Tizenkilencedik fejezet
Visszatekintetés:2010.Dececember.23
Harryvel három hete járunk.Amikor hivatalosan bejelentettük a családunknak nagyon örültek,csak apát viselte meg kissé,de elfogadott végül minket.Eleinte nem tudtuk igazán Harryvel,hogy hogyan viselkedjünk egymással.Mivel mindkettőnknek jelen van általában a családja így feszélyezve éreztük magunkat,nem tudtuk,hogy meddig mehetünk el a bizonyos határokon.Őszintén megvallva azt hittem,hogy a kapcsolatunk nem fogja kibírni ezt a fázist,hisz túl friss volt.Ahogyan telt az idő,kezdtük megszokni egymást,és ha csak tehettük minden egyes percet együtt töltöttünk.Voltak akik nem örültek a kapcsolatunknak.Például Skylinn.Amikor meghallotta,hogy Harry és én összejöttünk a suli folyosón elkezdett hisztizni,és állítása szerint Harreh egy nap vissza fog táncolni hozzá.Külsőleg nem mutattam ennek érdeklődést,de természetesen elültette a fülemben azt a bizonyos bogarat.Párszor össze szólalkoztunk Harryvel az utóbbi időben,de semmi komoly.Holnap lesz Karácsony első napja,amitől teljesen izgatott vagyok.
-
Másnap:
Reggel vidáman ébredtem,és egyből ki is ugrottam az ágyamból amitől megszédültem.Vártam pár másodpercet,míg elmúlik a hármas látásom,és elkezdtem futni Harry szobájáig.Ahogy beléptem a szobájába a békésen szundikáló Göndörömre néztem,és a látványon elmosolyodtam.Imádni való.
-Boldog karácsonyt!-Ugrottam rá olyan óvatosan ahogy csak tudtam,és puszikat nyomtam az arca minden egyes szegletére,de továbbra sem nyitotta ki a zöld szemeit.Tudtam,hogy fent van.Az ajkaira nyomtam egy bátortalan puszit,mire azonnal elkezdett csűcsöríteni az ajkaival így csók lett az ártatlan pusziból.
-De rossz vagy!-A mondatom végét majdhogynem sikítva mondtam,mert elkapott és maga mellé fektetett,és átölelt a meztelen karjaival miközben egymással szemben feküdtünk.Az arcomat a mellkasába fúrtam,ő pedig a fejem búbjára tette az állát és simogatta a hátamat.Az illatát erősen éreztem,amitől a pillangóim csapkodtak,és a szívem majd' kiugrott a helyéről.
-Boldog karácsonyt szépségem!-Mondta a reggeli mély hangján és elengedett,így egymás szemeibe tudtunk nézni.Szokás szerint most is elvesztünk egymás látószerveiben.A zöld csodák csillogtak miközben az arcomat fürkészte,de én sem tettem másképp.A szemei kissé ki voltak gúvadva az alvástól,az arcán gyűrődések voltak,a rózsaszín ajkai fel voltak puffadva.A haja mindenhol volt,a homlokán,párnán és az arca oldalára tapadva.Gyönyörű volt.Aztán a mellkasára terelődött a tekintetem amit a takarója takart el félig.Nem volt rajta póló.Hogy nem vehettem ezt észre,hisz meg is öleltem!Abban a minutumban húzódtam el tőle elvörösödve,mire összeráncolta a szemöldökét és úgy nézett rám.
-Nincs rajtad póló!-Mutattam a felsőtestére,és elkezdett rajtam nevetni.
-Így szoktam aludni-.Nézett rám mosolyogva,amitől még jobban elvörösödtem.
-Jézus...De ugye ott lent..van rajtad valami?-Remegve kérdeztem rá,az előzőnél is hangosabban felnevetett.
-Jó esetben igen.-Adott kétértelmű választ,mire ijedtemben felugrottam az ágyáról.A reakcióm nagyon szórakoztathatta ugyan is a hasát fogta a nevetéstől.
-Nyugodj már meg,van rajtam gatya!-Bizonyítékként felemelte magáról a takarót és felfedte a csupán alsó nadrággal fedett testét.Az állam le esett a helyéről,és elvörösödtem,ahogy rá néztem újból.Aztán észbe kaptam és sikítva rohantam ki a szobájából,hallottam ahogyan újra felkacag.
-
-Nem érem el!-Néztem Harryre szomorúan,aki felsóhajtott és felém indult.
-Hova akarod tenni?-Tette a kezeit a derekamra,ami olyan érzést váltott ki belőlem,mintha áram ütést kapnék.
-Oda!-Mutattam fel egy magasabb faágra amit nem értem el sehogyan.
-Törpe!-Nevetett ki a Göndör és egy laza mozdulattal felakasztotta a gömböt a majdnem kész karácsonyfára.
-Hah!Ha most ilyen magas vagy,akkor mi lesz később?Zsiráf!-Gyúnyolódtam vele nevetve,mire elkapott és magához húzott.Vészesen közel.
-Szóval zsiráf leszek?-Suttogta az ajkaimra amitől kirázott a hideg és elpirultam.
-Khm!-A hátunk mögül hallottunk egy torokköszörülést,amitől egyből szétrebbentünk és kínosan az apukám irányába néztünk.
-Csak okosan!-Nézett ránk dorgálóan,és vissza indult a konyhába segíteni anyuéknak.
-Ez nagyon ciki volt!-Nevettem fel,Harry pedig elpirulva fogta meg a fejét.Miután elmúlt a kellemetlenség,elkezdtük tovább díszíteni a fát,miközben kellemes karácsonyi dalok szóltak a háttérben.
-Képzeld..Anya át szeretné hívni Robint holnapra.-Ült le a földre tanácstalanul,én pedig azonnal le tettem a kezemben lévő gömböt és helyet foglaltam mellette.
-Harry!Próbáld egy kicsit megérteni őket,a kedvemért?Ráadásul a szeretet ünnepe van,hé.-Emeltem meg a lehajtott fejét,és végre a szemeimbe nézett.
-Oké.-Sóhajtott fel és kitárta a karjait,amikben már otthonosan éreztem magam.Éreztem ahogyan a szíve hevesen ver,mikor idővel vissza állt a normális tempóra,ekkor elhúzódtam tőle.
-Gyere Göndör,fejezzük be a fát!-Ugrottam fel a földről,és a mosolygó barátom felé nyújtottam a kezem,hogy fel tudjam húzni.
-
-Boldog Karácsonyt!-Emelte meg Apa a poharát,mire mi is így tettünk,és sorra koccintottunk egymással.
-Boldog Karácsonyt!-Feleltük vissza boldogan.
-Ideje enni!Jó étvágyat!-Tette le az asztalra Anne a krumpli salátát,és neki kezdtünk az ünnepi ebédnek.Miután végeztünk az evéssel,felmentünk átöltözni csinos ruhákba.Igazság az,hogy soha sem értettem,hogy minek másik ruhát felvenni.Na mindegy.Két kopogást hallottam amikor éppen a magasított derekú szoknyámat igazítottam magamon.
-Gyere!-Emeltem meg a hangom,hogy a látogatóm meghalljon.
-Emz,segítened kell!Mit vegyek fel?-Jött felém Harry kétségbe esett arckifejezéssel,mire elkaptam a kezét és össze kulcsoltam az ujjainkat,és be húztam a szobájába.
-Egyébként nagyon csinos vagy!-Nézett rajtam végig ámulattal a szemeibe miközben beharapta a felső ajkát.
-Köszi.-Pipiskedtem fel a lábujjaimra azzal a szándékkal,hogy az arcára tudjak adni egy puszit,ám hirtelen elfordította a fejét,így a száján landolt az enyém.Aztán még egy csók következett.A lehelete mentolos volt,és nagyon puhák az ajkai.Úgy csókolt mintha ízlelgetne,mintha egy édesség lennék.A hasonlatomon felnevettem és elhúzódtam tőle,és a nyitott szekrénye elé léptem.Kiválasztottam egy fekete galléros pólót,arra rá egy V nyakú,vékony kötésű hosszú ujjút.Alulra pedig egy nem olyan bő nadrágot választottam mint hordani szokott.
-Így ni!Lent találkozunk Puha haj!-Adtam a kezébe a kiválasztott darabokat egy mosoly kíséretével,és kilibbentem a szobából le egyenesen a nappaliba.Gemma mellé telepedtem le a földre,akin szintúgy szoknya volt,így a lábunkat magunk alá húztuk.
-Mizujs Emilie?-Vigyorgott rám a szépen befont hajú lány.
-Semmi,izgulok!-Tényleg így gondoltam.Kíváncsi voltam,hogy mindenki örülni fog e az ajándékoknak.
A többiek is szépen lassan beszállingóztak a térségbe és elkezdődött az ajándék osztás.Miután mindenki át adta a másiknak az ajándékot,helyet foglaltunk a szoba különböző helységeibe,és láss csodát,Harry mellettem ült le izgatott vigyorral az arcán.Az első ajándékdobozt bontottam ki ami a kezem elé került.Gemmától egy hamis Ausztráliai repülő jegyet kaptam,és a legújabb Naked palettát,Annetól szintúgy sminket kaptam.Anyáéktól az összes Harry Potter könyv kötetet és egy notebook-ot.Harry ajándékát hagytam utoljára.Az arcára pillantottam amin egy ideges vigyor jelent meg,bátorítóan küldtem felé egy mosolyt.Óvatosan,jobban mondva letéptem a csomagoló papírt,és elém tárult egy nagyon szép emlék könyv.Végig simítottam a borítóján,és kinyitottam.Az első oldalon a bál előtti közös képünk volt amin egymásra nézünk mosolyogva.Ahogy a képet tanulmányoztam,úgy éreztem,hogy a világ megszűnik körülöttem.Ahogy egymásra néztünk a tekintetünkről ordítottak az érzelmek.Sóvárgás,szeretet,szerelem és még sok megmagyarázhatatlan kifejezés.
-Lapozz tovább!-Szakított ki a gondolataimból Harry suttogó hangja.Tettem amit kért.A következő lapokon a közös,vagy éppen amit egymásról készített fotók voltak.
-Szebbet nem is adhattál volna!-Emeltem rá a boldogságtól könnyes szemeimet,amitől zavarba jött és szélesen mosolyogva lehajtotta a fejét,így a haja előre hullott a homlokára.
-Egy pillanat és jövök!-Tértem vissza a valóságba és felszaladtam a szobámba Harry ajándékárért.Kisebb kutakodás után megtaláltam a kis ékszeres dobozt,és már nyugodtabban tértem vissza a családomhoz.Harry mellé ültem,és felé nyújtottam az ajándékot.
-Aw,Emz ennyire ne haladjunk előre,én szeretném majd megkérni a kezed!-Tettetett ijedt arcot,de a szemei csintalanul és jókedvűen csillogtak.
-Hülye gyerek!-Löktem meg egy kicsit vállánál fogva nevetve,és a többiek is elkezdted rajtunk nevetni.Hogy bosszantson a Göndör hajú ördög,lassan kezdte el felemelni a dobozka kis tetejét,ám amikor sikeresen le emelte,meglátta a nyakláncot egyből ki vette és a kezei között kezdte el forgatni.
-Nagyon jól néz ki,segítesz felrakni?-Mosolygott rám őszintén,én pedig feltápászkodtam a térdeimre ügyelve arra,hogy ne villantsak,és sikeresen feltettem Harryre a láncot.Hálául magához húzott és megölelt,de nem tartott sokáig,ugyan is a családunk jelen van és szerelmesen egymásra mosolyogtunk.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro