A bájitalkészítés után azt hittem jobban leszek, ha a széken ülve megvárom, hogy elmúljon a hatás. Ám másnap reggel az ágyamban ébredtem fel kómás fejjel.
- Jobban vagy? - kérdezte mellőlem anya aggódva, mire lassan odanéztem és aprót bólintottam.
- Igen. Azt hiszem - halkan válaszoltam - Mi történt? - kérdeztem, mire elkezdte ecsetelni a tegnap történteket.

- Miután végeztem az iskolában az igazgatóval a megbeszélésen, rögtön mentem hozzád. De téged az egyik szék mellett ájultan találtalak. Nagyon megijedtem és rögtön összeállítottam egy gyógyító főzetet. Beleöntöttem fiolákba, majd egy táskában rakva ezeket, felkaptam, majd hoztalak haza. Szerencsére működött, de azért be kell venned még kettőt. Egyet most - nyújtotta is nekem - A másikat pedig két óra múlva.

Amint bevettem a bájitalt, elfintorodtam, utána pedig megkérdeztem:
- Mi lesz a sulival?
- Mára adok egy igazolást, meg biztos ami biztos holnapra is. Adrienne vagy Roxie bizonyára el fogják hozni neked a leckéket - mosolygott, majd megsimította a hajam és az ajtóhoz ment. Onnan visszafordulva még mondta, hogy "pihend ki magad" és kiment.

Visszadőlve a párnára, lehunyva a szemem eleget tettem a kérésnek. Borzasztóan fáradt voltam még így is, hogy eddig ájult voltam.

Ám néhány perc múlva pittyent egyet a telefonom. Felültem és megnézve láttam, hogy Brady írt.

Elmosolyodtam a kérdésén, majd válaszoltam.

Meglepetés? Ajj, ő is tudja, hogyan kell fenntartani az érdeklődést! Nevettem fel kényszeredetten. Már annyira várom, hogy itt legyen. Együtt lehetünk...És az is lehet, hogy szerelmet vall. Állj, állj! Meghan ne szaladj ennyire előre. Ám ez nem az én hibám végülis.  Ő csinál egy mesebeli hercegként. Elmosolyodom a szóhasználatomon. Ugyan. Mr. Nolan tényleg egy herceg a másik világban. De Brady...

Miért ne? Gondolkodom el ezen. Hiszen uralkodók is lehettek a szülei az átok előtt. Eme gondolatok között aludtam el mosolyogva.