Egy rég várt dolog...
Oké, szóval ezt a kis szösszenetet többen dobtuk össze. A végére kicsit megakadtunk, ez részben az én hibám... de nem baj! Én élveztem csinálni, és remélem nektek is tetszeni fog!
Kheiron: Üdvözlet Apollón gyerekei!
Anna: Khm.. és Apollo gyermeke, tudja, római...
Kheiron, mogorvábban: ... És Apollo gyermeke...
Anna: Amúgy is, miért hívtak ide, nekem fontos dolgom van!
Mr. D: És mégis mi lehet annyira fontos egy tábori lakosnak?!
Anna: Csereprogram... Centúrióként én felügyelem a csereprogramot egy ideig itt.
Mr. D: Kérlek... Ugyan olyan táborozó vagy mint ezek itt... *a többiekre mutat*
Keiron, fáradtan: kérlek nyugodj le, hidd el senkinek sincs kedve ehez, de az istenek beszélgetéseket kérnek a fiatal táborozóknak, akik nem mernek idejönni... Csak meséljetek a táborról, hogy miket éltetek meg, meg mindenről....
Anna: És az a faun jegyzi? Rámutat az írnokra, akinek hála ezt most olvashatjátok
Kheiron: Szatír, de mindegy is... Mi már itt sem vagyunk. De azt még hozzáteszem, hogy először érdemes lenne bemutatkozni, mivel még egymást is alig ismeritek...
Elmennek, kis csend
Anna: Háát jó... Szóval Anna vagyok, a 2. cohors római centúriója... szeretek zenét hallgatni, ja és nagyjából ennyi...
Kriszta: Hellóka, sziasztok. Kriszta vagyok, Apollón lánya személyesen, de Artemisznél gyakorlatozok és segítek kiképezni az újakat. Elég jól megy a kardozás és az íjászat, ezenkívűl, ha éppen nincs más dolgom, szabadidőmben olvasok vagy pegazuslovaglásra járok. A legjobb haverjaim Percy és Annabeth. Kb ennyi... Valaki más?
Valaki befut
Lala: Öh... bocsi a késésért! Esik be az ajtón. Amikor észleli hogy mindenki őt nézi, elpirul Mm...
Niko: Szia! Köszönti barátságosan
Lala: Köszi! Leül ő is és bemutatkozik Sziasztok én Lala vagyok, ami bá becenév, lesz szives mindenki így hívni, köszönöm. Tavaly előtt érkeztem a táborba. Bár Apollón lánya vagyok, jobban szeretem a kardot, de az íjjal sincs semmi bajom. Szeretek olvasni és... ja kábé ennyi. mosolyog
Lili: csáó! Lili vagyok! Szerény személyem is apollónos gyerkőc, ahogy rájöhettetek.
Nem hazudnék ha azt mondanám, nem okoz gondot mások agyára menni, vagy viccelődni. Harcban tőrt, kardot ne nagyon adjatok mert a végén magamat szúrom le, de nyíl, puska és más távolsági fegyverek jöhetnek. Zene az életem, szószerint. És odavagyok a kerkötőkért. Általában mindenkivel kijövök bffem egy hádészos lány, akit nem ismertek, de ha közeli haverokból kéne mondani az embereket akkor azok a Pipes és Stollék lennének. Hát ja... Remélem nem ragadtattam el magam (nagyon), kövi?
Will: Sziasztok, Will vagyok. Apollón fia s a tábor egyik orvosa. Általában a gyengélkedőn vagyok és a sérült félvéreket gyógyítom. És van engedélyem Nicot aranyosnak nevezni.
Ekkor a bokor mögül kiugrik egy fiú, fekete szerelésben és oliva bőrrel.
Nico: Senkinek sincs engedélye aranyosnak nevezni. Ha valaki megteszi az illegális.
Elpirul
Nico: De Willt még valahogyan eltűröm.
A fiú körbenézett, majd mikor észrevette hogy minden szempár rajta van, az arca rákvörössé vált. Ekkor a hádészos rejtekhelyéről egy lány ugrott elő, gyorsan átkarolva a fiút.
Ismeretlen: Mit csináltok szegénykével?
Nico szólni akart a megnevezése hallatán, de észrevette hogy a lány éppen végignézi minden porcikáját, majd miután észrevette hogy semmi bántódása nem esett, körbenézett a többieken.
Ismeretlen: Álljunk csak meg! Mi folyik itt?
Többen is válaszra nyitották a szájukat, de így sem tudták leelőzni Lilit, aki egy levegővel, félelmetes gyorsasággal darálta le a mondandóját.
Lili: Hogy mi folyik itt? Hát buli sajnos nem pedig van egy jó playlistem! Uhhh benne van az a dal ami... Mármint...Khmm... Az van, hogy mély levegőt vesz az istenek megint basztatnak minket a hülyeségeikkel, pontosabban azzal, hogy promózzuk a tábort, a jó szavainkkal és hasonlókkal. De csoda hogy most nem saját érdekeiket néznek, vaaaagy tudjátok lehet hogy valami közelgő háború lesz porondon, mondjuk Chaos feltámad. Jó édes kalácsok az olimposzon, ebbe bele sem akarok gondolni...Vagy Z már megint szíves- örömest keresi fel rokonait és nem rokonait. Végre kiengedte a levegőt, viszont bátor és hűséges szatír írnok (Anna: komolyan ezt írtad magadról?! Ezt azonnal szedd ki!) felállt és az Olimposz isteneiért kiállva közbeszólt
Írnok: Komolyan nem lehet azt elképzelni, hogy Zeusz atyánk hátsószándék nélkül segíti a félvéreket?
Az egész társaság összenézett az újonnan érkezettekkel együtt, majd egyszerre tört ki belőlük a nevetés. Még Nico sem állta meg mosolygás nélkül. A hűséges szatír úgy gondolta eleget szólt, majd inkább csendben folytatta dolgát. Miután a társaság lenyugodott Lili rendes tempóban folytatta. Barátságosan elmosolyodik, majd a lányra néz De amúúúúúgy, te ki vagy? Wait... Hogy kerültél te ide? Ééés, hogy sikerült Nico közelébe jutnod anélkül, hogy a bodyguardjai el nem kaptak? Értetlenül pislog...
Ismeretlen: kihúzza magát Én vagyok Verity Destiny Heart. Becenevem Badoly, amit azért ruháztak rám, mert félremondtam a bagoly szót. Képzeld, úgy kerültem Nico közelébe, hogy én is a biztonsági csapat tagja vagyok, e mellett a neves hivatás mellett, Nico egyik legjobb haverja is. Nico hevesen bólogat eközben Anyám Invidia, avagy görög alakjában Nemezis. Üdvözöllek téged is.
Mindenki csenben tanulmányozta a másik rómait, míg Anna nem csettintett egyett, ezzel megszűntetve a csendet
Anna: A Hámas cohors centúriója, ugye, Heart centúrió?
Badoly: Úgy ám, Sherrard centúrió kacsintott rá
Nico: suttogva, de pont úgy, hogy csodás és legjobb szatír írnokunk kivalóan hallja (Anna és Badoly: Ez most komoly?! Azonnal töröld ki! Írnok: sóhajtozva Rómaiak... ) Verity, nem kéne menni szerintem nem kéne...
Badoly: Zavarni? Áh! Hagyjuk, még maradjunk egy öt percet, kíváncsi vagyok mi lesz ebből!
Nico: Ha te mondod...
Ekkor a többiek beinvitálták őket a kerekasztal köré, majd szereztek még két széket. De a jólelkű és bűntudatos hős szatírunk ezt nem hagyhatta annyiban.
Írnok: Ez lehetetlen! Megtiltom, Dionüszosz istenem azt mondta csak Apollón gyermekei...
Anna: ...és Apolloé szúrta közbe
Írnok: ingerülten és Apolló gyermekei vehetnek részt!
Minden jelenlévő vállatvont, majd folytatták tovább.
Anna: Akkor folytassuk tovább a bemutatkozásokkal...
Niko: Hát jó. Lássuk csak... a becsületes nevem Nikolett, de jobb szeretem ha Nikonak hívnak és nem összetéveszteni a hádészos gyerekkel. Általában én segítek beilleszkedni az új gyökereknek a táborban, ebből kifolyólag sok barátom van. Szabadidőmben szeretek haverokkal lógni, edzeni az arénában, de van, hogy csak felmászok egy fára és pihenek mint egy lusta macska. Következő?
Luca: Csá. Az én nevem Luca, 13 éves vagyok és már elég régóta itt vagyok, köszönhetően anyám halálának, de ezt inkább hagyjuk. Apollón gyermekeként természetes, hogy az íj az elsődleges fegyverem, de volt szerencsém kardleckéket venni magától, Percy-től is. Egyszer ültem már apám napszekerén és eddig 2 küldetésem volt. Nem vagyok túlságosan otthon a rómaiak dolgaiban, bőven elég a görög mitológiát észben tartanom. Hm. Ja és szeretek dumálni is, mint halljátok. Anna, téged még nem is láttalak itt... úgyhogy kihasználom az alkalmat, hogy megkérdezzem: "miben különbözik Apollo Apollóntól?"
Akik eddig hallgatták Lucát, mind fellélegeztek, mikor a pletykakirálynő befogta a száját.
Anna elég szadistán elmosolyodik
Anna: Ez egy jó kérdés, találgassatok csak, érdekel!
Lili: Hát ezen még nem nagyon gondolkodtam el... Persze azt tudom, hogy Apollón a görög és a rómaiak pedig megváltoztatták Apollóra, így létrehozva a római alakját, deee hogy miért az lett, hogy így latinosabb. Vagy latinul úgy van a nap... passz. Vagy csak nincs benne logika, csak úgy tartotta kedvük... Mint az Apollo-programnál... Bár abba egy miniatűr logika van, de csak egy piciii. Amúgy jó volt az Apollo 11-es film. Anna egy ideig csak pislog, látszólag elvesztette már a felénél a fonalat
Anna: Öh... valaki más?
Na? Ti mit gondoltok? Mi a különbség?
Itt a szereposztás:
Kriszta- _kyra_noavek_
Lala- Lalatomelila8
Niko- niko713
Lili- DLily12
Will- Niccolo_William
Badoly- Badoly77
Luca- RepaLuca
Anna- Everish11
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro