Visszatekintés:2011.Január.13

Az idő csak úgy szalad.A suli egy hete kezdőtött el,és szörnyen nehéz vissza szokni a tanuláshoz.Meg úgy az egészhez.Dolgozatokat írtunk már a második napon,így nagyon rá kellett gyúrnom a tanulásra,hogy be tudjam pótolni az elmaradásaimat.A félévi hajrák teljesen kifárasztanak,testileg és szellemileg is.De nem csak engem.Szegény Harold még a pékségbe is jár,és úgy tanul.Alig van időnk egymással foglalkozni,és félek,hogy Harrynek ez sok lesz,és szakít velem.Igaz,erre nem adott indokot,de szerintem megfordult a fejében.

-

A suli táskámba pakolom be a tancuccaimat,de úgy érzem valamit elfelejtettem,így újra átnézem a füzeteimet.Elvileg mindennek benne kéne lennie,így elkezdtem magamra venni azt az átkozottul csúnya suli egyen pólót.Miután felöltöztem és a hajamat egy lófarokba kötöttem a fejem tetéjére késznek nyilvánítottam magam.Lefáradtan léptem ki a szobámból,és indultam le a lépcsőn,mikor megpillantottam Harryt a bejárati ajtónak támaszkodva.A szívem hevesen kezdett el verni a látványától és automatikusan elmosolyodtam miközben felé igyekeztem.

-Reggelt!-Szaladtam oda hozzá trappolva,mire rám pillantott és elmosolyodott miközben kitárta a karjait.Szorosan hozzá bújtam és nagyot szippantottam az illatából amitől a pillangóim életre keltek.

-Jó reggelt Emz!-Tolt el egy kicsit magától,így tudott adni egy édes csókot az ajkaimra.Aztán még egyet.Imádtam amikor a mentolos fogkréme érződött az ajkain.

-Kérek még!-Húzott vissza magához amikor hátrébb léptem tőle és újra elkezdtünk csókolózni.Imádom vele ezt csinálni,mintha megszűnne a világ,csak őt érzem,és a hevesen verő szívemet.A kezeimet a hajába vezettem ami szokás szerint nagyon puha volt,miközben az ajkaink dominenciáért küzdöttek egymás ellen.

-Fúj,ti olyan nyálasok vagytok!-Gyúnyolódott rajtunk Gemma,aki ezek szerint időközben megérkezett.Nevetve húzódtunk el egymástól a Göndörrel,de mielőtt elengedett volna,nyomtam egy gyors puszit a felpuffadt szájára,majd elhúzódtam tőle,így feltárult előttem a mosolygó arca,és a csillogó,tiszta zöld szemei.

-Neked is jó reggelt!-Nyújtottam ki rá a nyelvem nyelvem játékosan miközben a cipőmért hajoltam le.Mikor mindenki elkészült és magunkra kaptuk a dög nehéz táskánkat kiléptünk a bejárati ajtót.Miután Harry bezárta kulcsra az ajtót felém nyújtotta a kezét amit boldogan fogadtam el és elindultunk a suliba.

-Hány órád lesz?-Nézett le rám Hazz oldalasan amikor már messziről lehetett látni a sulit.

-6,neked?-Kezdtem el cirogatni a kézfejét a hüvelyk-ujjammal,mire szorított egy kicsit a fogásán egy halovány féloldalas vigyorral az arcán amitől előbukkantak a gödröcskéi.

-Nekem is,de ma beszélni akarok Robbal,a főnökömmel,hogy csak három órát kelljen a pékségben lennem,ne négyet,nehéz így ez az egész.-Sóhajtott fel frusztráltan és a jobb vállán rántott egyet.A következő pillanatban Gemma sikkantott egy aprót,és Liam felé rohant aki mosolyogva várta a barátnőjét.Annyira aranyosak,látszik rajtuk,hogy őszintén szeretik egymást.

-Írtok ma valamiből?-Terelődött vissza a Göndörömre a tekintetem.

-Hál' Istennek,nem.Asszem pénteken fogunk töriből.-Gondolkozott el fél pillanatra összeráncolt szemöldökkel majd megborzongott amikor egy hideg szél fuvallat ért el minket.

-Uhm...Daviddel holnap meló után el megyünk focizni.-Tette hozzá,mire cseppet sem boldogan bólintottam válaszul.Soha sem kedveltem Davidet.Folyton csajozik és rossz társaságban van,nem szeretném ha Harold is elkezdene cigizni és piázni.

-

-Utálom a sulit!-Csapkodott mellettem sétálva Hope miközben ebédszünetre igyekeztünk.

-Ja,én is!De Mrs.Morton miért pucsított be annyira miközben előttem állt?-Néztem elszörnyülködve Hopera aki majdnem megfulladt a nevetéstől.

-Hé,Emilie!-Állított meg egy fiú hang mielőtt beléptünk volna a kajáldázóba.Érdeklődve fordultam vissza,hogy megtudjam kihez tartozik ez a hang.De nem kellett volna.

-Kopj le rólam Josh!-Mondtam neki feszülten és megdupláztuk a lépteinket Ho-val.

-Még mit nem!-Kapta el a kezemet,és a húsomba vájva húzott vissza magához ezzel fájdalmat okozva.

-Mi a francot akarsz?-Csattantam rá és elkezdtem rángatni a kezemet ami már szörnyen fájt.Az arcán egy elégedett mosoly jelent meg és a jeges kék szemeit rám meresztette miközben egyre közelebb jött a fejével az enyémhez a tiltakozásom ellenére.A háta mögé pillantottam és,megláttam ahogy Hope oldalán Harry szalad felénk idegesen.

-Veszed le róla a kezed te seggfej!-Kiáltotta el magát Harry,és erősen az engem lefogó fiú vállát megragadta,ezzel elérve,hogy elengedjen az.Rémülten Harryre kaptam a tekintetem aki szinte forrt a dühtől és hevesen lélegzett miközben a szemei már majdnem feketék voltak.

-Ugyan,mit akarsz te kis nyomorék másodikos?-Röhögte el magát a páva kinézetű fiú,mire Harry közelebb lépett hozzá és ököllel bevágott egyet az arcába,ami miatt egyre több ember gyűlt körénk.A következő pillanatban már annyit lehetett látni,hogy egymást veri két fiú a földön feküdve.A félelem és a sokk keveréke miatt nem tudtam megmozdulni csak hangosan sírtam miközben remegett az egész testem.Josh került felülre és Harry arcát kezdte el püfölni amikor Liam tört utat magának a fütyülő közönség között,és rángatta le a szőke hajú fiút az én Harrymről.Gemma szaladt oda hozzánk és egyenesen az öccséhez guggolt,majd rá pár másodpercre az diri jelent meg felháborodottan.

-Mindenki el,a verekedők maradnak!-Kiáltotta el magát a magas férfi és tapsolt kettőt,ezzel elosztatva a tömeget.Harryre vándorolt a tekintetem akinek fájdalmában eltorzult az arca és a hasát fogta.A szívem szakadt meg érte,hogy miattam került ilyen helyzetbe.

-Magyarázatot most!-Fonta össze maga előtt a kezeit az igazgató miközben feszülten nézett ránk.

-Hopeval az étkezőbe mentünk volna amikor Josh szólított,és amikor nem álltam meg akkor megragadta a karom és megszorongatott miközben meg akart csókolni akaratom ellenére.Harry pedig csak megvédett!-Hadartam majd lehajoltam Harryhez aki már időközben felült.A göndör haját óvatosan oldalra tűrtem és éreztem ahogy egy könnycsepp gyűlik a szemembe,de nem engedtem meg,hogy kicsorduljon.Josh gyúnyos nevetésére kaptam fel a fejem.

-Na,ne nevetess már!Egy ilyen fiú mint én,szerinted mit akarhat tőled?-Gyúnyorosan vigyorgott rám,és éreztem ahogy Harry teste megfeszül és próbál felállni,de a kezeinket összekulcsoltam ezzel is mutatva,hogy maradjon nyugton.

-Elég!-Kiáltotta el magát az igazgató mérgében.-Joshua,mint már mondtam utolsó lövésed volt!Az irodámban megbeszéljük a többit!Styles máskor pedig ne csinálj ilyet!-Biccentett Harry felé,de a tekintetében tisztán látszott,hogy ő is így cselekedett volna.Joshval az oldalán elindult az irodájába,így végre egymásra tudtunk koncentrálni.

-Jól vagytok?-Guggolt le mellénk Gemma,és ekkor kapott el a felismerés,hogy mi történt az elmúlt percekben.Harryre vezettem a tekintetem akinek felrepedt az alsó ajka,és az arc csontján tisztán látszódott az ütés amit Josh mért rá.Utáltam magam érte,hogy miattam néz így ki,és érez fájdalmat.

-Túl élem,ezek csak sérülések.-Válaszolt mindkettőnknek a Göndör és az arcára varázsolt egy féloldalas mosolyt.Ha lehetséges még jobban belé szerettem.

-De attól lennék még jobban ha kapnék egy csókot,mert akkor megérte mindez.-Csillant fel csintalanul a zöld szemei,mire hihetetlenül és kissé hisztérikusan felnevettem majd közelebb hajoltam hozzá.Kissé habozva nyomtam a számat az övé ellen,hisz nem akartam neki több fájdalmat okozni.

-Sajnálom.-Suttogtam az ajkaira,mire lágyan elkezdet csókolni ezzel elérve,hogy a hasamban lévő pillangóim életre kelljenek,és ismerősként üdvözöljön az a bizonyos izgatott állapot.

-

-HOGY MI?!-Majdhogynem sikított fel Anne amikor elmeséltük neki,hogy mi történt ma,és Harrehnak a sérült arcát kezdete el tanulmányozni.

-Emilie,és te jól vagy?-Kapta rám a tekintetét,mire válaszul bólintottam.Külsőre rendben voltam,csak belülről feszített szét valami.Nem tudom megmagyarázni,hogy mit is éreztem.A sírás kerülgetett,és feszültség is bőven tombolt bennem.

-Én most megyek fürödni.-Támaszkodtam fel,rám sem néztem a többiekre úgy szaladtam fel az emeletre.Gyorsan össze kaptam a tiszta ruháimat majd beszlisszoltam a fürdőbe.Megengedtem a forró vizet,a hajamat kibontottam a szoros copfból majd a lábújjaimat belemártottam a vízbe ami kellemes hőmérsékletű volt.Miután teljesen megtelt a kád vízzel belefeküdtem és felsóhajtottam a kellemes érzésre.Az elmúlt időn kezdtem el gondolkozni.Harryvel a kapcsolatunkról,szilveszter és a mai nap.Túl soknak éreztem ezt az egészet ilyen rövid idő alatt,így felsírtam tehetetlenségemben.Befogtam az orromat majd víz alá merítettem az egész testem pár másodpercig,majd amikor már jutott oxigén a tüdőmbe felsóhajtottam.Olyan nehéznek tűnik most az élet,túl nehéznek.Miért nem létezik olyan,hogy ilyen korszakokat át tudjuk aludni?Vagy egyszerűen ne legyenek ilyen korszakok,bár ez hülyeség.Azt hiszem kell az embernek tanulni való lecke,hogy becsülni tudja a jót.Elegem lett a gondolkozásból,így a kezemre nyomtam a samponom majd belemasszíroztam a fejbőrömbe miközben halkan énekelgettem.Miután átmostam a testemet alaposan,úgy szálltam ki a meleg nyújtó kádból mint aki újjá született.Fogat mostam,majd magamra kaptam a minnie egeres pizsomámat,kifésültem a hajam és elindultam anyukámhoz.Halkan lépdeltem le a lépcsőn,hisz már este 9 óra is elmúlt,így nem akartam felkelteni senkit.Kettőt kopogtattam anya ajtaján,mire meghallottam a hangját.Benyitottam hozzá,és megláttam ahogy az ágyán fekszik előtte a laptopjával.

-Nocsak,itt a mi kis hercegnőnk!-Virult fel az arca,és az előtte lévő monitorra mosolyog.Oda szaladtam mellé az ágyba és feltárult előttem apa arca.

-Szia!-Integettem bele a kamerába immáron boldog mosollyal az arcomon.Néha az embernek a családi szeretetre és törődésre van szüksége,semmi másra.