Mehetünk? – kérdezte bepillantva a konyhába. A két Hale kölyök már ki is mentek a bejárati ajtón, és azon vitatkoztak, ki ül az anyósülésre. (T/N) a másik 3 gyerekre nézett, mire Derek megszólalt.

– Őket majd én elviszem.

– Jól van. A szendvicseket meg vigyétek magatokkal. – mutatott a papírzacskókra, majd elindult a két Hale után. Útközben felhúzta fekete bokacsizmáját és magára kapta krémszínű szövetkabátját, majd táskáját magához véve, kilépett az ajtón. Megkerülte fekete mustangját, majd be ült a vezetői ülésbe. – Mindenetek meg van? – kérdezte, mire mid két gyerek helyeselt.

– Amúgy te ma nem mész dolgozni? – kérdezte Cora az anyósülésről.

– Hivatalosan nem, de van most egy ügyfelem, akit ki kéne hoznom a börtönből, szóval bemegyek. – mondta hasonló bekanyarodott az egyikba.

– Mi az, hogy hivatalosan nem dolgozol ma? – kérdezte Spencer a hátsó ülésről.

– A főnök sztrájkot hirdetett ki a hétre, mert szerinte nem vagyunk eléggé megfizetve. – forgatta meg a szemeit. – Tény, hogy a gyakornokaink szar fizut kapnak, de szerintem mi ügyvédek, jól keresünk.

– Hát ja. Azért nem mindenki teheti meg, hogy a legújabb mustangot hozza ki a szalonból. – nevetett fel Cora. (T/N) megáll a BH parkolójában, és megvárta míg a két gyerek kiszáll a kocsiból.

– Legyen szép napotok, és kerüljétek a bajt!

– Meg lesz. Szia! – felelték egyszerre, mire (T/N) kihajtott a parkolól. Pont piros sárga mikor elkezdett csörögni a telefonja. Péter hívta. Fogadta a hívást, majd kihangosította.

– Szia!

– Remélem nem ébresztettelek fel. – szólalt meg a férfi, közben a lámpa zöldre váltott, így (T/N) elindult a seriff hivatal felé.

– Nem keltett fel. Most megyek a rendőrségre.

– Nem úgy volt, hogy ma nem dolgozol?

– De úgy volt. Viszont, ha már elvittem Corat meg Spencert suliba, nem tart sokból bemennem megnézni az ügyfelemet. Te tudtad, hogy Talia átváltoztatta 3 tinit?

– Valamit hallottam, de nem nagyon foglalkoztam vele. De te erről honnan tudsz?

– Most reggel ahogy lementem a konyhába, Derek ült az asztalnál 3 gyerekkel. Látszik, hogy még új nekik ez a dolog. Nem értették mit keresek ott.

– Mit nem érettek rajta? Ezt fejtsd ki nekem kérlek.

– Hát, hogy tudod ember vagyok, és én mit keresek egy farkasokkal teli házban. De nem is foglalkoztam ezzel, persze Spencer egyből a védelmemre kelt. – kuncogott fel a nő.

– Adok én ezeknek olyat. – morogta Peter a vonal végén.

– Még gyerekek. Új nekik az egész. – védte a tiniket (T/N). – Mikor értek vissza?

– Ha minden jól megy, estére már otthon leszünk.

– Jól van. Vigyázz magadra és ne csinálj hülyeséget. Szeretlek.

– Én is szeretlek. – mondta vissza a férfi, majd bontották a hívást. (T/N) pont ekkor parkolt le a rendőrség elé.

– Na akkor kezdődjön a nap.