⛔
A rész a Közel a horizonthoz film és könyv alapján készült. A lehető legjobban egyezik a filmmel, emiatt lényeges spoilert tartalmaz.
⛔

💜Crying Club💜

~Harry Styles

Most, hogy a legjobb barátom, Niall egyetemre megy, én pedig itt maradok, ideje kezdenem magammal valamit. A szüleim felszolgálók, a nyarat biztos náluk fogom tölteni, egész végig dolgozok, szerzek egy kis pénzt, aztán szeptembertől majd csak lesz valami. Nem jelentkeztem egyetlen egyetemre sem, a legnagyobb gondom az volt idén, hogy megszerezzem a jogsit, ami amúgy meglett, várom a gratulációkat. 18 évesen az ember a nagy szerelemről, továbbtanulásról álmodik, míg én itt vagyok a jogsimmal, a felszolgálói melóval és egy unalmasnak ígérkező nyárral.

A ma este elvittem Niallt, Nate-tet és Matt-tet a vidámparkba. Hot-dogot ettünk, nevettünk és beszélgettünk. Amíg a srácok vattacukrot vettek, én kipróbáltam az egyik célbalövő játékot. Mondanom sem kell, rögtön elsült a kezemben a játék, célozni sem volt időm.

- Hé, megoldom segítség nélkül is. - kuncogott egy srác a jobbomról. Az ő térfelére ment a lövésem.

Néztem, ahogyan ugyanazt a bábut találja el, és egy vörös rózsát nyer. Épp el akart iszkolni, amikor úgy döntöttem, bátor leszek, és utána szólok.

- Igazából... Annak a fele engem illet. - mondtam rezzenéstelen arccal. Egy ideig bámult rám, majd elmosolyodott és felém nyújtotta a rózsát.

- Tartsd meg. - mosolygott, majd lelépett.

A fiúk mosolyogva álltak, alig várták, hogy elmeséljem, mi történt. Csakis az én szerelmi életemmel vannak elfoglalva, mivel rég nem volt már senkim. A srác meg... Irtó dögös volt. Barna, szembe logó, mégsem túl hosszú haj, enyhe borosta, vakítóan kék szemek, vékony testalkat, alacsony termet. Nem úgy nézett ki, mint aki még nőni fog, tekintve, hogy minimum 22 lehet.

Pár órával később a csapatunk beült egy hullámvasútba, én viszont egyedül voltam. Hirtelen lehuppant mellém a titokzatos srác, amikor meglátott elmosolyodott és kezdetét vette a móka. Végig kínos volt a szitu, azt sem tudtuk, mit tegyünk, amikor egymáshoz simultunk a hullámvasút miatt. Amikor végeztünk, Ő pedig menni készült, újra utána szóltam.

- A Bax bárban leszünk, ha gondolod... - motyogtam, Ő pedig mosolyogva hagyott ott.

A bárban nem jelent meg. Totál részeg lettem. Kimentem szívni pár friss levegőt, amikor megjelent Ron, aki világ életében próbált felszedni, és kijelentette, hogy hazavisz. Szép és jó volt a dolog, bár menni nem akartam, amikor a semmiből feltűnt a szépszemű srác, és elrángatott Rontól, és elhatározta, hogy majd Ő hazavisz.

*

Ijedten ébredtem egy idegen ágyában. Jó illata volt. Az első dolgom az volt, hogy megnézzem, van-e rajtam alsógatya, és imádkoztam, hogy legyen. Szerencsére volt. Miután összeszedtem magam, lementem a földszintre, ahol a konyhában egy másik ismeretlen srác készített reggelit.

- Szia... - suttogtam, mire felém kapta a tekintetét, és unottan válaszolt egy Sziát.

- Louis nemsokára jön, futni ment.

- Louis. - ízlelgettem csendesen. - Rendben, akkor én megyek is.

- Hé, Szia! - rontott be az ajtón az említett srác. - Igyál egy kávét és utána hazaviszlek. - mosolygott és már el is tűnt az emeleten.

- Liam vagyok - motyogta a srác, bár látszott rajta, hogy nem örül nekem. -, a srác, aki Louis ágyában alszik.

*

Louis hazavitt. Kiszálltam a kocsijából, ami egy igazán menő járgány volt, majd megköszöntem a fuvart, mielőtt viszont ott hagytam volna, újra utána szóltam.

- Megadjam a számom vagy...? - kezdtem kínosan.

- Azt hiszem, valamit félreértettél.

- Oh... Oké. Nos... Szia.

Annyira kínos! Ennél kínosabb nem is lehetne!

Miután kivittem a reptérre Niallt, és könnyes búcsút vettem tőle, indulhatott a munka. Ma egyedül mentem házhoz, egy régi raktárépületbe. Kipakoltam, miközben figyeltem, ahogyan fotókat készítenek pár lányról. Fotózás. Nagyszerű.

- Ezt elveszem, oops. - mosolygott a kék szemű csoda, én pedig egy pillanatra lefagytam, de ahogy elnéztem, Ő is.

- Szia.

- Szia. - köszönt, majd mosolyogva elhúzta a csíkot a szendviccsel.

Egész fotózás alatt Őt figyeltem, amit láthatólag észre is vett és élvezte is. Elképesztő. Mekkora seggfej.

Mindezek után a kocsiba pakoltam be, amikor az egyik dobozt elejtettem, és kiesett belőle az összes evőeszköz. Szidkozódva szedegettem a kanalakat, amikor Louis mellém lépett és felajánlotta a segítségét.

- Segítek. - lelkesedett, de nem engedtem neki. Folyton a keze elé nyúltam a cuccokért. - Már, ha hagyod.

- Nem kell a segítséged. És kérlek fejezd ezt be. Ne csinálj úgy, mintha érdekelnélek, valójában pedig nem. Ha tényleg akarsz tőlem valamit, akkor hívj el egy normális randira, ha nem, akkor hagyd abba ezt a játékot.

- Öm... Oké. Mit szólsz a szombathoz?

- Mi...?

- Randi.

- Oké... - mosolyogtam, és otthagytam.

Vasárnap reggel

Kedd este

Három héttel később

Csókolozva értünk a lakására. Ma megismerte a szüleimet, és azt beszéltük meg, hogy nála töltöm az éjszakát. Újra megérintettem a hasát és a mellkasát, de megint elhúzta a kezem. Elfordítottam a fejem, és nem hagytam, hogy tovább csókoljon.

- Mi a baj?

- Semmi. - feleltem lehajtott fejjel.

- Biztos?

- Igen... Inkább... Most elmegyek. Majd beszélünk.

- Várj!

- Szia, Louis.

Elmentem hozzá egy csomag óvszerrel, és amikor ajtót nyitott, a nyakába vetettem magam és együtt töltöttük életem legszebb éjszakáját. Felelőtlenség volt lefeküdni egy ércessel? Igen. Megbántam? Nem.

A szüleim rendesen kiakadtak. Nem örültek, hogy egy pár hete ismeret sráccal készülök összebútozni.

- Kicsim. Nem kell ezt ennyire elkapkodni. Időtök, mint a tenger. - anya lágy hangja a szívembe tépett.

- Sajnos nincs.

- Hogy érted ezt? - lepődött meg anya.

- Úgy, hogy nincs időnk! Louis HIV-pozitív!

- Érces!? - kiáltott fel apám.

- Nem! Csak HIV-pozitív! Az nem ugyan az!

- Mondd, hogy még nem feküdtél le vele! - könyörgött anya.

Nem feleltem. Tudták a választ. Kiabálni kezdtek, majd annak érdekében, hogy ne menjek el, rámcsukták az ajtót. Nem csesztek ki velem. Kidobáltam a cuccaimat az ablakon, majd én is kimásztam és elmentem Louhoz. Egy ideig jól is megvoltunk. Később eljártam a szüleimhez dolgozni. Nem kérdezősködtek. Niall is megtudta az igazat. Dühös lett és leszidott, amiért ilyen felelőtlen vagyok.

*

A minap volt egy nehéz beszélgetésem Liammel.

Minden visszafogott lett. Louis edzőjével és a segítőjével, akit a nevelőotthonban ismert meg, Zayn, miután az apját lecsukták, illetve Liammel együtt ünnepeltük Lou szülinapját. Nem tudom, mit kívánt, de abban biztos vagyok, hogy velünk kapcsolatos.

Amíg a tortát készítettük, Liam elmondta, hogyan ismerte meg Louist. Liam apja olyan volt, mint Louis-é. Majdnem azt tette vele, amit Lou apja. Liam megszökött, sokáig az utcán élt, majd egy csoportba került. Ott volt Lou is. Lou vette rá, hogy menjen drogelvonóra. Utána magához költöztette, és azért aludtak eddig gyakran együtt, mert Liam éjszakánként gyakran felriadt. Az apja csak 6 évet kapott.

Lou szülinapjára az edzőjétől egy engedélyt kapott, miszerint versenyezhet boxban. Nagyon örült neki, rögtön másnak nekilátott az edzéseknek.

*

Hónapok óta tart, hogy Louis megállás nélkül edz. Egyik nap a kocsijával jöttem haza, amikor szinte átrúgott az anyós ülésre, és el is indult. Ideges volt.

- Louis!! Mi a baj?

- Liam apja korábban szabadult jó magaviseletből. Nem érem el Liamet!

Annyira ideges volt. Egy kis garzonlakásban találtuk meg a fiút. Be volt lőve. Kórházba vittük, de már nem segíthettek rajta. Meghalt.

Louis teljesen összeomlott. Napokig Liam ágyában aludt. Nem evett, nem járt edzésre, nem beszélt velem. Magát hibáztatta.

Amikor jobban lett, kitakatítottuk Liam szobáját, eljárt edzésre, de semmi sem lett olyan, mint régen. Olykor láttam, hogy remeg az egyik keze. Az edző is észrevette, és nem engedte, hogy tovább folytassa. Nem akart kivizsgálásra menni. Szerinte kutya baja.

Volt egy nehéz beszélgetésünk Liamről, és arról, hogy előbb vagy utóbb, de Ő is meg fog halni. Nagyon kiborított. Cserébe elvitt a vidámparkba, együtt ültünk fel a hullámvasútra. Vattacukrot ettünk, jól éreztük magunkat.

Hazafelé Ő vezetett. A rádió akadozott, majd egyik pillanatról a másikra Louis elaludt. Majdnem meghaltunk mind a ketten.

A kórházban kivizsgálták. Érces.

- Mennyi időm van?

- Louis! - kiáltott rá Zayn. - Biztos van valami kezelés.

- Van, de csak hosszabbítja az életét. Nem gyógyítja ki. - felelte az orvos és vázolta a terveket. Láttam, hogy Lounak egyik sem tetszik. Nem akarta.

- Mennyi időm van? - kérdezte újra.

- Nem tudom pontosan. 3-15 hónap. - sütötte le a szemeit az orvos.

Egész éjjel vele maradtam. Reggel arra keltem, hogy pakolászik. Azt mondta, nem marad itt tovább, világot akar látni. Azt ígérte, hogy 2 hét nyaralás után elkezdi a terápiát. Belementem.

Két héttel később

Így történt. Liam szobájában sírtunk. Tudtuk, hogy ennyi volt. Vesztettünk.

- Akkor... Ennyi volt?

- Azt hiszem.

Később elmentünk az egyik, a városhoz közeli dombra. Az ölében ültem, be voltunk takarva egy pokróccal.

- Annyira sajnálom. - suttogta.

- Mit?

- Úgy maradtam volna még veled. Kivándoroltam volna veled egy lakatlan szigetre. Csak mi és a srácok. - hangja szomorú és vágyakozó volt.

- Milyen srácok? - mosolyogtam.

- Hát a mieink. - nevetett halkan. - Az a négy... Vagy öt.

- Maximum kettő.

Mindketten nevettünk.

- Erről is beszélgettünk volna. Klassz kis kölykök lettek volna. Sweetcheeks... Ha tényleg azt kéred tőled, vállalom a terápiát.

- Épp ezért nem kérem tőled...

Megpuszilta a halántékomat.

- Látod ott messze...? Ahol az ég a földdel összeér? Egy vers azt mondja, hogyha ég és föld között elmosódik a határ, ide-oda lehet járni a világok kötött. A halottak meglátogathatják az élőket és fordítva. - könnyesek voltak a szemeim. - Mikor látod, hogy a ég és a föld összeér, mint ott a távolban, gondolj arra, hogy ott várok rád.

Ez volt életem egyik legnehezebb estéje.

Majd elment.

Munkából mentem haza, de Ő már nem várt. Egy levél várt az ágyban. Ő írta...

Sweetcheeks!

Időközben bizonyára már sejted: nem jövök vissza. Végtelenül sajnálom, hogy így mentem el, de másként soha nem lett volna
lehetséges – ezt épp olyan jól tudod, mint én. Most kell megtörténnie, félek tovább várni. Félek attól, ami jön, és hogy akkor már nem tudom megtenni. You know. Ha nem tudod megbocsátani, amiért így mentem el, az is rendben van. Csak azt remélem, hogy egy nap majd megérted. Amikor ezt olvasod, már rég a repülőn leszek, szóval ne gyere utánam! Mindent megbeszéltünk. Vigyázz a kutyámra, tartsd szemmel a barátaim mat, és az ég szerelmére, add el azt az átkozott autót! Ne tartsd meg szentimentális okokból, én ilyesmire nem adok… Maradj a lakásunkban, ameddig akarsz, és vigyél el mindent, amit csak szeretnél. Ha egyedül érzed magad, tudod, hol lehetsz a közelemben és hol nem.

Remember me!
And I hope I find my freedom, for eternity!
I love you!

Louis.

Nehéz volt... Nagyon nehéz. Aki nem látta a filmet, muszáj megnéznie. Megéri. Sokkal jobb, mint amilyennek képzeled. Imádtam és utáltam egyszerre.

Nem terveztem megírni ezt a hosszú részt, csak egy kisebb párbeszédet a Movie 1D Pt3-be, de tiakinga66 rábeszélt, hogy erre szükség van, és szívesen olvasná. Szóval tessék. Itt van. A film önmagában is nehéz, de Larryvel párosítva még nehezebb.

Nekem az egyik kedvenc részem lett ez a rész. Irtó hosszú és nehéz, sokat dolgoztam vele és büszke vagyok rá❤️

Remélem tetszett💙💚

Love you💜

U.i.: Mindenkinek sok sikert kívánok a sulihoz. Kitartást💋🙏🤞