Sportcuccban mentem iskolába. Megkerestem Miát, aki a kézműves műhelyben ügyeskedett. Egy forrasztóval készített valami fém szobrot. Bizarr, de bejön. Beszélgettünk egy kicsit, úgy éreztem, mintha kissé zavarban lenne a jelenlétemtől. És is zavarban voltam, hisz készültem neki egy kérdéssel.

- Arra gondoltam, elmehetnénk valahova. Egy randira. Lesz egy Bandák Csatája a kávézóban, ahol dolgozom. Mit szólsz? - mondj igen, mondj igent!

- Tökéletes! Igen, mert úgy volt, Lake-kel megyek, de biztosan meg fogja érteni.

- Szuper. - ezazz! - Nos, akkor most hagylak is, dolgozz tovább. És óvatosan azzal a forrasztóval, le ne égesd az arcod a randi előtt. Mert nagyon szép.

Elpirult, én pedig siettem a dolgomra. Niall beavatott, hogy Ő is indul a Bandák Csatáján, DJ lesz, mivel szerinte a DJ-k menők, hisz sok zenéből megtöbb zenét csinálnak. Nem is tudtam, hogy DJ. De aztán az is leesett, hogy az egészet Lake miatt csinálja, hogy bevágódjon nála. Különböző, nevetségesebbnél nevetségesebb neveket talált ki magának, hisz nem akarja mutatni az arcát, álarcot akar hordani.

- Nos, alig várom, hogy lássam, mit találsz ki. Miával megyek. Randizunk. - paskoltam meg a vállát.

- Ezaz! Jól van. Nincs "csábmester"... - ekkor megérintett. - "Te" nélküled.

- Ezt ne csináld többet. - hátráltam szórakozottan.

- Vettem!

A következő műszakom is jól telt. Jó volt a forgalom, az emberek kedvesek voltak, Louis támogatott és segített. Egyedül a klasszikus zene akasztott ki teljesen. Ezt szóvá is tettem neki a műszak lejárta után, amikor takarítottunk és éppen zárni készültünk.

- Oh, igen. Az emberek azért járnak ide, hogy felébredjenek, de ez a zene...

- Igen! - nevettem.

- Nos, már nincs itt senki. Ha gondolod, kapcsolhatunk zenét a hangfalakra. Add a telód. - nyújtotta ki a kezét.

- Okés. - adtam át neki a mobilom.

Turkált egy ideig, majd felnevetett.

- A Baby Shark a legtöbbet lejátszott dalod?

- Öhm, izé, az öcsémnek szoktam lejátszani. - védekeztek. Nem hitt nekem. - És lehet, hogy megnyugtatónak találom a kiszámíthatóságát. - Louis vigyorgott.

Tovább kutakodott. Aztán nemsokkal később megszólalt a No Control. Oh, te jó ég.

Louis táncolni kezdett a telefonommal a kezében.

- Most csak gúnyolódsz rajtam. - álltam karbatett kézzel. - Ez volt a kedvenc gyermekkori dalom. Egy egész koreográfiát találtam ki azért, hogy megnevettessem anyát.

- Oké, akkor lássuk! - mosolygott.

- Mi? Nem! Már nem emlékszem. Csak tudom, hogy sok seggrázás volt benne.

- Valahogy így? - és elkezdte tekerni a csípőjét.

Nevettem. Jól szórakoztam.

- Nem, több beleéléssel. Így! - mutattam meg, hogyan kell igazán segget rázni.

Louis kezében hangosan szólt a zene a telefonomból. Táncoltunk, egymásnak ráztuk a fenekünket, nevettünk és izzadtunk.

- A barátnőd írt az óriáskerékről. - adta át a telót. - Mi van most veletek egyébként? - érdeklődött.

- Nemtudom. Jó fej. Holnap együtt lógunk majd.

- Klassz. Elhozhatnád ide. A Bandák Csatájára. Én is fellépek.

- Van egy bandád? - esett le az állam.

- Igen. A The Rogue. Zenélünk egy kicsit, aztán ha akartok, lóghattok velünk a backstageben. - törölgette az asztalokat. - Ami valójában a mellettünk lévő parkoló. És természetesen hangosan szurkolhattok, nőjön az önbizalmam. - kacsintott viccesen.

Holnapi randi a Bandák Csatáján Miával és Louisval? Katasztrófa.

- Huh, jó lenne, de már van programunk. Majd legközelebb. - adtam a sajnálatos arcom.

- Legközelebb. - rántott vállat furán.

*

Miát egy kiállításra vittem. Feltörekvő művész, tetszeni fog neki. Vagy legalábbis ezt hittem. A kiállítás a szemetelésről szólt, és azokról az állatokról, akik ebbe haltak bele. Találtunk egy hatalmas, nedves valamit is, amihez hozzá is értem, de utólag megtudtam Miától, hogy azt a nagy szemétcsomót egy bálna végbeléből szedték ki. Undi. Találkoztunk egy plüssjegesmedvével is, ami azt kiabálta, hogy ne szemeteljenek az emberek, mert abba halt bele. Nagyon bizarr volt. Volt egy hangulatos terem, tele zöld és kék fényekkel. Leültünk a közepén, és néztünk egymásra.

- Sajnálom, hogy így elrontottam a randit. Nem gondoltam, hogy ilyesmiről fog szólni. - hajtottam le a fejem.

- Semmi baj, szeretek veled lenni. - őszintének tűnt.

- Biztos ez a legpocsékabb randid, amiben valaha részed volt.

- Igazából... Nincs mihez viszonyítani. Ez az első igazi randim. - vallotta be.

- Ez hogy lehetséges? Gyönyörű vagy, kedves, vicces és figyelmes.

- Sokan hívtak el, de mint seggfejek voltak. Te más vagy. - pillantott rám a szempillái alól.

Közelebb hajoltunk egymáshoz. Egyre közelebb és egyre közelebb, majd az ajkaink végre összeértek és egymáson mozogtak.

- Mostmár mehetnénk a Bandák Csatájára? - kuncogott.

- Igen, alapból jobb lett volna odamenni! - pattantunk fel. Vajon ott éppen mi folyik? Remélem Niallnek jól sikerült a terve.

A kávézóba lépve azonnal összefutottunk Niall-lel.

- Nah, hogy ment? - kérdeztem.

- Öhm, végül nem léptem fel. - kínosan viselkedett. Lake is mellénk ért.

- Volt egy DJ, hatalmas gomba alakú kartonnal a fején. Nagyon gáz volt. Leesett a színpadról, satöbbi. - legyintett.

- Jah, gáz volt. - értett egyet Niall is.

Nane. Niall, ez komoly? Szegény. Még jó, hogy nem tudják, Ő volt az.

- Mindjárt eredményhirtetés, de a győztes még egyszer színpadra áll. - igazított útba Lake.

- Zayn? - pillantott Mia a barátnőjére.

- Hosszú. - rántott vállat.

Zayn és Lake együtt jött el, úgy látom, de Zaynt már nem találom a tömegben. Ehelyett együtt állunk négyen a pult előtt, velünk szemben a színpad, amire Liam állt fel, hogy közölje a győztest.

- A mai estén csak egyetlen elfogadható banda volt... - mintha ez az ember mindig ideges lenne. - A győztes tehát a The Rogue!

Mindenki kiabált és éljenzett.

- Dobd le a pólód, Louis! - kiabált Lake, amin hatalmasat nevettünk. Niall furán nézett rá. - Mivan, mindenki ezt akarja. - magyarázta meg, ami még viccesebb volt.

A The Rogue a színpadra állt. Lou volt közepen, előtte egy mikrofon, kezében egy barna színű gitár.

- Egy feldolgozást hoztunk, nemrég kezdtünk el dolgozni rajta. Még friss. - motyogta a mikrofonba, majd felcsendült a dal.

- "Stained coffee cup, Just a fingerprint of lipstick's not enough, Sleep, where you lay, Still a trace of innocence on the pillow case..." - énekelte Louis.

Az agyam eldobom! Ez komoly? Csak figyeltem Őt, ahogyan nekem énekel. Engem nézett, ebben biztos vagyok. Minden megszűnt körülöttem. Csak Ő létezett. A hangja, a gitárja, a bandája, maga a Tomlinson jelenség.

- "Powerless, And I don't care, it's obvious, I just can't get enough of you, The pedal's down, my eyes are closed, No control!"

Amikor a dal végetért, mindenki tapsolt. Mosolyogtam. Talán... Mivan, ha...?

Nem. Nincs ha. Louis lejött a színpadról, valamiért azt hittem, hozzám jön, de valójában egy tőle kissé magasabb pasihoz ment, aki azonnal meg is csókolta Őt.

- Nos, mehetünk? - kérdezte Mia, mire mindenki válasza igen volt, tehát elindultunk a kijárat felé.

Még egyszer visszapillantottam Louisra és a fiújára, aztán kiléptem a kávézó ajtaján.

Minden tökéletes.

Az, hogy Louisnak pasija van, a lehető legjobb dolog, ami történhetett velem. Együtt dolgozunk a kávézóban, teljesen kiegészítjük egymást. Kérnem sem kell, azonnal tudja, mire van szükségem. Hozzámvágja a tejet, megmutatja a kendőt. Minden szuper.

Creekwoodban megtaláltam a társaságom, ami Miából, Niallből és Lakeből áll. Mind nagyszerű emberek.

Szerencsére otthon is minden szépen alakul. Bár Gemma elég szívós, mostanában különösen rá van kattanva anyára, ettől függetlenül minden jó. Pénteken lesz az első kosármeccsünk az idei szezonból, Whitman ellen fogunk játszani. Az edző nagy reményeket fűz hozzám, nem hagyhatom cserben őket.

Jelenleg Gemma éppen a fotelben ül, a telefonján lóg, míg anya és Sam plakátot készít a meccsemre. Niall Gemmával szemben ül a másik fotelben, és örömmel nézi, hogy anyám és az öcsém mennyire lelkes. Apa szerint Niall olyan, mintha már velünk lakna és családtag lenne. Erre Niall csak elérzékenyülve annyit mondott, hogy:

- Ohh srácok, én is így érzem! Nagyon köszönöm!

Nem veszi az iróniát, de ezért szeretjük.

- Mrs. Styles, nagyon szép ez a tábla! Igazán tehetséges. - dícsérte meg Niall anya művét, amit a meccsemre készített.

- Viccelsz? Holmes Chapelben annyira szurkolt egy meccsemen, hogy hetekre eltiltották a szurkolástól és a részvételtől. - nevettem el magam.

Gemma tovább duzzogott a fotelben, míg Sam és anya azzal viccelődött, hogy anya kedvenc gyereke Sam.

Vacsi közben Gemma mondott asztali áldást, ami közben hazugnak nevezte anyát. Mégis mi a fene baja lehet? Apa bezavarta a szobájába, később utána mentem egy szelet pizzával, hogy megtudakoljam, jelenleg mi a hiszti tárgya.

- Anyának viszonya van. - közölte csalódottan.

- Nem, nincs. - mentem közelebb hozzá. Tényleg elment az esze.

- De igen, nézd! - mutatta felém a laptopot. - Azt mondtam anyának, hogy azért nem működik a facebookja, mert vírusos lett. De az igazság az, hogy láttam, mit írkál neki ez a pasas. Valami Roger R. romantikus szarságokat küld neki. Nézd!

Gemma pár napja csinált anya kérdésére anyának facebookot. Szeretne menő lenni, friss és üde. Illetve szeretne újra zongoraleckéket adni, aminek apa nem örül, bár nem értem, miért.

A laptopon egy kutyás profilkép virított. Üzenetekkel bombázta anyát.

- Biztos csak egy zaklató. Nem is ismeri anyát. Vagy spam, de Anya sosem csalná meg apát. Emiatt nem kell aggódnunk! Gemma...

De aztán jön üzenetek jöttek, amikre nem voltam felkészülve.

Ebédnél megtudtam Miától, hogy az apja új barátnőre tett szert. Mia apja egyetemi lektor, sokat utazik üzleti ügyben, és minden alkalommal más nőkkel tér vissza, minden alkalommal egyre fiatalabbak és fiatalabbak. Mia aggódik emiatt. Azt is elmondta, hogy az anyja drogos volt, ezért hagyta el őket. Szomorú volt hallgatni, pláne, hogy bár nekem van családom, úgy érzem, széthullóban van.

Később a suli folyosóján elkaptam Gemmst.

- Figyelj, anyáról akartam beszélni veled...

- Szuper! Ma találkozunk ezzel a Rogerrel. Visszaírtam neki anya nevében. Oké oké, ne akadj ki! Meg kell tudnom az igazságot, de ha nem akarsz jönni, akkor én...

- Ott leszek! - szakítottam félbe.

Gemma láthatóan meglepődött, de örült, hogy én is a végére akarok járni ennek az egésznek. Tudnom kell, mi az igazság, és ki ez a Roger. Kizárt, hogy anyának viszonya volt vagy van vele. Nem tudom elképzelni. Lehetetlen.

Ez a fickó egy koncerenciára jött. A szállodába érkeztünk, ahova anyát is hívta. Az elején csak kémleltünk, nem tudtuk, valójában kit is keresünk.

- Ő lesz az! - mutatott Gemma egy nagydarab, öreg faszi felé.

- Ő? Nem... Biztos, hogy nem.

- De igen, nézd! Két borospohár van előtte. De nincs mellette senki sem, tehát vár valakire. Ő lesz az.

Nagy sunggal siettünk oda hozzá, és azonnal le is támadtuk.

- Hé, te! Mit képzelsz magadról! Hagyd békén az anyánkat. Van családja! Van férje és három gyereke! Hagyd őt békén! - egymás ellen szidtuk őt a húgommal, amikor megjelent a fickó felesége, egy öreg hölgy, és totál kiakadt.

- Tudtam, te mocsok! Tudtam, hogy megcsalsz! Azzal a lotyóval, akivel egész nap telefonálsz?!

- Mondtam már, Édesem, hogy az egy alkalmazás. A neve Siri. Ő nem igazi, csak egy telefon! És nem tudom kik ezek és miről beszélnek! - védte magát a fickó.

- Hazudsz! - csapta vállon nő.

Arrébb húzodtunk.

- Ez rossz ötlet volt. - sóhajtotta bűnbánóan Gemma.

- Akármennyire is szeretem tönkretenni vadidegen emberek kapcsolatát, ez megalázó volt. - kuncogtam.

Ekkor megpillantottam egy jól öltözött, magas, szőkés, borostás fazont a hallban ülni. Kezében újság, mellette egy üveg bor két pohárral. Várt valakire. Egy csokor virág is pihent az ölében.

- Tudom, ki Ő... - suttogtam. Gemma rám figyelt. - Apa főnöke volt Holmes Chapel-ben. A neve Roger.

- Mi? Apa főnöke nem Mike volt?

- Ez a nagyfőnök. - ekkor jöttem rá, hogy a húgomnak igaza volt. Anyának viszonya van. - Menjünk!

A meccsen az edző közölte velünk, hogy lesérült az ellenfél irányítója. Nagyon lelkes volt, aztán rájött, hogy valójában nem szabad ennyire boldognak lennie, tehát elmondott a srácért egy imát. Nagyon őszinte volt. Pont, mint anya, aki a lelátón ült apa és Sam mellett. Gemma Sam és Niall között foglalt helyet, az alsó sorban jelen volt Mia és Lake is. Kíváncsi vagyok, hogy sikerült a vacsi az apjával és a nővel, akit ma ismert meg.

Zayn rámszólt, hogy bár nem tudja, miért vagyok pipa, engedjem szabadjára a dühömet a pályán, és legyek jó. Próbálkoztam, tényleg próbálkoztam, de amikor felpillantottam anyára, apa helyett Rogert láttam anya mellett, és totál elborult az agyam. A bíró szabálytalanságot állapított meg nálam, mire elkezdtem káromkodni, ezért ki akart állítani, de dühömben faképnél hagytam és kirohantam a csarnokból.

Anya a parkolóban kapott el.

- Mi van veled? Nem így neveltünk. Tiszteletlen vagy.

- Én? Én vagyok tiszteletlen? Neked van viszonyod apa háta mögött! - anya ledöbbent. - Megcsaltad apát a főnökével. Tudja? - kérdeztem a sírás határán.

- Harry! - jelent meg apa. Sam és Gemma pár méterre álltak tőlünk. - Tudom. Anyád mindent elmondott. Nehéz volt, de őszinte volt.

- Őszinte? Kavart a főnököddel!

- Ezt ne itt beszéljük meg! - szólt rám apa. - Nem a kisöcséd előtt. Ülj be a kocsiba. - Én csak néztem rá, meg sem tudtam szólalni. El tudjátok ezt hinni? - Gyerünk, Harry, ülj be a kocsiba!

*

- Amit először is tudnotok kell... - kezdett bele apa. Mind az asztalnál ültünk, leszámítva Samet, mivel anyáék még túl fiatalnak tartották ehhez a témához. - Hogy anyátokkal... Nem vagyunk tökéletesek. De szeretjük egymást. Nagyon is.

- És ami Rogerrel történt... - folytatta anya. - Apátok régi főnökével... - idegesen néztem Őt. - Felvett, hogy zongoraleckéket adják a fiának. És összebarátkoztunk. Az órák után megittunk egy csésze kávét, és csak... - annyira fájt hallgatni, mit tett. - Beszélgettünk. Csak... Tetszett, hogy valaki érdeklődik irántam. - láttam apa arcát. Mintha belülről marta volna szét anya vallomása. - Ennyi volt az egész. Csak barátság. Két barát kávézott. Zenét hallgattunk. És aztán... Valahol idő közben... Csak szeretném, ha tudnátok, hogy amint átlépte a határt, és testi dolog lett, véget vetettem neki. Amennyire...

- Anne, nem kellenek részletek. - szakította félbe apa.

Könnyes szemekkel ültünk egymás mellett Gemmával.

- Helytelen volt, amit tettem. És mindennél jobban szeretem apátokat.

- Nem értékeltem eléggé anyátokat. És szüksége volt valaki, akivel beszélhet. - megfogták egymás kezét az asztal felett.

- Nah mindegy, szóval... Ezek után úgy döntöttünk, az a legjobb házasságunknak, a családnak, ha tiszta lappal kezdünk. Aztán apátok kapta ez a remek álláslehetőséget és...

- Várjunk. - szólalt fel Gemma. - Ezért költöztünk el? Azért, amit apa főnökével műveltél? - hangjában megvetés csillant. Meg tudom érteni. Mindig is én voltam anya sziklája, de most...

- Nagyon sajnálom, Édesem. - suttogta anya. Gemma szó nélkül felállt és a szobájába ment. - Nem tudom, mit kellene még mondanom. - ekkor rám nézett. - Annyira, de annyira sajnálom!

Követtem Gemma példáját. Felálltam és a elmentem. Felhívtam Miát, találkoztunk. Elpamaszoltam neki a bánatomat. Megértő volt és segíteni próbált. Elmondta, hogy valójában az anyja nem is volt drogos. Amikor az apjával találkoztak, Mia apja, Harold egyetemi lektor volt, míg az anyja hozzá járt órára. Szerelmesek lettek. Összeházasodtak. Később a nő teherbe esett és megszületett Mia. Aztán... Minden megváltozott. Mia elmondta, hogy az anyja nem akarta a házasságot, sem pedig a gyermeket. Ezért egyszer, mikor már nem bírta tovább, összepakolt és lelépett. Mia ennél a résznél sírta el magát. Próbáltam megvigasztalni pont úgy, ahogyan Ő engem. Arra kért, bocsássak meg anyának, hisz lehet, hogy rosszat tett, de bűnhődik érte éppen eleget és amúgy is... Ő az Anyám. Nekem legalább van lehetőségem rendbehozni vele. Szerencsés vagyok.

Hazamentem. Anya a kanapén ült, nézte a néma tévét. Leültem mellé. Nem szóltunk egymáshoz. Én törtem meg a csendet.

- Miért nincs hang a tévén?

- Elnyomtam valamit és most nem tudom, hogyan csináljam vissza. - vallotta be én pedig felkuncogtam.

- Nekem... Tetszik a plakát, amit készítettél. - motyogtam.

- Néha felülmúlom önmagam. - elmosolyodtam. - Szeretem, ha ilyen közel állunk, Harry. Különleges a kettőnk kapcsolata. És nagyon remélem, hogy amit tettem... Csak... Remélem, nem változtat ezen.

- Szeretlek anya, de... Most nem akarok erről beszélni... - nehéz volt beszélni. Nagyon nehéz. - Talán sosem akarok majd.

- Rendben. - mondta, én pedig végre a szobámba mentem.

__________________

Helló Lovers

Hát itt is lennénk a következő résszel. Remélem ugyanúgy tetszett, mint az előző👀❤️

Aki még nem látta a sorozatot, annak tényleg nagyon nagyon nagyon ajánlom, mert rettentően tanulságos. Egyelőre két évados, június 15-én érkezik a következő, 3.évad. Egy évad 10 részes és egy rész átlagosan 25-30 perc között van. Tényleg nagyon érdemes😍💜

Nade, azt is tudnotok kell, hogy tegnap indult el az első Ziall-lel kapcsolatos könyvem, ami egyben egy Instagram mese is! Nagyon rég vártatok már tőlem egy újabb insta mesét, és nagyon rég ígértem már Ziall témát is, ezért döntöttem úgy, hogy miért ne lehetne egyben a kettő? 😏🤫 A könyv Zayn és Niall kapcsolatát mutatja be instagram formában, illetve rajtuk kívül még jelen lesz Louis és Harry mint Larry Stylinson, és ott lesz még Liam és Selena mint Seliam. Nem vagyok hatalmas Selena rajongó, de itt imádni fogjátok💋

Köszönöm, hogy még mindig itt vagytok😘 Love you all💜