A tegnap esti vacsoránk után Robin ragaszkodott, hogy Leclerc is velünk tartson, majd amíg megfürdettem Riannát addig ő továbbra is az öcsémre figyelt. Meg is jegyeztem neki, hogy a korosztályára talált.

A szerdai napon úgy döntöttem ideje egy kicsit ismét kikapcsolódni, amihez természetesen fel is hívtam a barátnőmet, aki ezer örömmel csatlakozott.

-Lu.- szaladtam hozzá kitárt karokkal.

-Annyira hiányoztál már.- szorított magához.

-Te is. De irány bulizni.- ragadtam meg a kezét.

-Nell.- állított meg.- Én befejeztem a kavargatást.

-Te?- nevettem el magam.

-Találkoztam valakivel.- bólintott.- És itt lesz, szóval ma bemutatom.

-Hű. Tényleg komoly lehet ha be is mutatod.- csodálkoztam. Hiszen még senkit nem mutatott be.

-Az is.- kacsintott. Elmondta, hogy a srác még később érkezik szóval addig nyugodtan ihatunk, amit egy rendkívül jó ötletnek tartottam.

Valamiért az elmúlt időszakban úgy éreztem minden percét ki kell élveznem az életnek, mert apu visszavonulásával valami megváltozik majd.

-Itt vannak.- intett a fejével egy box felé.

-Kimegyek mosdóba és utána odamegyek.- mosolyogtam rá.-Kivéve ha útközben beleütközök valakibe.

-Sose változol.- nevetett.

-Majd egyszer.- válaszoltam és a mosdó felé siettem.

-Helo.- álldogált egy srác a falnak dőlve, mikor kiléptem

-Szia.- fordultam felé. Magas volt, jóképű és fiatal. Legalábbis én így gondoltam. De sosem voltam jó abban, hogy meg mondjam valaki korát. Volt is ebből problémám időnként.

-Van kedved táncolni?- intett a parkett felé.

-Először mondjuk bemutatkozhatnál.- tettem keresztbe a kezeim.

-Caleb. A formula-1-ben dolgozom.- kacsintott.

-Pilóta vagy?- tettettem meglepettséget, holott pontosan tudtam, hogy nem az.

-Igen.- bólintott.

-Ah. Úristen.- léptem hozzá közelebb.

-Látod.- mosolyodott el és ő is lépett felém egyet.

-Máskor legalább.- hajoltam a füléhez és belesuttogtam.- Ne kamu sztorival akarj felszedni.

-Tessék?- nyíltak tágra a szemei, de csak hátat fordítva indultam Lu és a barátja felé. Akárki is legyen az.

-Hé! Oké. Ne haragudj. Nem vagyok pilóta.- sietett utánam.- De tényleg a forma-1-ben dolgozom.

-És mit csinálsz?- kérdeztem miközben továbbra is a tömegen próbáltam átverekedni magam.

-Szerelő vagyok. A Ferrarinál.- mondta ki, mire azonnal megtorpantam, ezzel ő belém ütközött.

-És ez most igaz?- húztam fel a szemöldököm.

-Ez igen.- bólintott. Elmosolyodtam és úgy gondoltam, ez most pont jó lesz, hogy Charles agyát piszkálja.
Táncolni kezdtem Calebbel, hasonlóan, mint a múltkor Charlessal. Bár tudtam, ő ezúttal nem lát minket.

-Nincs kedved felnézni a hotel szobámba?-fordított maga felé.

-Nem, köszi!- mondtam ki saját magamat is meglepve. Ez a srác itt teljesen az esetem volt, én pedig egy egyszerű köszivel leráztam.

-Na. Csak beszélgetni.- húzott vissza.

-Nem!- vágtam rá ismét és eltávolodtam.

-Ugyan már. Ne tettesd, hogy nem akarod. Látszik, hogy olyan vagy.- ragadta meg ismét a kezem. Velem meg életemben először megtörtént, hogy pánikba estem egy pasi miatt. Hol vannak már apám emberei?

-Azt mondta nem!- szólalt meg egy hang.

-Gasly.- mosolyodott el Caleb.- Nyugi csak egy este lesz. Ő is akarja.

-Én nem úgy látom.- mutatott rám Pierre.-És két jó okot is tudok, hogy te se akard.

-Ránézek és nem látok okot.- kacsintott rám a srác.

-Charles kinyír, ha egy ujjal is hozzáérsz.- bökte ki, de Caleb csak legyintett.

-Honnan tudná meg?- nevetett.

-Tőlem.- válaszolta Gasly.- De ha ez nem elég akkor majd az apja kitekeri a nyakad.

-Nincs itt.- nézett körbe, még mindig hatalmas vigyorral az arcán.

-Te tényleg megkérdőjeleznéd? Kiváncsi vagy milyen ha Kimi Räikönnen kitekeri a nyakad?- szálltam bele én is a vitába. Visszatért a bátorságom. A srác azonnal elengedett és szó nélkül távozott is.

-Köszönöm.- léptem közelebb Pierrehez.

-Bármikor.- mosolygott rám.

-Mi lenne ha ott folytatnánk ahol múltkor abbahagytuk.- léptem még egy kicsit közelebb.

-Nem, nem Nella. Charles itt van. És most megkeressük őket.- figyelte a táncteret, miközben szorosan tartotta a kezemet, hogy ne tudjak még közelebb lépni. Viszont ahogy kimondta Leclerc nevét, már sokkal kevésbé volt kedvem hozzá.

-Akkor menj. Követlek.- mutattam magam köré. Ő pedig bólintott és elindult az egyik irányba. Én pedig az ellenkezőbe, majd mikor visszanéztem már nem láttam, szóval elindultam megkeresni a kijáratot. Itt az ideje távozni.
Leintettem egy taxit és bemondtam a hotel címét. Lu ki lesz borulva.

Már megfürödtem, mikor először csörögni kezdett a telefonom. A barátnőm kétségbeesetten hívogatott, de csak egy SMS-ben válaszoltam neki. De ez nem volt elég. Öt különböző telefonszám hívott, amelyek közül egyet sem vettem fel. Csak a srácok.
Lu-nak nem volt elég az SMS. Tovább hívogatott így felvettem.

-Hol vagy?- kiabált bele a telefonba.

-Nyugi. Minden rendben.- szóltam bele nyugodt hangon, miközben kinyitottam egy üveg vizet.

-Hol vagy Nella?!- kérdezősködött tovább, ekkor pedig meghallottam pár srác hangját a háttérben.

-A szobámban vagyok nyugi.- sóhajtottam nagyot.- De. Most egyedül akarok lenni.

-Rendben.- nem láttam, de tudtam, hogy bólintott.- Te quiero.( Szeretlek)

-Én is.- nyomtam ki. Lehúztam az üveg vizet és bekapcsoltam a tv-t. Aludni még nem bírtam. Ha becsuktam a szemem nem csak a szoba, de az egész világ forgott velem.

-Nella.- hallottam kopogást az ajtómon.

-Nem vagyok itt.- válaszoltam.

-Nyisd ki.- szólt újra.

-Mit akarsz Charles.- nyitottam ki.

-Nem léphetsz csak úgy le.- rontott be a szobámba.

-Már miért is nem?- nevettem, miközben utána sétáltam, egy újabb üveg vizet meghúzva.

-Mindenki aggódott miattad.- ült le az ágy végébe.

-Hát ne tegyétek.- rántottam meg a vállam.

-Miért vagy ilyen?- háborodott fel.

-Milyen?- húztam fel a szemöldököm.

-Ilyen leszarom stílusú.- mutatott rám.

-Ez vagyok én Charles.- hajoltam le hozzá, hogy a szemébe nézhessek. Az ő tekintete viszont egészen másol állapodott meg. Lenéztem és láttam, hogy a köntösöm, így lehajolva túl sokat enged látni. Gúnyos mosolyra húztam az számat és egy hirtelen mozdulattal az ölébe ültem.

-Mit csinálsz?- lepődött meg.

-Megmutatom milyen leszarom stílusban élni.- hajoltam közelebb, de a kezeimet megfogva nem engedett közelebb magához.

-Ez nem jó ötlet.- rázta a fejét és felállt.

-Beszari.- nevettem el magam, egy újabb kortyot nyelve az üvegből.

-Csak meggondoltan teszem a dolgaimat.- vágott vissza.

-És még nem volt egyéjszakás kalandod?- nevettem el magam gúnyosan.- Pedig tudtommal már próbáltad.

-Én nem ilyen vagyok.- rázta a fejét.

-Alig várod, hogy alattad legyek.- hajoltam közelebb.

-Hülyeség.- rázta a fejét.

-Te jöttél ide Charles. Akkor már használd ki.- lépkedtem közelebb.

-Fejezd be.- sóhajtott nagyot, de mikor meglátta, hogy a kezem a köntös megkötővel játszik. Neki meg pont ennyi kellett. Nyelt egy nagyot és elkapva a derekamat húzott magához.

nellaräikönnen: fav crime