Hetedik fejezet
Visszatekintés:2010
Lima,vagy is Liam.
Reggel arra keltem,hogy valaki haja csikizi a nyakam ezzel irritálva engem.Nagy nehezen lehámoztam magamról Gemma jobb karját,és felültem,de Harry már nem feküdt a helyén.Vajon újra egy párt alkotnak a francia lánnyal?De nem akarok erre most gondolni.A legjobb barátom jutott eszembe,Lima.Nagyon rég találkoztam vele,és hiányzik,hogy együtt menjünk reggel futni.Kikászolódtam a kanapéról,és eldöntöttem,hogy többet nem alszok itt,nem csalom meg az ágyamat.A konyhába mentem egyenesen mert ott hagytam tegnap a telefonom,és egy fekete tea után sóvárogtam.Ahogy beléptem megláttam Harryt aki az étkező asztalnál ült egy tea társaságával és csak néz ki a fejéből.
Az érkezésemet sem vette észre,nagyon el volt merengve.
-Reggelt Harreh!-Mondtam neki,mire összerezzent,és rám kapta a tekintetét.
-R-reggelt.-Dadogta.
-Rendben vagy?-Kérdeztem kicsit nem törődve ami csak tetettem,de azt hiszem a szemem elárulhatott,hisz végig azokat pásztázta.
-Emz,tudod tegnap felhívott Flora..É-és azt akarta,hogy újra jöjjek össze vele,sőt inkább követelte..Ezt még csak le sem szarom,nem lényeg...De te is szóba jöttél..-Nem mert a szemembe nézni,ahogy már egyből is elkezdett magyarázkodni.
-Én?Mégis miért?-Erre egyáltalán nem számítottam.
-Emlékszel,hogy tegnap délután átjöttél hozzám,és dühös voltam?-Hát persze hogy emlékszem.Az a tekintet..
Csak bólintottam válaszul.
-Akkor nem szép dolgokat mondott rólad.Hisz látta azt a képet amit tegnap Gemma csinált rólunk amikor vizesek voltunk,és féltékenységi rohamot kapott,és nem túl kedves kommentet írt oda rád.-Mondta miközben izzott a szeme.
-Várj!Gemma feltette közösségire a képet?-Válaszul bólintott,mire teljesen össze állt a kép.Harry tegnap délután azért volt olyan ideges,mert engem bántott szavakkal az a lány.Este pedig azért nézett úgy rám,mert akkor is gondolhatta,hogy engem próbál felhozni témának a volt barátnője.
-Oh Istenem Harry!-Mondtam teljesen megkönnyebbülve,és hátra dőltem a szekrénynek.Harry teljesen érthetetlenül nézett rám,mire elmagyaráztam neki.
-Nem érdekel,hogy mit mondott az a lány!-Néztem bele a szemeibe teljesen őszintén.-Én csak.. Ah -Mondtam és elnevettem magam,ezzel még jobban össze zavarva a Göndört.-Én azt hittem,hogy megint jársz azzal a lánnyal.-Itt már az előbbi bátorságom teljesen elszállt,és a csupasz lábujjaimat pásztáztam.
-Emz..-Mondta miközben felállt és elém lépett,hogy felemelje az arcomat vele egy vonalba,bár ez nehezen ment hisz,majdnem egy fejjel magasabb volt nálam,így megroggyantotta egy kicsit a lábait,hogy teljesen egy magasságban legyenek a szemeink.
-Figyelj...Vele nem járnék soha a büdös életbe többet.Főleg azok után amit rád mondott.Fontos vagy nekem,nem akarom,hogy bármilyen fájdalmad legyen.Sem lelkileg,sem sehogyan.-Éreztem ahogy a szemeim elkerekednek,és a szívem gyorsabban kezdett el verni az átlagnál a szavai hatására.Teljesen őszintének tűnk,egy szavában sem kételkedtem.Nem tudtam mást tenni,minthogy szorosan magamhoz öleltem a lábujjaimra állva,hogy még jobban érezhessem.
-Köszönöm.-Motyogtam a nyakába,de megérthette,hisz egy kicsit jobban megszorított és belepuszilt a hajamba.
-Olyan nyálasak vagyunk.-Mondtam miközben elengedtem immáron nevetve,mire egyetértően bólintott és megtört a varázs,és elkezded velem együtt nevetni.
-Na jó.Nekem teára van szükségem.-Jelentettem ki,miközben kiléptem Harry és a szekrény közül.
-Megihatod ez enyémet,én csak megcsináltam,de nem ittam belőle.-Most már mosolygott is.
-Ha tudnád mekkora ajándékot adtál ezzel.-Mondtam neki és az asztalhoz ültem.
-Éés,mi volt egyébként a bajod azon kívül,hogy az a lány csúnyákat mondott rólam?-Néztem vissza rá,mire lassan elindult az asztal felé ahol én is helyet foglaltam.Mintha csak húzni akarná az időt.
-Azt hittem,hogy miatta meg fogsz utálni és nem állsz velem többet szóba.-Ismerte be alig hallhatóan.
-Harry,miket mondott rám?-A hangom egy kicsit elvékonyodott arra gondolva,hogy miket írhatott rólam,hogy ennyire kikészült a Göndör.
-Azt írta,hogy nem vagy szép!-Mondta teljes felháborodott arccal,mire csak néztem rá,és kitört belőlem a nevetés.Hát csak ennyi lett volna?
-Mi olyan vicces?-Kérdezte meglepetten.
-Annyi baj legyen,hogy nem vagyok szép.Ezzel én is teljesen tisztában vagyok,szóval tényleg nem érdekel más véleménye.-Mondtam és belekortyoltam a teába.Ez eszméletlen finom lett.
-Te még is miről beszélsz?-Azt hittem a szemöldöke eléri a haját,ami elég viccesé tette,de mégis aranyos látványt nyújtott.
-Nálad szebb lány életemben nem láttam.Tudod,eddig csak szőke hajú barátnőim voltak,és még egyszer sem néztem meg egy sötét hajú lányt.Erre most itt vagyunk,és a szépségedről áradozom.-Mindezt mosolyogva mondta.Félre nyeltem a teát hirtelenjében annyira koncentráltam rá,az egész lényére.
-Hé,jól vagy?-Nézett rám aggódva,még is a nevetőráncai megjelentek ahogy látta,hogy mekkora hatással voltak rám a szavai.
-Asszem.-Néztem az arcára köhögéstől könnyes szemekkel.
A telefonom irányába kaptuk a fejünket,ahogy sms-em érdekezett.Karnyújtásnyira volt Harrytől,így megkértem,hogy adja oda.
Rá pillantottam a telefonomon kijelzőjére amin az állt 'Lima üzenetet küldött önnek'
-Ez telepátia,Lima.-Suttogtam magam elé alig hallhatóan,mire Harry össze ráncolt szemöldökkel nézett rám.
-Hm?-Nézett rám.
-Ma reggel ahogy felkeltem,az egyik legjobb barátom jutott eszembe,erre pedig most írt.-Mondtam neki nagy mosollyal az arcomon.
-Értem.-Villantott egy mosolyt majd felállt,mire kérdőn néztem rá,hogy miért megy el.
-Megyek tusolni,te pedig beszélgess csak a barátnőddel.
-Ő nem lány.-Mondtam neki jóízűen nevetve,mire majdhogynem le esett az álla,és a féltékenység árnya futott át a szemein.-A neve Liam csak elneveztem Lima-nak.
-Oh értem.Na mentem.-Mondta és kisétált a konyhából.Oké,ez fura volt.
-
Délután négy óra van,és várom,hogy Liam csöngessen.Igaz,idősebb nálam 3 évvel,de megvan a közös hang,komoly fiú de még is vicces.Most fogja kezdni a 3.évét szeptemberben ,és igazán kedves tőle,hogy aggódik az első évem miatt a gimiben.
És azért is áthívtam,hátha jót fog tenni Harrynek egy kis fiú társaság.Azért rossz lehet neki ennyi nő társaságában élni.A reggeli incidensünk óta nem is láttam.Ez egy kicsit nyomasztott de semmi joga nem volt rám neheztelni.A gondolataimat a csengő hangja zavarta meg,mire feltámaszkodtam az ágyamból,és lesétáltam a emeletről,ahol az a látvány tárult a szemem elé,hogy Harry a nyitott ajtónál áll,szegény Liam-mel szemben aki teljesen értetlenül nézett a göndörre.
-Lima!-Mondtam és elkezdtem felé szaladni,hogy kimentsem a szigorú tekintetű Harry elől a régen nem látott barátomat.
-Kerülj beljebb!-Invitáltam be a házba,miközben mosolyogva végig futtattam a tekintetem az öltözékékén.Egy egyszerű világoskék farmer volt rajta,fehér tornacipő és egy fekete feszülős póló.
-Köszi.-Nézett Harryre mosolyogva aki be engedte a házba,mire a göndör hajú egy apró mosoly kíséretével bólintott.-Szia Em!-Üdvözölt és elém lépett,hogy magához öleljen,szokásához hívem egy kicsit megemelve.Aztán eszembe jutott,hogy milyen amikor Hazz ölel meg.Na jó,nem kéne őket hasonlítgatnom.Harry!El is felejtettem,hogy ő is egy helyiségben van velünk,és közben már Liam is le tett.
-Had mutassalak be titeket egymásnak.Liam ez itt Harry,Harry ő Liam.-Mondtam mutogatva köztük,mire egymás felé léptek,hogy kezet fogjanak.Azt hiszem a Göndör látszólag kicsit jobban megszoríthatta a kezét,de az arcán egy laza mosoly díszelgett,Liam viszonozta a gesztusát.
-Csá haver.-Köszönt neki Liam,mintha ezer éve ismernék egymást,mire Hazza hasonlóan köszönt vissza neki.
-Azt hiszem megyek és szólok Gemnek,hogy megérkeztél.-Tettem Liam vállára a kezemet egy kedves mosoly kíséretével,és felindultam a lépcsőn,bár éreztem magamon a két fiú szemét,nem fordultam hátra.
Kopogtattam a lány ajtaján,mire kinyitotta és rám villantotta azt a tipikus 'Styles' féloldalas mosolyt.Ilyenkor még inkább hasonlítanak egymásra az öccsével.
-Megérkezett egy barátom,nem jössz le hozzánk?Azt hiszem szívesen megismerne.-Ajánlottam neki,mindezt vigyorogva.
-De,miért is ne?Úgy sem találkoztam itt még idegenekkel.-Mondta vidáman.
-Akkor itt az ideje.-Kacsintottam rá,és le indultunk a fiúkhoz,akiknek a hangos nevetése zengte be a házat mire elmosolyogtam a boldog hang hallatára.
-
Már kezdett sötétedni mikor Liam elindult haza a bicajával.Miután ki kísértem,és beszélgettünk 10 percet kettesben -ami igazán jól esett,régen beszélgettem vele négyszemközt- vissza fordultam,hogy belépjek az otthonomba.
-Na,mit gondoltok srácok?-Rontottam be a nappaliba ahol a Styles testvérpár ült.
-Azt hiszem szerelmes vagyok.-Mondta Gemma és az arcába temette az arcát miközben a haja függönyként hullott köré,mire mi kinevettük Harryvel a lányt.
-Hé!Nem vicces,ez komoly.Amikor megláttam egyenesen rá vetettem volna magam.-Motyogta miközben ugyan abban a testhelyzetben maradt.A mondatára az öccse egy undorodó hangot adott ki,én pedig csúnyán néztem rá,mire kinyújtotta rám a nyelvét.
-Ah,Em ugye többször is áthívod?-Nézett rám a lány könyörgő tekintettel,válaszul bólintottam neki.
-Örök hálám!Most pedig megyek álmodozni róla.-Jelentette ki és felszaladt a szobájába itt hagyva engem Harryvel.
Éreztem a fiú tekintetét magamon,és egy kissé bátortalanul néztem rá,és ahogy láttam szórakoztatta a reakcióm.
-Be fog pasizni a nővérem.-Nézett rám elszörnyedve.
-Jól teszi,jár neki.-Néztem vissza rá kissé felháborodottan,mire feltartotta a kezeit.
-De ahogy láttam Liamnek is bejön.-Tettem hozzá egy mosoly kíséretével.
-Ez olyan undiii.
-Ugyan már Harold,miért lenne?!-Erre a mondatra egy sátáni mosoly jelent meg az arcán,és megértettem hogy miért.De csak kicsúszott a számon,ez most nem volt szándékos.Abban a pillanatba ugrottam föl és szaladtam fel az emeletre sikíltozva miközben az üldözöm a nyomomban volt.
-NE!-Sikítottam nevetve amikor elkapott,és felvett a vállára aztán elindult a szobám felé.
Ahogy beértünk a szobámba egyből az ágyam felé indult,és óvatosan rá dobott,és utánam is ugrott,hogy ne tudjak elszökni.
-Hé,nyugi véletlen volt,csak kicsúszott a számon,többször nem fordul elő.-Próbáltam leállítani,de csettintett egyet a nyelvével és megrázta a fejét.
-Ezt most nem úszod meg.-Ígérte ördögien mosolyogva.
-És ha megint megölellek?-Próbáltam rá hatni,miközben ártatlanul néztem rá,a fiúra aki éppen a lábaimat fogta le.
-Igazán kecsegtető.De a tervem után megölelhetsz.-És ahogy befejezte a mondatát a combomra ült,és elkezdett csikizni ezzel a halálba kergetve engem.
-E-elégh mmár fáj a hasam.-Kérleltem a nevetésem közepette,amitől már fáj az arc izmom is.
-Mondod még többször?-Nézett rám mosolyogva mintha semmi történne.
-Aha.-Nyögtem ki alig érthetően,miközben tovább kínzott.
-Te lány...Akkor tovább kell hogy csikizzelek.-Gügyögte,és még jobban rákapcsolt az ujjai mozgatásához.
-Nem,e-esküszöm cs-csak elég!-Ígértem neki miközben már könyörgően néztem rá, felsóhajtott és levette rólam az ujjait.
-Ah,végre kapok levegőt.-Szippantottam egy nagyon a levegőbe,erre a göndör hajú ördög elmosolyodott a művén aki még mindig rajtam ült.
-Kényelmes vagyok?
-Aha.-Vigyorgott mint a vadalma,és a legnagyobb örömére megemeltem a lábaimat,ezzel ledobva a fiút,aki egyáltalán nem számított erre a mozdulatomra,így könnyebben tudtam teljesíteni.
-Na látod Göndör,nekem így kényelemesebb.-Mosolyogtam rá,miközben elfeküdt az ágyamon.
-Jut eszembe,megmutathatom Calumot?-Néztem rá izgatottan mire aranyosan elmosolyodott és bólintott válaszul.A telefonomért nyúltam ami az ágyam melletti éjjeli szerkényen pihent,hogy dicsekedjek az álom fiúmmal a valódi álom fiúmnak.Vissza telepedtem az ülőhelyzetbe Hazz mellé aki hasalt a ágyamon és az alkarján tartotta meg magát.Feloldottam a kijelzőt a youtube iconra kattintottam és Cal csatornáját kerestem meg,mikor Harry hangja zökkentett ki a telefonomból.
-Tudsz gitározni?-Nézett fel rám,utána pedig az említett tárgyra ami a szobám egyik sarkában pihent.
-Nem igazán.-Húztam el a számat.Mindig is szerettem volna a zenével foglalkozni,csak nincs hozzá hangom,gitár tanárhoz pedig még nem jutottam el.
-Akkor majd megtanítalak.-Ígérte és rám mosolygott kedvesen.
-Az olyan jó lenne.-Mondtam neki elpirulva.Bár igazából fogalmam sincs,hogy min jöttem zavarba,de ahogy rá néztem ez az érzés jött.
-Na muti azt a fiút.-Mondta,hogy oldja a zavaromat.Ezer hála Göndi.
Elindítottam a kedvenc cover-emet tőle,és ahogy megláttam a videót ahogy kezdődik,elmosolyodtam Calum édes kinézetén.
A videó felénél Harryre néztem,aki homlok ráncolva nézett vissza rám.
-Milyen származású?Ázsiai?-Pillantott vissza a képernyőre,mire én elnevettem magam.Szegény Cal.
-Nem,félig kiwi,félig skót.-Magyaráztam.
-Kiwi?-Nézett vissza rám értetlenül.
-Új-Zélander.
-Ja,így már értem.A villany körte is kigyulladt a fejem felett,látod?-Kérdezte szórakozottan miközben a fejével körözött és a nyelvét kissé kidugta.
-Hogy ne látnám.Még a retinám is kiégett.-A hatás kedvéért eltakartam a tenyereimmel az arcomat,és meghallottam egy fiús nevetést.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro