Figyelem!
Ebben a részben 18+-os részek vannak.
Csakis saját felelősségre olvasd el.✋✋🔞🔞🔞❤❤❤❤

Sage:
Az ágyon fekve, a lábujjaimat összeakasztva fekszem a laptopom előtt és írom az új fejezetet az egyik történetemben, ami már vagy egy hete vár egy új fejezetre. Mostanság eléggé felgyorsultak az események, így nem volt sok időm írni, de ma a tanulás után úgy gondoltam, hogy ennyi én idő és kikapcsolódás jár. Igazából az egész ház már tipikus vasárnapi hangulatban van. Destiny és Grace is hajat mosnak, ki-ki a maga fürdőjében, Melody pedig amennyire hallottam, elment Nate-hez. Mondtam én Nathanielnek, hogy Nate nagyfiú és megoldja az estét, hogy ne legyen olyan magányos. Az viszont őszintén meglepett, hogy Mel ilyen könnyen belement ebbe az újabb találkába, de persze nem bánom. Örülök, ha jól érzi magát vele, csak neki nem szokása többször ugyanazzal a fiúval kezdenie. Perszer azok után, ahogy Nate-ről beszélt talán nem kéne, hogy annyira váratlanul érjen, de ez még akkor is szokatlan. Melody saját bevallása szerint jót tett neki a randi és nagyon jól érezte magát. Azt mondta, hogy Nate igen szoros kapcsolatba került vele lelkileg is, de szó sincs együtt járásról, vagy szerelmről. Na ez viszont egyáltalán nem lep meg. Mel ebből a szempontból a totális ellentétem. Nem hisz a szerelemben és nem is akarja megtapasztalni. Megértem és elfogadom az ő álláspontját, de azért kíváncsi leszek, hogy nem sül-e ki valami Nate és közte. De természetesen nem erőltetek semmit. Megígértem, hogy nem teszem és amúgysem szokásom. Elég, ha látom, hogy boldog. Akár így, akár máshogy. Meg egyébként mit sem érnék vele. Valószínűleg csak többet kellene futnom majd, amitől szabályosan kiráz a hideg. Amikor Melody elmondta, hogy mennyire jó Nate-tel lenni neki, kezdtem reménykedni abban, hogy elengedi a futós megegyezésünk, de természetesen nem volt ekkora szerencsém. Kénytelen leszek kifizetni az adósságom.
Bleh.
Azonban mielőtt elmélyülhetnék ebben a szörnyű gondolatban, forró ajkak jelennek meg a nyakamon és kezdik behinteni azt csókokkal.
-Szia-mosolyodom el tovább gépelve a sztorit, de az egész testem olyan libabőrös lesz, mint még talán soha.
-Szia-suttogom magam elé és oldalra biccentem a fejem, hogy Nat jobban hozzáférjen a nyakamhoz.-Mindjárt a tiéd vagyok, csak pár szó, aztán kirakom az új fejezetet.
-Oké, addig én kényelembe helyezem magam-fekszik rám ügyelve, hogy ne nyomjon össze, s letesz egy poharat az éjjeliszekrényemre.
Automatikusan odakapom a tekintetem, s ahogy meglátom annak a tartalmát a szemöldököm felszalad a homlokomon.
-Minek a jég?-Nézek a barátomra a vállam fölött.
-Majd meglátod-mosolyodik el, majd a vállamra téve az állát lepillant, be a felsőmbe, egyenesen a melleimre.
-Csak diszkréten-jegyzem meg, de képtelen vagyok nem mosolyogni, miközben igyekszem megint az írásra koncentrálni.
-Ahogy szeretnéd-kezdi levezetni a vállamról a trikót, amit külön az ő fogadására vettem fel.
-Viselkedj már-csapok a kezére mosolyogva.-Mindjárt a tiéd vagyok.
-De én nem bírok magammal sajnos-harapja meg a fülem, amitől a számat elhagyja egy sóhaj.
Egy kicsit feljebb tolom a fenekem, egyenesen az ágyékának, majd picit megmozgatom azt, amitől csak még szélesebb lesz a mosolyom.
-Azt érzem-jegyzem meg, de aztán tényleg visszahangolódom a sztorimra, hogy befejezzem a fejezetet, amit egy órája kezdtem el.
-Megőrjítesz, Sage-suttogja a fülembe rekedtesen, s jobban nekem simul.
Az igazság az, hogy ő is engem. Még szinte alig ért hozzám, de a testem máris azért könyörög, hogy többet kapjon. És ezzel a suttogással csak még inkább felpezsdíti a vérem. A pulzusom minden pillanatban egyre gyorsabbra vált és a fülemben kezd visszhangot verni. Már most sokkal melegebbnek tűnik a szoba hőmérséklete, pedig egyelőre alig ért hozzám. Persze ez annyira nem hihetetlen, hiszen tényleg már régebben is fellobbant bennem ez a láng, amikor nem volt barátom. Elvégre, ha egy lánynak van egy fiú barátja, akkor előfordulhat, hogy ösztönösen is bekúsznak ilyen gondolatok a fejébe. Főleg, ha ez a legjobb fiú barát egy olyan ember, aki elvileg fenomenális az ágyban és egyébként totál bele vagyok zúgva. Jó, ezt régen még nem láttam be és nem akartam realiználni, de akkor is bennem volt. Csak igyekeztem elnyomni, mert...mert féltem, hogy ez nem kölcsönös és hülye voltam.
-És, ha tudnád, hogy én mennyire élvezem ezt-harapok az alsó ajkamba, miközben ő lassan elkezdi a kezeivel felfedezni a testem.
Gyorsan bepötyögöm a maradék szavakat, majd átolvasom a részt elírásokat keresve, de egyre nehezebb koncentrálnom, ugyanis a barátom mindent megtesz, hogy rá figyeljek. Lassan mellém gördül, s a puha párnáival megsimítja a vállam. A gerincem mentén borzongás fut végig és ezt ő is észreveszi. Ez nagyon jól látszik a mosolyából, ami kiül az arcára. Na meg attól, ahogy reagál, amint rányomok a publikálásra és lecsukom a gépem fedelét. Ugyanis abban a pillanatban, hogy ez megtörténik és felé pillantok, Nat azonnal az ajkaimra tapad. Nem csókol azonnal erőszakosan, vagy vadul. Igazából nagyom finom a csók és gyöngéd. A kezeim a hajába vezetem, s hagyom, hogy ő óvatosan a hátamra fektessen, majd a lábaim közé másszon. A forró tenyere perzseli a testem még a ruhán át is, miközben levezeti az oldalamon, egészen a fenekemig, a combomra, majd vissza fel a nyakamon át az arcomra és újra le. Lassan mozgatja a kezét és a párnái édes tánca is legalább olyan lassan forrósítja fel a vérem és kerget az őrületbe, fokozva a vágyaimat.
Amikor elhajol tőlem, először az államat veszi célba és csak aztán indul a nyakam felé, egészen a mellkasomig.
-Biztos, hogy ugorjunk?-Néz a szemembe, mielőtt teljesen lehámozná rólam trikómat.
-Ugorjunk-cirógatom a tarkóját, s újabb mosolyt csalva az ajkaimra kirázza őt a hideg.
Az ajkai féloldalasan felfelé görbülnek, majd leveszi rólam a felsőm és lassan végigmér.
-Annyira gyönyörű vagy-suttogja rekedtesen, aztán a pohárhoz nyúl és kiemel belőle egy darab jégkockát.
A gyomromban pillangok milliói kezdi csapkodni a szárnyukat és a pulzusom kenterbe veri azt, amikor futok, ahogy figyelem, hogy a jégkockát a nyakamhoz vezeti. Amint a fagyott víz a bőrömhöz ér az egész testem libabőrös lesz és a számat elhagyja egy hatalmas sóhaj. Apránként halad a kockával lefelé a testemen, minden kis részletet megérintve vele, amitől nekem a körmeim a vállába mélyednek. Az amúgyis érzékeny bordáimhoz érve nem csak, hogy megborzongok, de a csípőm is megemelkedik, miközben a nyelvével rátalál a mellemre.
-Istenem-nyögök fel, majd a lábaimnál fogva közelebb húzom magamhoz, s így automatikusan is mozgatni kezdjük a csípőnk.
Amikor a jégkocka elolvad a keze és a bőröm között, a csókjaival elindul lefelé a testemen, így kénytelen vagyok elválni tőle odalent. A csókjaival egy ütemben leveszi rólam a csipkés franciabugyim, s a lábaimat is behinti puszikkal. Nem hagy ki egyetlen kis részt sem. Szerintem még sosem figyelt senki ennyire arra, hogy ellazuljak és jó legyen nekem. Márpedig most nagyon, magyon jó. A fejem kitisztult, s nincs más számomra, csakis Nat; a testem jobban vágyik rá, mint bármire és a lelkem olyan biztonságban van, amilyenben talán sosem volt még része.
A nyelvével lassan végigsimít a csiklómon, amitől hatalmas sóhaj szakad ki belőlem. Mázli, hogy a lányok fürdenek, mert különben tuti meghallanának, de ez most egy kicsit sem érdekel. Nat összefonja az ujjainkat, miközben a szabad kezével a testemet simogatja és a lehető leglassabban kényeztet. Végre valaki, aki nem hiszi azt, hogy azért mert gyorsan csinálja, az nekem jó is. A baj csak az, hogy ettől az új fajta bánásmódtól a létező összes gátlásom eltűnik és ezért, amikor már érzem, hogy közeleg a csúcs, elkapom Nat haját és magamra irányítom a tekintetét, majd azt mondom:
-Azt akarom, hogy bennem legyél-suttogom elvékonyodott hangom.-Veled együtt akarok elmenni.
Nem szokásom ennyire nyílt lenni.
Talán mert mindig attól féltem, hogy ezzel teljesen nevetségessé teszem magam és elrontom majd a kapcsolataim. Szinte mindig én voltam az, aki csak csendben élvezte-vagy épp kevésbé-, amit a párja csinált vele és kért tőle. Mondhatjuk úgy, hogy alárendeltebb voltam szexuális téren, de nem a szerepjátékos értelemben. Hanem olyan értelemben, hogy sosem lehettem igazán az, aki vagyok. Viszont Nat esetében ettől nem félek. Sőt, tudom, hogy Nathaniel szereti, ha egy lány magabiztos is tud lenni az ágyban. Éljen a hosszú barátság, amiben majdnem mindent megosztott velem. Szó szerint. Majdnem.
-De türelmetlen vagy-vigyorodik el, de nem vitatkozik.
Felemelkedik, majd hagyja, hogy a lehető leggyorsabban lehámozzam róla a felesleges ruhadarabokat, majd végighúzzam az ujjaim a testén. Nem csak a felsőtestén. Előszeretettel simítom meg a v vonalát és igen...a férfiasságát is, amibe a barátom jól láthatóan beleremeg, s fel is sóhajt.
-Eszméletlen jól nézel ki-mérem végig a kockás hasát, erős mellkasát és bordázott oldalát.-Vajon a morgásaid is ilyen eszméletlenek?-Harapok az alsó ajkamba, amitől ő azonnal veszi a célzást.
Kiveszi a nadrágja zsebéből az óvszeres tasakot, majd magára görgeti az óvszert. Azonnal megcsókolom, amint fölém kerekedik és ezzel együtemben be is fogadom teljes hosszát, amivel mind a kettőnkből hatalmas nyögést váltunk ki. Az ujjaink ismét egymásra kulcsolódnak és a szánk is összeforr, miközben a testünk összhangban kezd el mozogni. A sóhajok, morgások és nyögések folyamatos visszhangot vernek a szoba falain, a tempónk és vadságunktól függően, amiket az egymáson hagyott nyomok is jeletnek. A szívem zakatol, a vérem pezseg és az izmaim egyre sűrűbben ugranak össze, amikor Nat a szabad kezét bevezetve közénk kezdi a csiklómat izgatni körkörösen. Fáradok, de nekem több kell. Mindenemet átjárja a feszültség, egészen addig, amíg végül ívbe nem feszül a hátam és a szerelmemmel egyszerre el nem ér a beteljesülés.
-Nagyon szeretlek-suttogja Nathaniel lihegve, amikor legördül mellém és magához ölel.
-Én is téged-bújok hozzá betakarózva remegő testtel.
Na többnyire ez is új, de csak még érzékibb ettől ez az egész este.
Nem túlzás, Nat tényleg eszméletlen.
És életem egyik legjobb éjszakája ez.

Nathaniel:
-Szép a hátad-jegyzi meg Nate a konyhában állva egy héttel később.-Ezekszerint jó döntés volt fejest ugrani, nem?
-Határozottan-bólintok, miközben öntök magamnak egy pohár vizet.
-Akkor már nem is fogsz rinyálni, hogy talán nem kellett volna?-Vigyorodik el az asztalra támaszkodva.
-Én nem rinyáltam-mutatok be neki, majd leülök vele szembe az asztalhoz.
-Áh, dehogy-legyint, majd a hangját elvékonyítva folytatja:-Nem is tudom, Nate, mi van ha ezzel elszúrom? Vagy esetleg...
-Fogd már be-szakítom félbe meglökve a vállát.-Nincs is ilyen hangom. Most úgy beszéltél, mintha valami kiscsaj izélt volna.
-Lássuk be, nem álltál távol előtt egy hete még-biccenti oldalra a fejét, én pedig megforgatom a szemem.
Tény, hogy múlt héten, amikor Rhys meglátogatott minket azzal a szándékkal, hogy segítséget kérjen Grace-szel kapcsolatban, akkor egy kicsit én is meséltem arról, hogy hogy állnak a dolgaink. És tényleg aggodalmaskodtam emiatt, attól függetlenül, hogy nagyon vágytam már a barátnőmre mondjuk úgy...mindig is. Nem titok, hogy anno azzal a szándékkal akartam közeledni Sage felé, hogy legyen egy jó esténk, csaképp Destiny elárulta, hogy van barátja, így én bekerültem a barát zónába. De attólmég a vágyaim és a fantáziáim megmaradtak, mégha próbáltam is kitörölni őket.
-A kiscsaj-hisztitől távol álltam. Azt viszont elismerem, hogy aggódtam, de lássuk be, hogy azért jogos volt az aggodalmam-mutatok rá, de ő csak megrázza a fejét.
-Jogos lett volna két olyan ember esetén, akiknek totál friss a kapcsolatuk. De a ti esetetekben nem.
-Mesélj még-vigyorodom el kortyolva a vizemből, s ezúttal ő mutat be nekem.
-Komolyan mondom-dől hátra a székén.-Elismerem, hogy friss volt és gyakorlatilag még mindig friss a kapcsolatotok, de afelett nem lehet szemet hunyni, hogy a köztetek lévő kötelék messze nem olyan új és hagyományos. Hiszen gondolj már bele-támaszkodik az asztalra és mélyen a szemembe néz.-Több, mint egy éve legjobb barátok voltatok és mindent megosztottatok egymással. Szó szerint mindent. Te elmondtad, ha egy csajjal voltál és azt is, hogy milyen volt. Ő elmondta a kapcsolatai minden kis részletét és azt is, hogy mik a sérelmei, vagy a vágyai. Te sem titkoltad, hogy miket bírsz egy nőnél és mik azok a dolgok, amiket kicsit sem. Szerintem kábé nem volt semmi, amit ne tudtatok volna már rég egymásról és az, hogy most azt mondjátok, hogy már egy pár vagytok, attólmég a kötelék mindig is mély volt. Ezentúl csak mélyebb lesz. Így pedig teljesen felesleges volt azon aggódni, hogy ez túl gyors, vagy korai. Ahogy pedig nézem, azóta nem is fogjátok vissza magatokat-mutat Sage köröm nyomaira a vállamon, amivel újabb mosolyt csal az ajkaimra.
-Nos, ebben igazad van-ismerem be.-Tudod, ha néha nem vicceled el a dolgokat, akkor igazán jó rálátásod van a helyzetekre és nem is mondasz faszságokat.
-Nem tudom ez miért lep meg téged, nekem mindig igazam van-túr a hajába vállat vonva.-Amúgy meg jó látni, hogy ennyie boldogok vagytok, meg minden. De ne mond senkinek, hogy ilyen nyálas dolgokat mondtam-mutat rám szigorúan, én pedig ártatlanul felemelem a kezeimet.
-Lakat a számon, esküszöm. Na és mi van veled?-Nézek a nyakára.-Ahogy nézem, te sem unatkozol. Ez új bige, vagy Melody tényleg ilyen állandó partner lett?
-Nem jöttünk össze-szögezi le komolyan.-Olyanok vagyunk, mint ti voltatok Sage-dzsel, csak nincsenek nyálas érzelmek, helyette fenomenális szex és szabadság van. Egy hét alatt lett szuper fontos nekem, de komolyan. Amolyan barátság extrákkal kapcsolat van köztünk, vagy mi-vakarja meg a tarkóját.
-És elmondtad már Willnek?-Biccentem oldalra a fejem magamba diktálva a maradék folyadékot.
-Akartam-feleli tömören és elhúzza a száját.-Meg is beszéltük Mellel, hogy elnondjuk, mert nem akarunk semmi kellemetlen szitut, szóval már fel is készültem arra, hogy mi lesz és hogyan fogom intézni. De amikor elhívtam kedden sörözni a Monolith-ba, akkor elkezdett Loláról mesélni, meg a kapcsolatukról és arról, hogy gondolkozik azon, hogy meg fogja kérni a kezét és nekem nem volt szívem ebbe belerondítani. Nem az ütéstől félek, mert tudod, hogy azt elviselem-néz mélyen a szemembe komolyan, s a kijelentését én egy bólintással igazolok.
Biztos, hogy nem attól az ütéstől fél, ez ezer százalék. Nate olyan kemény, mint elég kevesen. Megélt már jót is és rosszat is egyaránt és lássuk be, hogy a pályán is sokkal nagyobbakat kap, mint amekkorát valószínűleg Willnek lenne szíve adni. De azt is tudom, hogy ezt a titkolózást nem húzhatja sokáig. Ugyanis minél tovább húzza, annál rosszabb lesz. Mondjuk úgy, hogy mindenkinek. Vagyis...ez így nem igaz. Nyilván nekik nem rossz, hiszen látom, hogy mennyire jól érzik magukat együtt és igazából nekem sem baj, ha ezt az egészet így kezelik, de azt viszont biztosan tudom, hogy Will mennyire szereti Melt. A családjukban bekövetkezett dolgok után még annál is jobban ragaszkodott hozzá, pedig már tudomásom szerint totyogós koruktól kezdve imádják egymást. És bár titoknak nem titok, hogy Mel nem riad el az egyéjszakás kalandoktól, azt nem szokta hirdetni, hogy kikkel fekszik le. Azonban Nate Will egyik haverja. Ezt pedig kötelessége elmondani és valószínűleg ezt Will nem fogja olyan egyszerűen kezelni. Szegény barátom nagy pofonnak lesz a gazdája, ha ez a titok napvilágot lát. És akkor még nem is beszéltünk arról, amit Huntertől fog kapni. Ez az a rész, amitől komolyan aggódom egyébként. Nem akarok konfliktust a baráti társaságunkban és azt sem, hogy ők összekapjanak emiatt. De persze az, ami Hunter és Mel között van, az számomra elég kifürkészhetetlen-ami kifejezetten ritka eset-, de persze nincs is közöm hozzá. Reménykedem, hogy minden rendben lesz majd ezzel az egésszel kapcsolatban.
-Szóval akkor még ez várat magára-szólalok meg a szemébe nézve.
-Igen-dörzsöli meg az arcát.-De, ha ma úgy alakul, akkor lehet, hogy beszélek vele.
-Hát-állok fel, majd megveregetem a vállát, miközben a mosogatóhoz sétálok-, sok sikert, Haver.
-Ez nem siker kérdése, de kösz-jegyzi meg, de mielőtt bármit reagálhatnék, duda szó harsan fel kintről.
Az elmosott poharat a szárítóra teszem, majd mind a ketten az ajtóhoz megyünk és kinyitjuk azt. Grace a volán mögött ül, miközben Des kiül az anyósülés felőli ablakba és mosolyogva integetni kezd.
-Hát ti?-Mosolyodik el Nate az ajtófélfának dőlve.
-Úgy hallottuk, hogy a buli előtt itt találjuk a testőreinket-válaszolja Des megdobva szőke tincseit.-Mit gondoltok, hajlandóak lesznek ezzel a négy szép lánnyal jönni?
-Beférünk a kocsiba mind a ketten?-Vonom fel a szemöldököm, mire Melody is kidugja a fejét az ablakon.
-Nem, majd biztos csak az egyikőtök jöhet. Hacsak a drága barátod nem ajánlja fel az ölét nekem-pillant Nate felé az alsó ajkába harapva, aki azonnal elvigyorodik.
-Az én ölemben bármikor van hely neked, Szépségem-kacsint rá, aztán rám néz.-Te felveszel egy pólót, vagy így jössz ma?-Biccent a meztelen felsőtestem felé.
-Egy idióta vagy-forgatom meg a szemem mosolyogva.
-Ne értsd félre, jól nézel ki és biztos tetszenél a barátnődnek, csak kérdeztem-szól utánam, amikor elindulok a lépcső felé.
-Csak fogd be és menj a kocsihoz-intek neki, ő pedig nem vitatkozik.
Bizonyára nem kell sokat győzködnöm, hogy az ölébe kapja Melt és ez épp elég motiváció a számára. Na meg, nem mintha akkora kínzás lenne négy csajjal ülni egy kocsiban. Főleg nem azzal a négy lánnyal. Szinte látom magam előtt a vigyorát, miközben beszáll a kocsiba, én pedig magamra kapom az egyik felsőmet. Fél órával később meg már meg is érkezünk a buli helyszínére.
-Minden rendben?-Fonja össze az ujjainkat Sage kissé lemaradva a többiektől befelé menet.
-Persze, csak...Jace is itt lesz, nem?-Nézek a szemébe kissé bizonytalanul.
Nem mintha tartanék attól a faroktól. A legutóbbi találkozásunk a szülinapomon volt, ami nem az edzés volt, vagy valami órai dolog és lássuk be, hogy az nem volt a legpozitívabb találkozás. Gyakorlatilag épphogy nem vertem be az önelégült képét. Persze nem tartok az esetleges verekedéstől, de azért az nem hiányzik, hogy megbántsa Sage-et, vagy valami gáz legyen vele. Előfordulhat, hogy ezúttal, ha úgy alakul, akkor nem tudnak majd visszafogni és tényleg csúnyán elverem majd. Persze ez már igazán járna neki, szóval talán nem is olyan nagy baj.
-De, de vele kicsit sem kell foglalkoznunk-simítja meg az arcom.-Itt lesz a fél egyetem, kétlem, hogy mindenképp össze fogunk futni vele, szóval ne aggódj. Csak érezzük jól magunkat-ad puszit, majd édes mosollyal elkezd behúzni a házba.
Az érezzük jól magunkat terv tökéletesen működik is úgy egy órán át, egészen addig, amíg Sage magamra nem hagy hogy elmenjen a mosdóba. Melt az előbb a konyhában láttam eltűnni, Nate pedig azt hiszem épp Willel beszél. Grace és Rhys eltűntek az udvaron talán, Destiny a táncparketten vonza a tekinteteket, miközben Aiden elment neki egy italért. Hunter pedig...asszem, hogy épp valamelyik szobában élvezi egy csaj társaságát.
Természetesen nem vagyok összenőve egyikőjükkel sem és nem is zavar, ha nem vagyunk folyton egymásra tapadva, de abban a pillanatban, hogy Sage eltűnik az ölembe egy szőke cicababa landol. Pislogni sincs időm és máris a nyakamba akasztja a karjait.
-Milyen magányos valaki-biggyeszti le az alsó ajkát, s én azonnal felismerem.
Ez a csaj csüngött Jace oldalán, amikor felbukkantak a szülinapomon. Asszem valami szurkolólány.
-Nem vagyok magányos, mindjárt jön a barátnőm-tolom el magamtól, amennyire ez lehetséges.
-Ja, tudom...a vörös, göndör, sok szeplőkkel? Elég unalmas, nem? Lefogadom, hogy sokkal izgalmasabb dolgokat tudnék adni-lépeget a műkörmeivel a karomon, nekem pedig felfordul a gyomrom.
-Kihagyom-állok fel, amitől ő kicsúszik az ölemből.
-Jaj, ne már, Nathaniel-préseli nekem a miniruhába préselt testét.-Hol van a régi tűz? Annyi csapattársam mesélt már rólad és...
-És az most mind az enyém-szakítja félbe Sage a csajt, majd mellém lép és hátrébb tolja a lányt.-Szóval egészen nyugodtan eltipeghetsz, mielőtt én rángatlak el innen-mosolyodik el negédesen, majd egy csókot lehel az ajkaimra.
Nem tudom, hogy most dögösebb, ahogy eluralkodik rajta a féltékenység és a magabiztosság, vagy akkor az, amikor az ágyban irányítani kezd. Az biztos, hogy engem mind a két helyzet baromira felizgat. Még akkoris, ha nem kellene. Nem tehetek róla.
-Nagyon vigyázz-sziszegi a szöszi, de Sage megint félbeszakítja.
-Nem, te vigyázz, meg a kis barátaid. Nathaniel és én egy pár vagyunk és ebbe sem te, sem más nem rondíthat bele, világos? Úgyhogy arréb mutogasd a kieső műmelleid és inkább menj szobára az exemmel-hesegeti el, amitől nekem egyszerre esik le az állam a csajjal, aki a következő pillanatban sértetten eltipeg, egyenesen a konyhába.
Ám sajnos ennyivel még nincs vége.