Visszatekintés:2011.Jan.14

Valahogyan sikerült elválnunk Harryvel a csoki-csók csatánk után,és befejeztük a süteményt ami nagyon finom lett.Majd elmentünk tusolni,hogy le mossuk magunkról a kaja maradékot,utána pedig szétválva a szobánkba mentünk aludni.Őszintén megvallva rettegtem álomra hajtani a fejem.Az álmom még mindig élénken élt bennem.Tisztán hallom a sírást,és ha becsukom a szemem akkor a feketeségből újra megjelenik a hasonmásom.Az őrületbe fog ez kergetni.A fejemre húzom a takaróm,és erősen a fülemre tapasztom,hátha elmúlik tőle a hang,de nem segített.Még egy órán keresztül szenvedhettem amikor gyomorideggel kopogtattam be Harry ajtaján.Csak remélni tudom,hogy fent van még.Amikor kinyitotta az ajtaját meglepődve nézett rám,majd megragadta a karom és behúzott az ágyához.Egy póló és alsó nadrág fedte a testét.A lábai hosszúak voltak,és aránylag vékonyak,látszott az alkatán,hogy nagyon magas lesz.

-Felkeltettelek?-Ültünk le mindketten az ágyra,és a lábaimat Harry combján pihentettem.

-Nem,tévéztem.Mi a baj?-Hajolt közelebb hozzám,és az arcomból kisimított egy kissé nedves tincset.

-Az álmom...Nem tudok tőle aludni,még mindig előttem van az a lány.-Vettem szaggatottan egy mély levegőt,és a vállára hajtottam a fejem.

-Alszol velem Szépség?-Éreztem a hanglejtésén,hogy vigyorog.Csak egyszer aludtunk együtt,de akkor nem voltak itthon a szüleink.

-Jó ötlet ez,Harry?-Néztem fel az arcára amin egy széles mosoly terült el,majd megrántotta a vállát és közelebb hajolt hozzám.

-Remek ötlet.-Suttogta majd megcsókolt amit mohón viszonoztam.A kezei a derekamra vándoroltak miközben óvatosan a hátamra fektetett,de a csókunkat nem szakította meg egy pillanatra sem.Automatikusan a lábaimat szétnyitottam,így kényelmesen el tudott helyezkedni köztük.Vadul faltuk egymás ajkát,miközben a kezei feltűrték a pólómat a hasamig,és a hasam alját kezdte el lágyan simogatni.Ahogy hozzám ért,egy teljesen új érzés kerített hatalmába.Érezni akartam őt és csókolni.A göndör hajába túrtam az ujjaimmal amitől egy rekedtes,halk nyögést hallatott és az érzésem még inkább fokozódott.

-Cseréljünk helyet.-Suttogtam alig érthetően az ajkára,de úgy látszik meghallotta,mert a hátára feküdt és engem húzott magára.Igazság az,hogy nem tudtam,hogy hogyan kéne ülnöm.Így hát úgy döntöttem,hogy a hasa aljára helyezkedem el.A nyakához hajoltam és nedves csókokat kezdtem hagyni a puha bőrön.Ahogy a kulcs csontját kezdtem el csókolni,éreztem ahogyan egyre gyorsabban kezdi el venni a levegőt, és liba bőr jelenik meg az egész testén.De én ennél többre vágytam.Kissé felemelkedtem róla,és elkezdtem a pólóját egyre jobban feljebb tűrni.Az arcára pillantottam,az ajkait rágcsálta miközben feszülten figyelte minden mozdulatomat.Féloldalas mosolyt terült szét az arcomon arra gondolva,hogy mekkora hatással vagyok az alattam fekvő fiúra.

-A kurva életbe!-Káromkodott és nagyon gyorsan lekapta magáról a pólóját ezzel kissé rám ijesztve.Ahogy a testére vándorolt a tekintetem nyeltem egy nagyot.A hasa aljára vezettem a kezeimet amitől megfeszült az egész teste.A köldöke felé nyomtam egy hosszú,nedves csókot majd elkezdtem felfelé puszilni egészen a nyakáig.Olyat tettem amit eddig még soha sem.A nyakára tapasztottam az ajkam és bátortalanul elkezdtem szívni,mire Harry újra felnyögött alattam,kezeit a fenekemre tette és megmarkolta azt,ami miatt el kellett a piros bőrétől váljak pár pillanatra.Újból elkezdtem szívni a bőrt,annyi különbséggel,hogy most erőteljesebb voltam.Mielőtt elhúzódtam volna a sérült területtől nyomtam rá pár nedves csókot.Pajkos mosollyal néztem le Harryre akinek az ajkai szét voltak nyitva a döbbenettől.

-Levegőt nem kéne venned?-Mosolyogtam rá ártatlanul,ám a következő pillanatban nekem állt meg a levegő vételem.Harry felült engem továbbra is az ölében hagyva és elkezdett vadul csókolni és a kezeit a melleimre vezette és megmarkolta azt,amitől elkezdtem nyöszörögni a szájába.Az érzések sokaságától végig futott valami a testemen amitől kirázott a hideg és kissé megremegtem.

-Akarod?-Húzódott el,így feltárult előttem a piros arca amit csak a TV fénye világított meg.A szívem hevesen kezdett el verni a kérdésétől és egyfajta pánikot éreztem.

-É-é-én...-Makogtam és szégyenembe lehajtottam a fejem és a pocakján állapodott meg a tekintetem amin végig simítottam az ujjaimmal.

-Gyere ide.-Húzott közel magához és megpuszilta a homlokom.

-Annyira sajnálom.-Suttogtam a fülébe és elkezdtem a csupasz hátát simogatni.

-Majd máskor.-Vigyorgott rám boldogan amitől kissé felszabadultabban éreztem magam,de a következő pillanatban úgy éreztem,ha nem alszom el,akkor el fogok ájulni.

-Gyere Hercegnőm,aludjunk.-Simított Harry végig a hajamon a nagy tenyerével.Lemásztam az öléből és a puha ágyneműjébe vetettem magam,miközben figyeltem ahogy feláll és a TV távirányítójáért ami a földön pihent.Amikor mellém feküdt szorosan az oldalához bújtam és lehunytam az égő szemeit.A következő pillanatban a TV fénye kihunyt és Harry  magához ölelt.

-Tudod Harry...Azt hiszem,jó feneked van.-Szólaltam meg szórakozottan miközben a csupasz mellkasát cirogattam és a jobb lábamat átlendítettem a csípőjén és ott hagytam felhúzva azt.

-Kösz,mellékesen a te segged is jó.-Nevetett fel fáradt hangon,és bizonyítékként végig simított az oldalamon és belemarkolt a fenekembe,mire a kezemmel kissé megcsaptam őt válaszként ami eléggé szórakoztathatta ugyan is újra elkezdett rajtam kuncogni.

-Jó éjt Diana.-Kulcsolta össze a kezeinket.

-Neked is Edward.-Sóhajtottam félálmomban és tovább hallgattam a kellemes szívverését míg el nem aludtam.

Másnap:

Nincs jobb érzés az mellett kelni mint akit szeretsz,mondj a mondás.És ez így is van.Harry felém van fordulva,így a mellkasa tárult elém amikor kinyitottam a szemeimet.A fali órára pillantottam és most is mint szokás szerint kereken 6 órakkor keltem.Kissé feljebb csúsztam Harry ölelő karjai közt és az arcán óvatosan végig simítottam az ujjbegyeimmel,mire egy halvány mosoly jelent meg az arcán.Az arcára adtam egy puszit,majd a cserepes,kissé szétnyílt ajkaira nyomtam még párat.

-Jó reggelt,Göndi!-Tűrtem ki a homlokába hulló fürtöket,válaszul elvigyorodott és magához húzott újra.

-Jó reggelt.-Szólalt meg erősen rekedt és mély hangon amitől a pillangóim elkezdtek vadul csapkodni.

-Máskor is kérek ilyen ébresztés.-Nyitotta ki a zöld szemeit amik most szinte világítottak,mire nyomtam egy puszit a melle és a kulcs csontja közötti részre.

-Gyere,csináljunk egy képet!-Ötletelt mosolyogva és a telefonjáért nyúlt,majd lőtt egy képet amin a nyakába hajolva vigyorgok,ő pedig átölelte a vállamat és úgy mosolyog a kamerába.Miközben a telefonját helyezte el az ágya mellett lévő kis polcon elkezdtem stírölni a meztelen,széles hátát amiről múlt éjjelről villantak be képek amin elmosolyodva de ugyan elpirultan sóhajtok fel.

-Na,mi volt ez a nagy sóhaj,Diana?-Nézett rám kajánul vigyorogva és elkezdte húzogatni fel-le a szemöldökét.Teljesen tisztában van azzal,hogy mire gondoltam.

-Hát a tegnapi...Én annyira sajnálom,Harry.Én még ne..-Nem engedte,hogy befejezzem a mondandómat,ugyan is a számat betapasztotta az övével.Lágy volt a csókja és szerelmes.Imádom amikor így viszonyul hozzám.

-Semmi baj,várni fogok rád.-Suttogta miközben a homlokunkat egymásnak döntöttük.

-Szeretlek Harold.-Hintettem egy puszit az ajkaira és a meztelen mellkasához bújtam,de nem sokáig hisz készülődni kellett az iskolába.

-

A suliból majdhogynem szaladva jövök ki,mert szörnyű,hogy nincs mellettem Hope.Az osztályba csak fellengős idióták járnak.A szünetekben általában a Stylesék,Hope és Liam társaságában szoktam lenni,mint most is,csak Ho nélkül.Nagyon kevés embert tudok közel engedni magamhoz,sajnos.Nem vagyok valami társasági ember,ez tény és való.Ha tömeg vesz körül bezártság érzés kerít hatalmába ezzel pánik rohamot okozva.Ezt igazán rühellem magamban.Ho-hoz tartok a leckékkel,mert már péntek is van.Túl gyorsan szalad az idő.Haroldnak mindjárt itt a születésnapja,és gőzöm sincs,hogy mit adhatnék neki.Egy dolog villan be folyton,de még nem érzem magam késznek arra.Teljesen megbízok Harryben,és már lassan két hónapja járunk.A szerelem iránta néha már fájdalmas.Főleg,hogy tudom,hogy a mellettem lévő szobában alszik,nem mellettem.Látom rajta is,hogy ez nyomasztó számára ,és az is,hogy nem tudok neki olyan dolgokat nyújtani,mint amit egy majdnem 17 éves fiú elvárna a barátnőjétől.Ezekkel a gondolatokkal álltam meg Hope-ék háza előtt és nyomom meg a csengőt.Pár pillanat múlva a barátnőm anyukájának arcát tárja fel előttem a nyitott ajtó.

-Emilie drágám,milyen rég láttalak!Gyere csak beljebb!-Tárta ki az ajtót teljesen amin mosolyogva léptem be.

-Hello Mrs.King!Hopenak hoztam át a tanulni valót.-Nevettem fel amikor kissé felhúzta az orrát szórakozottan a mondatomon.

-Add csak ide a kabátod,kérsz inni valamit?-Felé nyújtottam a hosszított sötét kék kabátomat,és bólintottam válaszul.

-Igen,köszönöm.-Hajoltam le a dög nehéz iskola táskámért és elkezdtem követni Mrs.King-et a konyhába.A kezembe nyújtotta a forró teát amit megköszöntem és elindultam Hope szobájához.

-Ribi!Végre,hogy megjöttél!-Nyitotta ki az ajtaját és erősen megöleltük egymást miközben egyensúlyoztam a teával és a táskámmal a vállamon.

-Élsz még,te lány?-Vigyorodtam el és a helyet foglaltam a forgós székén,és a számhoz emeltem a teát.

-Nehogy igyál belőle!-Sikított fel,így a kezem megállt a levegőben,és kérdőn néztem rá.

-Anya szörnyű teát csinál,én még élek,de ha iszol belőle akkor te nem fogsz!-Szörnyedt el,mire kissé félve letettem a bögrét az asztalára,majd vissza fordultam hozzá.

-Fhú,olyan szar volt a hetem!Egész nap lázas voltam és majd' megfulladtam.-Sóhajtott fel ingerülten miközben hanyatt vágta magát a kanapén.

-Az nem jó!De most jöttem,hogy feldobjalak a leckékkel.-Vigyorodtam el,válaszul pedig kaptam egy felém repülő plüsst amin elnevettem magam.

-Mizujs Calummal?Megvagytok?-Néztem rá érdeklődően,amin vadul elpirult.

-Aham,megvagyunk!-Vigyorodott el,és a szemöldökeit kezdte el húzgálni.

-Azonnal mesélj!-Ugrottam a fekvő testére nevetve,majd török ülésbe tornáztuk magunkat.

-Auu!Háát..Minden nap skyplunk,és nagyon aggódott értem amikor beteg voltam,olyan cuki!-Sikkantott fel és egy macit magához szorított miközben elkezdtünk lányosan pletykázni,hogy mi történt az idő alatt,míg ő betegeskedett.

-

-Mindjárt kinyírlak,Styles!-Nyomkodtam gyorsan az Xbox kontrollerét miközben Harry felhúzott lábai között fekszem és a hátamat az ő mellkásán pihentetem.

-Csak szeretnéd,Mattinson!-Mért rám egy erős ütést a játékban,így a figurám jelentősen veszített az életéből.Már a harmadik kört játszhattuk amikor Anne és anya le ültek velünk szembe a nappaliban az ülőgarnitúrára és kellemetlenül ránk néztek.

-Szeretnénk veletek beszélni!-Szólalt meg anya majd megköszörülte a torkát.Nem tudtam neki válaszolni,mert ha nem figyelek Harry meg fog ölni a játékban,így gyorsabban kezdtem el nyomkodni a kontroleren a gombokat aminek meg lett az eredménye.Nyertem.Sikítva ugrottam ki a lábai közül és elkezdtem idétlenül ugrálni.

-Még,hogy a lányok nem tudnak nyerni!Ezt kapd ki Fürtös-kalács!-Ugráltam továbbra is,majd amikor megnyugodtam le huppantam Harold mellé aki szórakozottan nézett rám.

-Csak hagytalak nyerni,ebből még lesz visszavágó!-Vágott komoly arcot,mire válaszul kihívóan biccentettem neki,majd anyuékra terelődött a figyelmem és látszólag a Göndöré is.

-Ez ugyan kellemetlen lesz nekünk mint nektek.-Kezdte el Anne és éreztem ahogyan Harry megmerevedik mellettem csakugyan mint én.

-A szerelem nagyon szép dolog és szenvedélyes.És a védekezés nagyon fontos egy szexuális együttlétben.-Nézett ránk anyu kellemetlenül,mire mi Harryvel elvörösödve nevettük el magunkat.

-Mi..Izé.Mi nem feküdtünk le egymással.-Nyögtem ki nagy nehezen a kellemetlen szavakat,és anyuék arcán a megkönnyebbülés árnya futott végig.

-De hát együtt aludtatok az éjjel,nem?-A kérdésre vadul elpirultam és Haroldra néztem aki az ujjait tördelte.Még is honnan tudták meg?

-De,igen.Mert rosszat álmodtam és nagyon féltem,de ennyi.-Néztem a szemeikbe zavarban és a hajam végét kezdtem el csavargatni.

-Oh,hát..Ha majd..Majd ha késznek érzitek magatokat majd arra,akkor velünk megbeszélhetitek.-Mosolygott ránk gondoskodóan Anne,de ez sem oldotta a zavarunkat.Miután magunkra hagytak minket,piros arccal egymásra néztünk Harryvel és kitört belőlünk a nevetés.Miután kinevettük magunkat elkomorodtam és rá néztem.

-Harold...Én arra gondoltam,mi lenne ha jelentkeznél az X-factorba?Kész tehetség vagy!-Vettem a kezeim közé az övét és magam alá húztam a lábamat.

-Én nem is tudom...Nem tartom magam annak,nem hiszem,hogy lenne esélyem.-Hajtotta le a fejét szomorkásan,mire megragadtam azt és felemeltem ezzel kényszerítve,hogy a szemeimbe nézzen.

-De igen,van esélyed!Harry,meg kéne próbálnod,nagyon jó a hangod,és van hozzá érzésed!A kedvemért,kérlek!Nem tudhatod mekkora esély lakozik benned,míg ki nem törsz.Próba szerencse,semmit sem veszíthetsz,csak nyerhetsz.-Mosolyodtam el bátorítóan a monológom végén,pár pillanat múlva amikor felfogta a szavaimat Harry legyőzve sóhajtott egyet.

-Oké,legyen.-Mosolyodott el kissé félve,mire nyomtam egy hosszú puszit az ajkára.

-Hozd a gépet,és essünk túl rajta.-Nézett a szemeimben és megcsillant a zöld szemei az izgalomtól.Nem kellett többször mondania,elkezdtem fel szaladni a notebookomért,utána vissza a barátomhoz.Mikor a műsör honlapjára értünk nagyon sóhajtott,mire össze kulcsoltam a szabad kezemet az övével.Miután teljesen kitöltöttük az űrlapot Harryre vándorolt a tekintetem,aki félve nézett vissza rám.

-Mehet?-Szorítottam egyet az ujjainkon,és éreztem ahogyan a tenyere elkezd izzadni.

-Mehet.-Sóhajtott fel izgatottan és rá nyomtunk közösen a 'küldés' gombra,ezzel megnyitva az életében egy új fejezetet.