Visszatekintés:2010

Érzelem hullám,fáradtság

Miután megkaptuk az alapos fejmosást arról,hogy bajunk is eshetett volna,és ha megfáztunk az a saját butaságunk miatt lesz.De szerintem Harryvel együtt mindketten tudtuk,hogy ez nem csak egy kis 'butaságról' szólt számunkra.Megismertük egymást minimálisan.

-Oké,most már nyomás a forró fürdő!-Utasított minket anya.-Így lehet meg tudjátok előzni a betegséget.-Tette hozzá Anne szigorúan.

Én egy halk 'oké'-t hallattam,Harold pedig úgy tett mint aki a katonaságnál készül végrehajtani egy feladatot,mire mi,nő neműek kinevettük.Egy szónak száz a vége,ért a nők nyelvén.

Elindultunk a lépcső felé,hatalmas tócsákat hagyva magunk után és tudtam,hogy ettől még inkább mérgesek lesznek ránk az anyukáink.Mivel mi,gyerekek kaptuk a felső emeletet,így két fürdőszoba jutott elosztásra hármunkra.Úgy állapodtunk meg,hogy Gemma és én kapjuk meg a nagyobbik fürdő szobát,Harry pedig kapott egy sajátot,ami kisebb volt a miénknél.Azt hiszem így egészségesebb mindenkinek.Harry előre engedett a lépcsőn és amikor köröbelül félúton járhattunk a cseppet sem hosszú lépcsőn megszólalt:

-Többször kéne ilyet csinálnunk,főleg így,hogy fehér nadrág van rajtad.-Hallottam meg a pimasz hangját,mire megállt bennem az ütő,és a lábaim is szintúgy megálltak a legfelső lépcső fok előtt.Reagálni nem tudtam semmit rá,hisz mit is mondhatnék?Küldjem el a fenébe?Az egyik felem ezt tette volna,a másik felem élvezte,hogy ezt mondta.Szóval a csend mellett döntöttem,mire Harry elnevette magát,zavaromban mozgásra bírtam a lábaimat,és elindultam a szobámba tiszta ruhákért.Azonban előtte megálltam Gemma ajtaja előtt ami nyitva volt,Harry is így tett,és amikor meglátott minket a lány az ajtajában,aki az ágyán hasalva feküdt elképedve nézett ránk aztán elnevette magát,ahogy csonttá vagyunk ázva.

-Hát ti mit műveletek?-Kérdezte nevetve,miközben előkapta a telefonját.

-Harryt vérbeli angollá változtattam!-Válaszoltam neki nevetve,Harry büszkén helyeselt mellettem állva.

-Hadd csináljak rólatok egy képet,fiatalság!-Kérte Gem,válaszul bólintottunk és nagy mosollyal az arcunkon,-még mindig teljesen vizesen-néztünk a kamerába,és a lány által elkészült első közös képünk Harryvel.

-Most már tényleg megyek fürödni,szörnyen rossz a közérzetem.-Panaszkodtam nekik,mire Harry bólintott,hogy ő is így gondolja,hogy ideje tényleg a fürdőt megpályázni.

-Aztán majd kérem beszámolót,hogy mi történt,részletesen!-Kiáltott utánunk Gemma,mikor kiléptünk a szobájából.

-Hát persze!-Szólt vissza a fiú a nővérének,aztán rám mosolygott,ezzel mutatta,hogy ami ma történt az köztünk fog maradni.

-Na viszlát kevésbé vizesen,bajtárs!-Búcsúztam a szobám mellett lakó,csapzott hajú Göndörtől,aki nem válaszolt csak halkan nevetve elvonult,hogy szedjen össze magának tiszta ruhát,aztán meleg viz alá tegye magát.

Mire én is össze szedtem a tiszta fehér neműt,és egy kényelmes öltözéket,addig a padló szőnyegen a hajam hagyott nedves pontokat.Hogy hogyan fogom kifésülni a loboncom azt nem tudom.Ezekkel a gondolatokkal indultam meg a Gemmával közös fürdőnkbe.

-

Már a félszáraz hajamat szárítottam,mert mára elegem van a vizes hajból.5 percre rá,már húztam ki a hajszárítót a dugóból,és kaptam fel magamra a ruháimat,aztán battyogtam ki a folyosóra a fürdőből. Mikor beértem a szobámba,akkor jutott eszembe,hogy egész nap egy pudingot ettem,mire a pocakom is megkordult,jelezve,hogy ha már eszembe jutott,akkor adhatnék ételt magamnak.Az érdekes gondolat menetemet Anya szakította félbe,aki mosolyogva jött be a szobámba.

-Hé Anya!-Mondtam neki és megöleltem,alig találkoztunk és nem is sokat beszélgettünk az elmúlt napokban.De teljesen megértettem,hisz nagyon régen találkoztak a legjobb barátnőjével,és próbálják bepótolni a kihagyott időt.

-Szia Hercegnőm!-Üdvözölt ő is,én pedig mosolyogva megpusziltam az arcát.

-Mesélj miújság?Mi történt ma?-Pillantott rám érdeklődve,amin elnevettem magam.

-Gondoltam,hogy ez érdekel.-Feleltem szórakozottan és a hajam végét kezdtem el piszkálni.

-Hát persze,hogy érdekel,hogy mi történt az én kislányommal ma.-Nézett rám mosolyogva.

-Hát igazából egyedül éreztem magam...-És elmeséltem neki mindent,odáig,hogy az első találkozásnál magához szorított Harry.

-Az én kislányom nem is olyan kicsi már.-Mondta teljesen meghatódva,mire megszorítottam egy kicsit a kezét,egy kis mosoly kíséretében.

-Nagyon éretten látod a dolgokat,de ne így éld át ezt az egészet.Próbálj meg először az érzelmeidre koncentrálni most.-Tanácsolta,és úgy éreztem,mintha nem is az Anyukámmal beszélnék,hanem a legjobb barátnőmmel.

-Anya és szerinted...Ő is hasonlóan érezhet irántam?-Néztem fel az arcára aggódva.Vajon többet érzek iránta,vagy csak egy hirtelen fellángolás?

-Amit meséltél az alapján hasonlóan érezhet,mint ahogy te is körbe írtad az érzelmeid.De én nem vagyok Harry,nem tudom,hogy mit érezhet.-Egy kis együtt érzést véltem felfedezni a hangjában.

-Köszönöm anya!-Hálálkodtam és hozzá bújtam.

-Na és milyen,hogy végre itt van a legjobb barátnőd?-Kezdtem el faggatni,most én őt.És elkezdődött a mese délután az ő szemszögéből.

-

Már vagy fél órája fecseghettünk amikor újra megkordult a pocakom,ezzel jelezve,hogy éhes vagyok,hisz elfeledkeztem az éhségről.Erre elnevettem magam.

-Mikor ettél utoljára?-Vissza tért az anya szerepbe.

-Reggel.-Mondtam neki,kicsit félve ránézve,hisz tudtam,hogy erre mérges lesz.

-Akkor nyomás a konyhába,csinálok valami vacsit.-Paskolta meg a fenekemet nevetve,mire én is elnevettem magam.

-Várj megkérdezem Harryt is.-Hadartam neki,és elmosolyodott az aggodásomon a fiú miatt akivel töltöttem a napomat,de végül nem mondott semmit csak bólintva elhagyta a szobám.

Össze szedtem egy kis bátorságot,és kiléptem a szobámból,hogy bekopogjak Harryébe.

Három aprót kopogtam,mire Harry egy igen dühös képpel nyitott ajtót,amitől hátra hőköltem a kinézete miatt,de ahogy rájött,hogy én állok ott,azonnal meglágyult a tekintete,és egy apró kis mosolyt varázsolt az arcára.

-Emz.-Sóhajtotta a becenevemet amit tőle kaptam.

-Bocsi n-nem akartam zavarni,csak azt akartam kérdezni,hogy nem e vagy éhes?-Kérdeztem tőle kissé bátortalanul a szemeibe nézve.

-Nem ártana enni.-Nagy mosoly kíséretével válaszolt.

-Nem jössz be egy kicsit?-Invitált be a szobájába,hisz még mindig az ajtaja előtt álltam.

-Ne...-Nem engedte,hogy tiltakozzak,mert megragadta a karom,nem erősen,de még is be tudott húzni a szobájába.

-Igazából csak az illem miatt kérdeztem meg.-Vigyorogva nézett rám,mire megforgattam a szemeim.Aztán körül néztem a szobájában.A falak kék-fehér színben pompáztak,a szekrényei pedig fehérek,a tévéje szürke,és egy egyszemélyes ágy helyezkedett el az ablak alatt,és még egy két személyes barna fotel volt elhelyezve a szobában.Legutoljára amikor a szobájába léptem nem így nézett ki.

-Illik hozzád ez a szoba,Harry.-Pillantottam fel az arcára mosolyogva,mire bólintott egy kicsit.

-Szerintem is,jobban szeretem mint a régi szobámat.-Mondta.-Hé,nem ácsorogj már egy helyben csüccs le valahova!-Utasított kedvesen.

-Értettem Sir Harold!-Tisztelegtem neki nevetve,és elindultam a kanapéja felé,ami igen puhának tűnt.

-Jobb is Emilie.-Mondta végig a szemebe nézve,miközben féloldalasan mosolygott.

Nem válaszoltam neki,mert úgy éreztem,hogy nem volt mit mondanom erre neki.A TVre vándorolt a tekintetem,és egy műsor ajánló ment,amiben mutatták az esti programot. Aztán elolvastam a listát,és a kedvenc filmem ott villogott.Alkonyat.Harryre néztem aki mellettem ült,nem sejtett semmit emiatt ártatlanul rám nézett.

-Harry!-Szólítottam,miközben úgy vigyorogtam mint egy vadalma.

-Oh,mit tervezel?-Nézett rám gyanakodva,amin elnevettem magam.

-Hát lesz az Alkonyat!Láttad már?-Éreztem ahogy csillog a szemem,miközben a kedvenc filmemről beszélek neki,amit láttam vagy ezerszer.

-Csak egy kis rész,de azt is franciául.-Ismerte el.

-Megnézed velem,ugye megnézed?-Kész,teljesen bepörögtem,nem ismerem ilyenkor a nemet,meg kell velem néznie és Gemmát is be kell toboroznom.

-Muszáj?-Húzta el a száját,de láttam a szemeim,hogy megadta magát.

-Ha úgy vesszük akkor igen.-Küldtem felé egy hatalmas mosolyt és ártatlanul néztem fel a szempilláim alól.

-Győztél.-Ismerte el,és feltartotta mindkét kezét,ezzel mutatva,hogy valójában megadta magát.

-Köszi Harold!-És álltam volna már fel,de nem engedte,ugyan is a derekam után kapott,aminek az okát még nem tudom,hogy miért tette,így kérdőn néztem vissza rá.

-Két feltétellel engedlek el,és megnézem veled azt a vámpíros szörnyűséget.-Mondta a szemöldökeit húzogatva,miközben már lerántott a combjaira,és még mindig nem eresztette el a derekam,így oldalasan tudtam csak ránézni.Kicsit feszélyezve éreztem magam,de azért érdekelt is,hogy mit akarhat.

-Halljam.-Néztem rá kihívóan,mire rám vigyorgott.

-Többször nem hívsz Haroldnak,mert nem szeretem ha így hívnak.A másik pedig,hogy ölelj meg,vagy különben nem szabadulsz,és nem lesz film,hanem itt fogsz ülni a lábaimon,míg meg nem ölelsz.-Közölte egyszerűen.

-Szörnyű vagy Haro..vagy is Harry!-Vontam vissza az eredeti mondandóm,és bátortalanul elkezdtem megfordulni,hogy megöleljem.

-Bátrabb is lehetnél.

-Pofa be.-Szóltam rá,és végre találtam egy kényelmes testhelyzetet,hogy meg tudjam ölelni.Közelebb hajoltam hozzá,mire elengedte a derekam és a karjait körém fonta így hozzá tudtam bújni.Ahogy a vállára hajtottam a homlokom és ahogy a hosszú meleg karjaival körbeölelt,egy megkönnyebbült sóhaj hagyta el a számat,és úgy éreztem,hogy vele teljesen biztonságban vagyok.Ahogy beléptem a szobájába már akkor is éreztem azt a bizonyos 'Harry illatot',de ahogy hozzá voltam bújva,erősebben érezhettem ezt az illatot,mire elmosolyodtam.Nem hasonlítanám parfüm illathoz.Inkább enyhe púder,és egy kis friss illattal keveredve.Nem találtam rá helyes jelzőt,hogy milyen illatot éreztem abban a pillanatban.Halkan elkezdett kuncogni,mire erre az édes hangra automatikusan egy mosoly kúszott fel az arcomra.Elhúzódtam tőle -még ha nem is szívesen tettem- és rá emeltem a tekintetem,hogy mit talál ennyire szórakoztatónak.

-Mi olyan vicces Harreh?-A hangom halkan szólt,mert úgy éreztem ha hangosabban szólok hozzá,elrontom a mostani légkört ami kialakult közöttünk.

-Csak csiklandozott a hajad.-Egy széles mosoly volt az arcán,egy cuki békára tudtam abban a pillanatban hasonlítani a kinézetét.

Anyukám hangja előzött meg a válaszadásomban,ahogy kiáltotta,hogy kész a kaja.

Előre engedett az ajtóban,utánam iramodott,hisz nem vártam meg,már elindultam előre.

-GYERTEK ENNI KÉ-

-ANYA,MÁR JÖVÜNK!-Szakítottam félbe anyukámat,kissé felemelve a hangom,hogy meghalljon.

Hallottam a fiú lépteit a hátam mögött,hátra néztem az arcára,és rámosolyogtam,mire viszonozta a gesztusom,egy kacsintás kíséretével.A többiek már az asztalnál ültek,minket vártak,hogy jöjjünk le.A vacsora nagyon guszta volt,igazi angol kaja.Sült kolbász,bab,tojás és pirítós. Nekünk tea volt készítve,a két háziasszony pedig bort iszogatott.

-Akkor jó étvágyat!-Mondta Anne szélesen mosolyogva,mire mindenki motyogott neki vissza egy 'viszont'-ot. Milyen érdekes,mi Harryvel tíz perc alatt megettük a kajánkat,míg a többiek csak a háromnegyedét ehették meg.Egymásra néztünk a Göndörrel és megint azt a bajtárs-féle vigyort küldtük egymás felé.

-Ti aztán éhesek voltatok.-Nézett ránk Gemma,miközben a kenyerét rágcsálta.

-Úgy tűnik.-Nevetett fel Harreh,aki velem szemben ült az asztalnál

Aztán eszembe jutott valami.Számomra nagyon fontos valami,ahogy az órára néztem.

-Van kedvetek megnézni az alkonyatot?Öt perc múlva fog kezdődni.-Kérdeztem csillogó szemekkel,rá a többiekre,mire Gemmától kaptam egy hasonló pillantást mint amilyen az enyém lehet.

-NANÁ!-Kiáltotta a lány buzgón,és az asztal felett lepacsiztunk.

-És ti?-Néztem Anyára és Annera.

-Az az igazság kicsim,hogy Anneval azt terveztük,hogy iszogatunk,hisz két nap múlva neki is munka,és nekem is.-Adta meg az indokot az anyukám,válaszul mosolyogva bólintottam neki,mutatva,hogy megértettem.

-Em,mikor kezdődik?-Nézett rám érdeklődve Gem,és órára pillantottam,aztán a lányra aki még mindig nézett.

-Két perc múlva.-Adtam választ neki izgatottan.

-Király,addig van időm popcornt csinálni,ki kér?-Nézett körbe az asztalnál ülő társaságukon.

-Én igen.-Felelte Harry,mire G csak bólintott és az anyuáinkra,és rám nézett.

-Én nem köszi,tele ettem magam.-Mi sem kérünk szívem.- Adtam először választ,utána Ann a lányának.

-Én megyek,megkeresem a csatornát amin lesz.-Álltam fel az asztaltól,Harry rám nézett a nagy szemeivel,és megszólalt.

-Az 54-esen lesz.

-Örök hálám Harold!-Köszöntem meg,mikor le esett neki,hogy Haroldnak hívtam rám forgatta a szemeit,és valamiért úgy éreztem,hogy ennek még lesz folytatása,hogy megint így neveztem.

Át ballagtam a nappaliba és bekapcsoltam és tévét,és rá raktam az 54-es csatornára.

-Kezdődik!-Kiáltottam izgatottan fel,mire Gem szaladva,jobban mondva sprintelve ugrott le mellém a kanapéra,ezzel halálra ijesztve engem.

-Harry,behozod a kukoricákat?-Kiáltott az öccsének.

Választ nem hallottunk,csak már a lépteit ahogy közeledik felénk.

-Tessék.-Adta oda Gemmának a nagy tálat teli pattogatott kukoricával,és helyet foglalt mellettem tisztes távolságban,miközben megkínált ropogtatni valóval.

Már vagy 15 perce nézhettük,amikor megszakították a filmet elsőre egy reklámmal.Bal oldalra fordítottam a fejem,hogy rá tudjak pillantani a Göndire.

-Hogy tetszik?-Kérdeztem tőle kedvesen egy mosoly kíséretével.

-Hülyeségnek tartom még mindig,de nem lesz tőle semmi bajom ha végig nézem a kedvedért.-Felelte,mire én csak bólintottam.

-Szerintem fel kéne menni az ágyneműkért,és kihúzni a kanapét,hogy meg tudjunk ágyazni.-Adta az ötletet Gem,válaszul Harryvel helyeslően ránéztünk és bólintottunk.

-

Már megágyaztunk,és lassan a film háromnegyedénél tartunk és én félig alszok a kanapé szélén,Gem középen,Harry pedig szintúgy a szélen,csak a másik oldalt,mikor megszólalt a telefonja,mire rá néztünk,ő pedig egyenesen rám nézett egy kicsit sajnálkozó képpel,és felállt,hogy tudja fogadni a hívást.És hallottam ahogy franciául köszön egy Flora nevű lánynak.Tudtam ki ő.Most már értem miért nézett így rám.Már a film sem kötötte le a figyelmem,így kifordultam az oldalamra,hogy Gemma se tudja látni az arcomat.Az agyam ezerrel kattogott,de úgy éreztem,hogy bármikor elnyomhat az álom,ez a sürű nap után.Számításaim szerint 3-4 perc telhetett el azóta,hogy Harry kiment telefonálni,mikor újra hallottam a léptei hangját,de már semmihez nem volt erőm.

-Ki volt az?-Hallottam Gemma hangját ahogy halkan suttog.

-Flora.-Ouch.

-Harry,ugye nem megint?-Vajon mire érthette ezt,arra,hogy az a lány és Harry járnak megint?

Nem hallottam választ Harry felől,szóval ezt lehet tőle egy igennek is venni,ha ez bármire is a válasz.

-Csak hogy,tudd én soha sem kedveltem!-Csattant fel a lány még mindig suttogva.Vajon miről beszélhetnek?