Tizenhatodik fejezet
Visszatekintés:2010
felelsz vagy mersz?
A lányokkal miután haza értünk elkezdtünk nézni egy filmek,aminek a végét már az anyukáink társaságában töltöttük.Mivel anyával nem tudunk olyan sűrűn együtt lenni,így elmentünk ketten bevásárolni.Jól esett vele kettesben lenni.Mivel egy kicsivel messzebbi üzletbe mentünk,így útközben is volt esélyünk rendesen beszélgetni.Elmondtam neki mindent ami történt velem az elmúlt hónapban.Harry minden egyes megnyilvánulásától az érzelmeimig.
-És a-azt hiszem szeretem.-Ahogy suttogva kimondtam a bűvös szót,úgy éreztem mintha csak ez kellett volna,hogy beteljesedjen.
-Szerintem ő is téged.Ahogy rád pillant elkezd csillogni a szeme,és amikor a közelében vagy mindig sokat pislog.-Mondta anya somolyogva miközben az utat kémlelte.
-Hm,ezt észre sem vettem még.-Néztem ki elgondolkozva a bal oldalamon az ablakon.
-És Anne szerint is,és ő ismeri Harryt,hisz a saját gyermeke.Le rí rólatok,hogy oda-vissza vagytok egymásért.-Pillantott fél másodpercre rám.
-És ez baj?-Abban a pillanatban úgy éreztem,hogy ez nem helyes.
-Dehogy lenne baj!-Kezdett el hevesen tiltakozni anyu.
-Sőt..Inkább örülök,hogy olyan fiú lesz az első barátod mint Harry.-Tette hozzá,mire nekem le esett majdnem az állam.Az első barátom,csakugyan ő lesz?Nem fogjuk elrontani ezt az egészet megint?Nincs rá garancia.
Az út további hátralevő tíz percében nem beszélgettünk csak hallgattuk a rádiót.
-Köszönöm,hogy meghallgattál Anyuci.-Mosolyogtam rá,miközben a kezünkben egy-egy szatyorral siettünk a be házba ugyan is csöpögött az eső.
-Be pakolsz a hűtőbe?-Nyújtotta át anyu a szatyrot miután le vettük a kabátot és a cipőinket,mire válaszul bólintottam és megindultam a konyhába.Az étkező felé pillantottam ahol Hazza háttal ült nekem,és szerintem szendvicset majszolt.Gyorsan le tettem a szatyrokat és mögé osontam,mikor már oda értem hozzá óvatosan a szemei elé helyeztem a kezem.
-Találd ki,ki vagyok!-Suttogtam a fülébe és láttam ahogyan kirázza a hideg.
-Emz.-Sóhajtotta,és egy mosoly rajzolódott ki a ajkain,mikor elvettem a kezeimet a szemei elől.
-Milyen volt a pékségben?-Támaszkodtam az asztalra,és az arcára néztem.
-Jó,alig voltak páran.-Harapott bele a szendvicsének a maradékába.
-Értem,jó étvágyat utólag is!-Mondtam neki mosolyogva,és elindultam,hogy kipakoljam az élelmiszereket.
-Hová mész?-Kapott a kezem után,és vissza húzott magához.
-Mond csak,még is hová mész?-Ismételte meg magát,nevetőráncokkal a szeme körül nézett rám,ám de az alsó ajkát beharapta,mire egy nagyot sóhajtottam,és gyorsabban kezdtem el venni a levegőt.A reakcióm eléggé szórakoztathatta ugyan is elkezdett rajtam nevetni.
-K-ki pakolni a-a szatyrokból.-Dadogtam zavaromban,mire egy puszit adott a jobb kézfejemre.
-Olyan kis ártatlan vagy.-Gügyögte az előttem ülő göndör hajú fiú,amitől megelégeltem és válaszul csak rá forgattam a szemeimet,erre ő elkezdett rajtam kuncogni.
-Segítsek kipakolni?-Állt fel,így megint ő volt a magasabb.
-Légyszi.-Mosolyogtam fel az arcára,és a kezénél fogva elkezdtem húzni a hűtő felé.
-Mikorra hívtad át Liamet?-Pillantok rá,miközben a tejet nyújtja felém.
-Fél hét.
-Értem.Mikor értél amúgy haza?-Zártam be a hűtő szerkény ajtaját,és a hátamat neki támasztottam.
-Úgy egy órája.Tudod...-Megindult felém,és a szívem gyorsabban kezdett verni.-Hiányoztál.-Nézett a szemeimbe,és úgy éreztem,hogy elájulok.Ő tényleg valódi?
-Te is nekem Harold.-Nyomkodtam az arcát,mire hülye fejeket vágott engem nevetettve.
-Amúgy...Még mindig nem szeretem,hogy így hívsz.-Biggyesztette le az alsó ajkát és úgy nézett rám.Nagyon aranyos látványt nyújtott.
-Szokj hozzá.-Mosolyogtam rá olyan aranyosan ahogy csak tudtam,ő pedig felsóhajtott tehetetlenségében.
-
-Atya ég,de izgulok!Mikor jön már?-Hisztizett Gemma miközben a nappali kanapéján ültünk,és zenét hallgattunk.
-Nyugi,mindjárt itt lesz a szerelmed.-Gúnyolódott Harry a nővérén,mire mi Hopeval kinevettünk őket.
Még két percig szívhatták egymás vérét amikor csöngettek.
-Megfulladok.-Suttogta alig hallhatóan Gemma és rémültem rám nézett,válaszul küldtem neki egy nyugtató mosolyt.
-Sziasztok csajok!-Jött be a szobába Lima a háta mögött az én Göndörömmel.
-Szia!-Köszöntünk neki vissza kórusban.
-
-És..-Nevetett fel Harry és megrázta a fejét.- mikor Gemma bejött a szobába sikítozva,hogy elhívtad ra...-Gemma rémülten nézett rám utána Harryre,hogy mi lelte az öccsét.
-Oh,Hazza ölelj meg!-Fogtam be a száját a mellettem ülő fiúnak,és kissé erőszakosan magamhoz húztam.
-Fogd már be!-Suttogtam a fülébe dorgálóan,és elhúzódtam immáron nevetve és megpusziltam a pofiját,mire elkezdett csűcsöríteni a szájával én pedig szórakozottan ráztam meg a fejem.
-Ti együtt vagytok?-Nézett ránk meglepődötten Liam,én pedig lesütöttem a szemem.Mik vagyunk Harryvel?Ő sem válaszolt Liam kérdésére,így kínos csend következett és az egyetlen háttérzaj egy RHCP szám volt ami a rádióból szólt.
-Kértek teát?-Pattantam fel a társaságtól és rájuk pillantottam.Egy kicsit egyedül kellett lennem,úgy éreztem.A többiek semlegesen rázták a fejüket,mire küldtem feléjük egy halovány mosolyt.
A víz forralót néztem ahogy teszi a dolgát,és azon gondolkoztam,hogy van e egyáltalán válasz Liam kérdésére.
-Hé Emz!Minden oké?-Hallottam meg a hátam mögül Hazza hangját,így hátra fordultam és az aggodalmas arcával találtam szembe magam.A szemöldöke között megjelent az a bizonyos ránc,és a szemeit egy kicsit össze húzta.
-Aha,persze.-Válaszoltam,hisz ez az állapot amiben most vagyunk nem sokáig lesz.Változni fog jó vagy rossz irányba.Én pedig sodródni fogok az árral.
-Tényleg?-Fürkészte a zöld szemeivel az arcomat,miközben bólintottam neki egy boldog mosoly kíséretével,nem tehetek róla,ha meglátom őt minden gondom-bajom eltörpül.
-Abszolúte.-Hajtottam le a fejemet lányos zavaromban,mire Hazza közelebb lépett hozzám és felemelte a fejemet.
-Nem szeretem amikor nem látom az arcod,hé.-Nevetett fel a mondata végén ugyan is be bandzsalítottam a szemeimmel és kinyújtottam a nyelvem.
-Megcsinálod nekem a teát?A tiéd sokkal finomabb mint amikor én csinálom.-Rebegettem meg a szempilláimat mint ahogy a ribancok szokták.De inkább nézhettem ki egy tikkelő szemű idegbetegnek,mint aranyosnak.Miután kész lett a teám amit Hazza csinált nekem,vissza indultunk a többiekhez táncikálva,hisz mindketten szerettünk a rádióból szóló Bruno Mars számot.
-Tényleg ugyan az az emberek akik öt perce mentek ki a szobából?-Nézett ránk Hope,mire a többiek elkezdtek rajtunk nevetni.Hát igen,ezek vagyunk mi.
-Uuuu,üvegezünk?-Csillant fel Gemma szemei az ötlete által.
-
-Nos Lima barátom..Felesz vagy mersz?-Néztem a barna szemű fiúra ördögi mosollyal az arcomon.
-Nem is tudom...Um..Merek.-Pillantott vissza rám kihívóan,én pedig Gemmára néztem aki a szája belsejébe harapott és kacsintott egyet felém.Szabad a pálya.
-Vedd le a pólód a játék végéig.-Adtam neki a feladatot,mire halkan elnevette magát,és Gemmára néztünk Harryvel aki sóvárogva nézte Liam jelenetét ahogyan félmeztelenre vetkőzik.
-Pörgetek!-Szólt közbe Hope,és megpörgette az üveget a tengelye körül,és nálam állt meg.Jaj ne.
-Emilie,drága Emilie-m.Felelsz vagy mersz?-Vigyorgott rám a lány.
-Merek.-Csettintettem egyet a nyelvemmel és be kaptam egy sós perecet.
-Érd el tettekkel,hogy Hazza ne jusson szóhoz.
-Mi van?-Köhécseltem meglepődöttségemben,és Harryre néztem aki kihívóan nézett rám,és a tekintete azt sugallta,hogy úgy sem merem megtenni.Remélem szereted a csalódást Styles.
-Oké.-Mosolyodtam el féloldalasan,és a Göndör felé fordultam akinek szétnyílt ajkai 'O' alakot formált és a szemei elkezdtek csillogni.
Az állkapcsához hajoltam és nedves csókokat kezdtem nyomni a puha bőrre,mire megéreztem ahogyan szaporábban kezdi venni a levegőt.Összesen három csókot adtam az álla vonalára utána a fülébe suttogtam -Oh,gyerünk Styles.Nem is vagyok annyira kiszámítható,igaz?- A fejemet egy kicsivel lejjebb hajtottam és a nyakához közel,de nem csináltam semmit.Mindezek ellenére megremegett a teste és kirázta a hideg,és elhúzódtam nevetve a reakcióját látva.Az arca elfehéredett,az ajkai kiszáradva nyíltak szét és kapkodta a levegőt.
-A kurva életbe!-Szitkozódott halkan és bele markolt a hajába,mire mi elkezdtünk rajta kacagni,bár Liamen láttam egy kis együtt érzést a fiú társa iránt.
-Na,ezt szívtad öcsikém.-Nézett Gemma szórakozottan Harryre aki az üdítőjét húzta le.
-Játszunk tovább!-Rázott minket le a Göndör,de amikor rám pillantott elvigyorodott és kacsintott egyet.Az előbbi bátorságom nem tudom,hogy honnan jött,de amilyen gyorsan jött úgy el is illant.Az üveg Harrynél állt meg.
-Felelsz vagy mersz?-Kérdezett tőle Liam.
-Felelek.
-Rúgtál már be életedben?-A kérdésre a testvérpár elkezdett jóízűen nevetni.
-Aha.Tartottunk Gem-vel egy házibulit,és annyira be álltam,hogy meztelenül ébredtem az ágyamban és egy párna volt a lábaim között.-Válaszolt Harold,és a kis sztorin mind az öten nevettünk már.Újabb pörgetés.
-Felelsz vagy mersz?-Nézett Hope Gemmára aki elgondolkozott.
-Merek.
-Mondj Harryről 5 ciki tényt!-Gonoszkodott a kék szemű lány,mire a kezemet nyújtottam pacsiért,amit meg is kaptam.
-Hé!Én egyáltalán nem vagyok ciki!És miért pont rólam?!-Hördült fel a Göndör,mi pedig csak leintettük.Igen is,tud ciki lenni.
-Nos...Meztelenül lenne mindig ha tehetné,megfejelte egy ló amikor 7 éves volt,van egy strasszköves férfi tangája,vasalja az alsó nadrágjait és az első hörcsögünket úgy nevezte el,hogy hörcsög.-Fejezte be a lány a feladatát nevetve,mire mi is elnevettük magunkat a hallottakon,és az est további részei is így telt.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro