Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

2016. 12. 31. Morning

'Mit olvasol?' Kérdezte Emma Mikeot. 'Valami könyvet' Legyintett a fiú. Emma kihúzta kezéből a "könyvet". 'Mike! Ez nem csupán egy könyv! Ez egy napló! ' nézegette.' Gyere! Olvassunk bele!' Szólt az izgattott lány osztálytársának és már olvasni is kezdte.
             
                                                                                ***
Szilveszter. Igen. Az év mindig újrakezdődik. Este tűzijátékok lepik el az eget. Ezzel a tudattal kelek fel én is. Az idő borongós, fekete felhők gyülkeznek.

- Ááh! - ásítok. 

Az ágyamat takaró párnába nyomom fejem. Ránézek az órára és eltátogok egy Úristen -t, amikor meglátom, hogy már fél kilenc is elmúlt. Fogom a takaróm, ledobom magamról és futva közelítek a fürdőszoba felé. Megmosom arcomat és a fogamat, majd a konyhába átsurranva megreggelizek. Miközben eszem frissen kisült gofrimat, felnézek az égre, mint valami időjós és elhatározom, hogy viszek magammal egy esernyőt a biztonság kedvéért. Bakancsomat veszem miközben a tükörben hajamat kicsi bezselézem. Felhúzom macska füles kapucnimat és már indulok is. Kilépve a hatalmas házból rájövök, hogy - 6 fok van, és, hogy meg fogok fagyni. De már késő: apám nem szereti ha váratják. Talpam alatt locsog a pocsolya, az ég morog. Zsebre dugott kézzel cammogok. Az Eiffel torony már itt van a közelben: ezt a zsibongó turisták hangja kelti fel bennem.
- Hmm... - fújom ki magam.
Már hallom ahogy kamasz gyerkőcök szüleikkel veszekednek, ahogy a felnőttek üdvözlik egymást, és ahogy a babák kocsijukban gőgicsélnek.
- De anya! Én ezt akarom! - kiabál anyjával egy sötét barna hajú kisfiú ahogy elhaladok mellettük. 
Párizs lakossága bizony ilyen. Ránézek karórámra és leüt a sokk: kilenc. Az apám ki fog nyírni! Elkezdek futni. Hajam lobog a szélben, és már nagyon kifáradok, amikor selymes, piros fekete pöttyös esőkabátot érzek kezeim alatt, és szemem becsukódik. Nyögök egyet, ahogy hátra esek, és tarkómon érzem a víztől csúszós talajt. Próbálom kinyitni a szemem, de azon súly nehezedik. Nem birok felkelni. Fáradtnak érzem magam, ahogy rajtam fekszik egy lány. És az egész világ sötét körülöttem...
                                                                     ***

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro